Hirdetés
Hirdetés

Egyetemi kisokos elsőéveseknek – minden, amit már a jelentkezés előtt tudni kell

Kiknek jár az állami ösztöndíj, milyen típusú diákhitelt igényelhetnek az államilag támogatott és az önköltséges formában tanulók? Milyen támogatásokat kaphatnak az elsőévesek, mi az a hallgatói szerződés, mire jó az egyetemi diákigazolvány? Egyetemi szótár (nem csak) gólyáknak.

Állami ösztöndíj

Egy hallgató felsőoktatási szakképzésen, alap-, osztatlan képzésen és mesterképzésen összesen tizenkét féléven át tanulhat állami ösztöndíjasként. Ez a szám két esetben lehet magasabb: ha valaki olyan osztatlan szakon tanul, amely tíz félévnél hosszabb (ilyen például az általános orvosi képzés), akkor tizennégy támogatott félévvel számolhat; a fogyatékossággal élő hallgatók támogatott féléveinek számát is megnövelheti a felsőoktatási intézmény, legfeljebb négy szemeszterrel.

 Átsorolás

Az állami ösztöndíjas helyet nem elég megszerezni, meg is kell tartani. Az egyetemek minden év végén önköltséges formába sorolják át azokat a hallgatókat, akik nem teljesítik a különböző feltételeket: az utolsó két (aktív) félévben átlagban meg kell szerezni legalább 18 kreditet, azaz egy évben legalább 36 kreditet, és el kell érni az intézmény által megállapított tanulmányi átlagot. Ha a feltételek valamelyike nem teljesül, az ösztöndíjas hallgatók könnyen elveszíthetik ingyenes helyüket. Természetesen ellenkező irányú átsorolás is létezik. A felsőoktatási intézmények a megüresedett állami ösztöndíjas helyekre a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatókat a tanulmányi teljesítményük alapján szintén átsorolhatják.

Diákhitel

Az egyetemisták és főiskolások kétfajta diákhitel közül választhatnak, ha a tanulmányaikat szeretnék finanszírozni. Az egyik lehetőség a szabad felhasználású diákhitel 1, amelyet állami ösztöndíjas és önköltséges képzésen tanulók is felvehetnek: maximális összege 70 ezer forint havonta, vagyis egy tanévben akár 700 ezer forint is lehet. A diákhitel 2-t viszont kizárólag önköltséges, vagyis fizetős szakon tanulók igényelhetik, maximum akkora összegben, amekkora az egyetemi tandíjuk. A hitelt a Diákhitelközpont közvetlenül az egyetemre vagy a főiskolára utalja át. A szabad felhasználású hitel kamata 1,99 százalék, míg a kötött felhasználású diákhitel kamatmentes. Törleszteni mindkét esetben csak a hallgatói jogviszony megszűnését követően, illetve legkésőbb a 45. életév betöltését követő negyedik hónap első napjától kell.

Diákigazolvány

A felsőoktatási diákigazolvány – hasonlóan a középiskolaihoz – utazási, kulturális és egyéb kedvezményekre jogosítja a hallgatókat: a hitelesítőmatricával ellátott kártyákkal továbbra is olcsóbban vehetnek MÁV- és Volán-bérletet és utazhatnak a tömegközlekedési eszközökön. Aki azonban halaszt (passzív félévet választ), annak van ugyan hallgatói jogviszonya, de matricát nem kap, ezért nem veheti igénybe a kedvezményeket.

Hallgatói nyilatkozat

Az állami ösztöndíjas elsőéveseknek még a tanulmányaik megkezdése előtt alá kell írniuk a hallgatói nyilatkozatot, amellyel vállalják, hogy legfeljebb a képzési idő másfélszeresén belül megszerzik az oklevelüket, illetve az azt követő húsz éven belül hazai munkaviszonyt tartanak fenn, legalább annyi ideig, ameddig állami ösztöndíjas hallgatóként tanultak felsőoktatási intézményben. Mi történik, ha nincs meg időben az oklevél? Egészen 2019-ig azoknak, akik állami ösztöndíjas formában tanultak, és nem szerezték meg a diplomát az említett idő alatt, képzési költségük felét vissza kellett fizetniük – ha inkább ledolgozták volna a tartozásukat, külön kérelmet kellett benyújtaniuk. A 2020-tól érvényes változás értelmében az alapértelmezett „büntetés” a hazai munkaviszony fenntartása lesz, felhasznált állami tanulmányi félévenként 150 napon át. A képzési költség felét csak akkor kell majd visszafizetni, ha a volt hallgató a képzés megszűnését követő két éven belül nem kezd el Magyarországon dolgozni. Ez alól kivételnek számítanak azok, akik még az első évben gondolják meg magukat, nekik ugyanis sem visszafizetniük, sem ledolgozniuk nem kell az ösztöndíjas féléveiket.

Nyelvi diákhitel

A nyelvi diákhitel új lehetőség azoknak, akik nyelvvizsga-bizonyítvány hiányában még nem szerezék meg a diplomájukat. Ezt a támogatást a hallgatói jogviszony státusától (aktív vagy passzív) függetlenül lehet igényelni, a legkisebb felvehető összege 100 ezer, a legtöbb pedig 500 ezer forint. A hitel felvételét követő egy év után kell megkezdeni a részletek fizetését. A nyelvi diákhitel kamata 2021. december 31-éig megegyezik a diákhitel 1 kamatával, azaz 1,99 százalék, ha azonban valaki nyelvvizsgát tesz valamelyik támogatott nyelvből, attól kezdve a hitel kamatmentessé válik.

Önköltség

Azoknak az egyetemi hallgatóknak, akik nem tudnak vagy nem szeretnének állami ösztöndíjasként tanulni, fizetős formában is van lehetőségük elvégezni az egyetemet, főiskolát. Az egyetemi önköltség szakonként és intézményenként eltérő, a legdrágább képzések az orvosi és a művészeti területeken vannak, ott akár milliós összegeket is ki kell fizetni egy félévért. Önköltséges formában tanulhatnak továbbá azok a hallgatók is, akik már felhasználták az összes államilag támogatott félévüket.

Párhuzamos képzés

A felsőoktatásban tanulók két képzést is végezhetnek egyszerre – akár állami ösztöndíjasként is. Fontos szabály azonban, hogy ilyenkor az állami félévek „duplán” fogynak, vagyis két alapszak elvégzésével teljesen ki lehet meríteni az állami támogatási keretet. Akik ezt a megoldást választják, mesterképzésre már csak önköltséges formában mehetnek.

Passzív félév

A diákoknak lehetőségük van az egyetemen a hallgatói jogviszony szüneteltetésére, ez az úgynevezett halasztás vagy passziválás. Ennek egyik szabálya, hogy először – ha az egyetemnek nincs ettől eltérő rendelkezése – csak az első félév sikeres teljesítése után lehet szüneteltetni a tanulmányokat. A másik fontos szabály, hogy a hallgatók – a jogviszonyuk fennállása alatt – több alkalommal is élhetnek a passziválás lehetőségével, azzal a megkötéssel, hogy az egybefüggő szüneteltetés ideje legfeljebb két félév lehet.

Ez a cikk a 2020-es HVG Diplomarangsorban jelent meg. A HVG ismét elkészítette a legjobb főiskolák és egyetemek rangsorát, amelyben az intézményi, kari, képzésterületi és szakos rangsorok mellett minden fontos gyakorlati tudnivalót megtaláltok az alap- és mesterszakokról, a felvételitől egészen a továbbképzési lehetőségekig. A HVG Diploma 2020 rangsort keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt, a kiadótól.

Forrás: Eduline



Iratkozz fel hírlevelünkreNe maradj le a legújabb tételekről!

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!