„Első olvasásra Rákóczi könnyebbnek tűnt” – ilyennek látták a diákok a középszintű történelemérettségit

Az idei feladatsor első részében többek között az érettségizők az ókori görög és római építészetből, Hunyadi Mátyás háborúiból, valamint a Rákosi-korszakból adtak számot a tudásukról.

A tanulók a vizsga második részében a liberalizmus vagy Európa népessége a 20. század közepétől rövid esszék, illetve a Rákóczi-szabadságharc vagy a bethleni konszolidáció hosszú esszék közül választhattak középszinten.

„Borzasztóan nehéz volt” – mondta csalódottan a vidéki gimnáziumba járó Botond, aki teljesen más esszétémákra számított, inkább a sorozat miatt Hunyadiból, meg Kádár Jánosból készült. Az esszépárosítások közül az európai népesség változását és a Rákóczi-szabadságharcot választotta.

Szerencsére az atlaszból elég sok infót össze tudtam szedni, amire azért lehetett építkezni

– tette hozzá a gimnazista, aki összességében a könnyű első rész miatt egy erős négyesre számít.

Róza, a szegedi gimnazista is nagyon nehéznek találta a vizsgasort, szerinte az első rész is nehezebb volt a tavalyinál.

„A kilencedik, plakátos feladatnál annyira sötét volt a kép, hogy alig tudtam elolvasni a feliratot, viszont a görög-római építészetnek és Mátyás királynak nagyon örültem. Azok a feladatok jól sikerültek” – jegyezte meg a lány, aki Botondhoz hasonlóan a Rákóczi-szabadságharcról és az európai népesség változásáról írt esszét.

Első olvasásra Rákóczi könnyebbnek tűnt, aztán menet közben jöttem rá, hogy mennyire nehéz téma. Az atlaszt gyakorlatilag nem is tudtam használni

– magyarázta Róza, aki ezek után egy erős közepesnek is örülne.

Ehhez képest a budapesti gimnáziumba járó Lara szerint az érettségit józan paraszti ésszel, atlaszból simán meg lehetett írni. A római-görög építészetes feladatnál ajándék volt minden pont.

Az esszétémáknál bár Trianonra számítottam, de a Rákóczi-szabadságharccal is kibékültem, mert egy hónappal ezelőtt az órán részletesen átvettük ezt az anyagot, és elég sok minden megmaradt – fejtette ki a gimnazista, aki a rövid esszék közül az európai népesedés változását választotta, mert a liberalizmusról elmondása szerint semmit sem tudott.

Ugyan a történelemtől tartott legjobban a fővárosi gimnazista Zsófi, mégis úgy érezte, hogy a várakozásaihoz képest jobban sikerült neki a feladatsor.

Az első rész könnyebb volt, mint a tavaly. A görög-római építészetes feladat megadta az önbizalmat, a négyes, korai kapitalizmussal és az ötös, katolikus megújulással foglalkozó feladaton viszonylag sokat gondolkodtam

– mondta.

Zsófi, ugyanúgy mint a többi Eduline-nak megszólaló diák, a Rákóczi-szabadságharcról és az európai népesedés változásáról írt esszét. Ez utóbbi szerinte azért nem volt könnyű, mert egy hatvan évet átölelő korszakról van szó, és először nem nagyon tudta, hova tegye a fókuszt.

A töriérettségiről szóló tudósításunkat itt érhetitek el.