Hirdetés

A feje tetejére állítja a kormány a felvételi rendszert, elmagyarázzuk a legfontosabb változásokat

6 perc olvasás
A feje tetejére állítja a kormány a felvételi rendszert, elmagyarázzuk a legfontosabb változásokat

Megjelent az újraszabott felvételi szabályokat tartalmazó rendelet, amely a 2024-ben felvételizőket, sőt elképzelhető, hogy már a 2023-ban egyetemre jelentkezőket is érinti. Összeszedtük a legfontosabb változásokat.

Hirdetés

1. Nem lesz központi minimumponthatár

Jelenleg a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon 280 pont, a felsőoktatási szakképzéseken 240 pont, a mesterszakokon pedig 50 pont – aki ennél kevesebb pontot szerez, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem tanulhat a felsőoktatásban.

Az egyik legfontosabb változás, hogy ez a “központi” minimumponthatár megszűnik, ezentúl a felsőoktatási intézmények szakonként más-más minimumponthatárt határozhatnak meg.

2. Nem számít, ki hányas volt természettudományos tárgyakból

Hirdetés

Az már az Orbán-kormány újítása volt néhány évvel ezelőtt, hogy a felvételizők tanulmányi pontszámához figyelembe vették azt is, hogy milyen jeggyel zárta a tanulmányait biológiából, kémiából, földrajzból, fizikából vagy más természettudományos tárgyból. Akkor is, ha például művészeti, bölcsész- vagy éppen jogi területen próbált továbbtanulni.

2024-től nem így lesz, az új rendszerben a tanulmányi pontszámhoz össze kell majd adni

  • „a magyar nyelv és irodalom,
  • a történelem,
  • a matematika,
  • egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom),
  • valamint egy legalább két évig tanult, a felsőoktatási intézmény által meghatározott egy tantárgy”

utolsó két (tanult) év végi osztályzatait, majd az egészet meg kell szorozni kettővel.

Vagyis ha a kiválasztott egyetem/főiskola nem kér természettudományos tárgyakat, nem számít majd, hányasokat szerzett egy diák a természettudományos tárgyakból. Persze ez azokra valószínűleg nem vonatkozik majd, akik orvosi vagy éppen természettudományos területen szeretnének továbbtanulni, több mint valószínű, hogy ebben az esetben “a felsőoktatási intézmény által meghatározott egy tantárgy utolsó két (tanult) év végi osztályzata” valamilyen természettudományos tárgy lesz.

Hirdetés

3. Az egyetemek dönthetnek arról, miből kell emelt szintű érettségit tenni (már ha egyáltalán kell)

2020 óta csak azok felvételizhetnek alap- és osztatlan szakokra, akik legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tettek. Ez az általános, központi előírás 2024-től megszűnik majd:

  • egyrészt nem lesz kötelező az emelt szintű érettségi ahhoz, hogy valaki alap- vagy osztatlan szakon egyetemen tanulhasson,
  • az egyetemek, főiskolák határozhatják meg, hogy a különböző szakokon kérnek-e, és ha igen, miből kérnek emelt szintű vizsgát a diákoktól.

Az emelt szintű vizsgáknak viszont továbbra is megmarad az értéke, többletpontokat – új nevükön: intézményi pontokat – is lehet kapni érte, és és az érettségi pontok számításánál is többet érnek majd, mint egy középszintű vizsga.

4. De így is megéri majd emelt szintű érettségit tenni

Hirdetés

Eddig egy 67 százalékos középszintű, valamint egy 67 százalékos emelt szintű érettségiért ugyanannyi pont járt a felvételin, az emelt szintű érettségit elsősorban az 50 többletpontért volt érdemes választani. Ez most megváltozik: az érettségi pontok számításakor (a maximális 500 pontból 300-at ez határoz meg) más súllyal veszik figyelembe a közép- és az emelt szintű érettségit.

Például egy 82 százalékos középszintű érettségiért nem 82 pontot kap majd egy felvételiző, hanem csak 55-öt. Egy 82 százalékos emelt szintű érettségi viszont az új rendszerben is 82 pontot ér majd. Ehhez a kormány már most mellékelt egy táblázatot, íme az átszámítás szabálya:

Az első oszlopban a középszinten elért százalék, a másodikban a felvételi pontszám látható. A teljes táblázatot egyébként itt, a 16-17. oldalon lehet megnézni nagyobb felbontásban.

5. A többletpontokról az egyetemek döntenek majd

Az új felvételi rendszerben is 100 pluszpontot lehet szerezni, ez nem is változik. Viszont arról, hogy pontosan miért jár majd pluszpont, arról az egyetemek és a főiskolák szakonként döntenek majd. Új elem, hogy akár felvételi vizsgát is szervezhetnek, de járhat pont

Hirdetés
  • emelt szintű érettségiért,
  • kompetenciatesztért,
  • nyelvvizsgáért vagy nyelvtudásért
  • sőt akár munkatapasztalatért is.

Ezeken felül megmarad az esélyegyenlőségért, a sporteredményekért vagy a tanulmányi és művészeti versenyeken elért eredményekért adható pluszpontok rendszere is.

Persze lesznek olyan elemei is a felvételinek, amelyek nem változnak, erről bővebben itt írtunk.

+1. 2024-től, de lehet, hogy már 2023-tól

A Kulturális és Innovációs Minisztérium szerint az új pontszámítási szabályok a képzésüket 2024 szeptemberében kezdőkre vonatkoznak majd, de úgy fogalmaznak, hogy a “jelentkezőknek előnyösebb változásoknál nincs szükség a két év felkészülési időre”,

Hirdetés

Vagyis már a 2023-as általános felvételin is lehetőség van arra, hogy az intézmények úgy döntsenek: egyes szakoknál például csak középszintű érettségit kérnek, vagy csökkentik az eddigi központilag meghatározott minimumponthatárokat.

Így lehetséges, hogy lesznek olyan intézmények, ahol már jövőre sem lesznek minimumponthatárok vagy nem kell emelt szintű érettségi.

Forrás



Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!