Reggel kilenckor kapták meg az érettségizők matekból középszinten a feladatsort. Az első részben 12 viszonylag könnyű példát kellett a diákoknak megoldania.
| Matekérettségi 2025 |
|
Apróbb hibázási lehetőségek az első részben
A matektanár az első rész kapcsán kiemelte, hogy korrekt feladatokat kaptak az érettségizők, de azért voltak olyan apróbb buktatók, amiken el lehetett csúszni.
Szaktanárként gyakran tapasztalom, hogy a legkisebb közös többszörös helyett figyelmetlenségből osztót keresnek a diákok és bízom benne, hogy észrevették, hogy a negyedik feladatban nem teljes, hanem félgömböt kellett számolniuk
– tette hozzá a szaktanár, aki szerint a kilencedik, azaz a vektoros feladat más betűkkel már szerepelt korábban az érettségin.
A Studium Generale szakértői megjegyezték, hogy a vektoros és a koordináta-geometriás feladatot is könnyen meg lehetett oldani.
Mivel a NAT változása miatt pont ezeket a témákat csonkították meg, ezért nem biztos, hogy matekórán akkora hangsúlyt fektettek rájuk, ezért ezeknek a diákoknak ez gondot okozhatott.
Az utolsó feladattól sok diák megijedhetett
A második A részben az érettségizőknek három könnyebb, de hosszabb feladatot kellett megoldaniuk. Az utolsó három, vagy II/B példa közül pedig eldönthették, hogy melyik kettőt választják.
A szaktanár kiemelte, hogy a második részben a 13. feladat „ egy sima egyenletmegoldás és kerületszámítás volt, de a 14. példában is súgott az, hogy berajzolták a négyszög átlóját.
Aki a behúzott átlóból rájött arra, hogy háromszögekből kell számolnia, és ismerte Pitagorasz-tételt, a szinusz-és koszinusztételt, az biztosan meg tudta ezt a példát oldani
– emelte ki a matektanár, aki szerint a 15. feladatban, ha valakinek nem jutott eszébe, hogyan néznek a ki a megadott függvények, az a függvénytáblázatból tudott „legálisan puskázni.”
A telefonhívásos példa nehezebb volt, mert nem kettő, hanem három halmazzal kellett dolgozniuk az érettségizőknek és ismeretlent is be kellett vezetni a megoldáshoz.
„A 17-es, vagyis túrórudat tartalmazó feladatban benne volt az összes olyan témakör, amit a diákok nem szeretnek. A kombinatorika, a valószínűség-számítás és a térgeometria általában nem a középiskolások kedvence.” – mondta a szaktanár, aki kitért arra, hogy szöveg miatt az utolsó feladattól megijedhettek a diákok, pedig összességében csak a képletbe kellett a megadott értékeket behelyettesíteni.
A Studium Generale szakértői is hasonló véleményen voltak, szerintük vagy az utolsó „csúnya” feladatot, vagy pedig a nem túl népszerű témakörök miatt a túrórudasat hagyhatta ki a legtöbb diák.
A szaktanár kiemelte azt is, hogy összességében korrekt feladatsort kaptak az érettségizők matekból középszinten, és aki készült, a sok mintapélda miatt annak biztosan jól sikerült.
A matekérettségiről szóló tudósításunkat itt olvashatjátok.
