Folyamatosan frissülő tudósításunkat innen követhetitek. Az első infókat a töriérettségiről itt találjátok, a szaktanári véleményt pedig innen érhetitek el. Az érettségi 12 feladatból álló első felének javítókulcsát itt találjátok.Ha az első rövid esszét, vagyis a 13-as feladatot választottátok, akkor itt nézhetitek meg a szaktanárunk által kidolgozott megoldást, míg a második rövid esszét, a 14-es feladatot így kellett megoldani, most pedig mutatjuk szaktanárunk javaslatát az első hosszú esszéhez, a 15-ös feladathoz.
Az ajánlott szövegben zárójeles nagybetűkkel jelöltük a pontszerzéshez szükséges adatokat, információkat.
Íme a megoldási javaslat:
Széchenyi István (1791-1860) arisztokrata családban született, fiatal korában európai utazásokat folytatott, így jutott el Wesselényi Miklós társaságában Angliába (T), ahol megismerte az ipari forradalom következtében megvalósult gazdasági és társadalmi átalakulást és szembesült Magyarország elmaradottságával (E).
Célja az volt, hogy hazáját az Ausztriával való konfliktus elkerülésével, az arisztokrácia vezetésével modernizálja, és így a tőkés-polgári viszonyokat megteremtse Magyarországon (E). Meghonosította hazánkban a lótenyésztést és a lóversenysportot, illetve 1827-ben megalapította a Casino-t hogy társasági fórumot teremtsen a nemesség számára. Gyakorlati alkotásai közé tartoznak az MTA (akkor Magyar Tudós Társaság) létesítése (E), a Lánchíd megalkotása (E) és a selyemhernyó tenyésztés hazai bevezetése (E). A hajózás fejlesztése céljából, a hazai ipar és kereskedelem fejlesztése érdekében (F2) József nádor segítségével hozta létre a hajókikötőt és az Óbudai Hajógyárat. (F2) A gyár létrehozásánál figyelembe vették a Téli kikötő megteremtésének feltételeit is. (F2).
A kereskedelem megerősítését többek között a vízi útvonalak kialakításával képzelte el: nevéhez fűződik a balatoni gőzhajózás megteremtése, a Vaskapu szabályozása, a Tisza-vidék árvízmentesítése. A vasútvonalak fejlesztésének is ő volt az egyik úttörője. Elképzelése szerint Pest-Buda lesz a vasúti közlekedés központja és onnan ágaznak szét a vasútvonalak (F3). Ennek a tervnek a megvalósítása már 1846-ban megkezdődött (Pest-Vác vonal) (F3), majd 1847-ben folytatódott a (Pest-Szolnok) (T) vonal megépítésével. Ezzel elindult Magyarországon a vasúti fejlesztés (F3).
Az első gőzhengermalom létrehozásával Ő a modern lisztgyártás megalapozója (F1). A gőzüzemű malom nagyobb mennyiségű búzát tudott megőrölni, mint a Dunán elhelyezkedő hajómalmok (F1), és a termelése környezeti viszonyoktól függetlenül is biztosítható volt. (F1)
Széchenyi István gazdaságfejlesztő tevékenységének megvalósulását az tette lehetővé, hogy a magyar köznemesség ráébredt az elmaradottságra, a feudális viszonyok (K) tarthatatlanságára (E) és a reformtörekvések támogatója lett. Mivel Magyarországon az ipar és a kereskedelem (K) elmaradottsága miatt nem volt erős polgárság, a reformgondolatok legfőbb támogatója a liberális köznemesség lett.( E). A liberális köznemesség segítségével így Magyarország történetének egyik legtermékenyebb időszaka volt az 1825-1848 (T) közötti korszak, amit reformkornak (K) nevezünk.
A legfrissebb infókról a folyamatosan frissülő érettségi tudósításunkból olvashattok:
