Az ember keringési szervrendszere és egészségtana – A vér

A keringési rendszer összeköti egymással a szerveket, biztosítja köztük az anyagforgalmat. Az ember zárt, 2 vérkörös keringési rendszerében áramló vér a szív rendszeres összehúzódásaival marad mozgásban. Az anyagszállító szervrendszer egyik alapvető feladata a különböző szállító funkciók ellátása. Az emberi test egyrészt igen sok egymástól távol eső és ráadásul eltérő működésű sejtből áll, másrészt a sejtek túlnyomó többsége a test belsejében található, s csak néhány szerv sejtjei – tüdő, bélcsatorna, vese,
bőr – érintkeznek a külvilággal. A keringés alapfeladatát úgy látja el, hogy a szervezet egységes működésének az érdekében, közvetít a sejtek és a szövetek között, ill. összekapcsolja a belső sejteket a külső környezettel.

A fentiek tükrében az anyagszállító szervrendszer alapfeladatai a következők:

1. Tápanyagok szállítása a bélcsatornából a szövetekhez, raktárakhoz.
2. Az anyagcsere bomlástermékeinek elszállítása a szövetekből a kiválasztó szervekhez.
3. A légzési gázok szállítása a tüdő és a szövetek között.
4. A sejtek működését szabályozó anyagok, a hormonok szállítása a belső elválasztású mirigyek felől
a szövetek felé.
5. Immunsejtek termelése és szállítása.
6. A hő elszállítása az izmokból. Az említett szállító feladatokon túlmenően a keringési szervrendszer
feladata a szervezet belső védekezésének, az immunitásnak a biztosítása.

A keringési szervrendszer részei:

• a vér,
• a vörös csontvelő,
• a szív és a vérerek,
• a nyirokrendszer.

A vér

A vér a zárt keringési rendszerre jellemző, a vérerekben keringő vörös színű folyadék. Egy 70 kg-os
testsúlyú ember vértérfogata kb. 5 liter.
A vér folyékony kötőszövet, s mint ilyen sejtközötti és sejtes állományból áll.

• A sejtközötti állomány a vérplazma, amely a teljes vértérfogat mintegy 56 %-át teszi ki,
• a fennmaradó részt az ún. alakos elemek alkotják kb. 44 %-ban.

A vérplazma

A vérplazma– vérsavó – sárgás színű átlátszó folyadék.
Összetétele:

• víz kb. 90 %-ban,
• anorganikus sók: Na+ , K+ , Ca2+, Mg2+, Cl- , PO4 3-, HCO3 –
• tápanyagok: glükóz, aminosavak, zsírsavak, lipoproteinek,
• bomlástermékek: karbamid, húgysav, tejsav, bilirubin, ammónia,
• vitaminok,
• hormonok,
• fehérjék kb. 7 %-ban.

A vérplazma fehérjéi

A vérplazmafehérjéket összetételük és feladatuk alapján 3 csoportba soroljuk:

1. Albuminok

Egyszerű fehérjék. A májban termelődnek. Alapvetően kétféle feladatot látnak el.

• Transzportfehérjék, melyek vízben rosszul oldódó anyagokat, hormonokat, zsírokat szállítanak. A kötődés egyben megakadályozza a vesén keresztüli kiürülésüket.
• Kialakítják a vérplazma optimális koncentrációját.

2. Globulinok

Szénhidrát tartalmú összetett fehérjék. Feladatuk alapján két csoportjuk van:

• Az alfa- és a béta-globulinok transzportfeladatot látnak el, mint pl. a vasat szállító transzferin. A májban termelődnek.
• A gamma-globulinok az ún. immunoglobulinok, melyeket az immunrendszer sejtjei termelnek és az immunitásban játszanak szerepet.

3. Fibrinogén

Májban termelődő inaktív fehérje, amely a véralvadásban játszik szerep

A vér alakos elemei

A vérben levő sejtes állományt a sejtek felépítése és működése alapján 3 csoportba soroljuk.

• Vörösvértestek
• Vérlemezkék
• Fehérvérsejtek

A vér alakos elemeinek a túlnyomó többsége a vörös csontvelőben termelődik.

A vörös csontvelő

Előfordulási helyei a következők.

• A lapos csontok szivacsos állományának a hézagaiban, így pl. a szegycsontban, a bordákban és a medencecsontban.
• A csigolyák ún. csigolyatesti részében.
• Fiatalabb korban általában a csöves csontok kp.-i üregeiben.

Az életkor előrehaladtával a legtöbb helyen a vörös csontvelő átalakul sárgacsontvelővé és ezért előfordulása csak néhány csontra korlátozódik, pl. a combcsont és a felkarcsont kiszélesedő a test felé eső végeire. Fokozott vérvesztés esetén a sárgacsontvelő visszaalakulhat vörös csontvelővé segítve a vérképzést.

A vörös csontvelőben keletkeznek a:

• vörösvértestek
• vérlemezkék
• granulociták
• B limfociták
• monociták

Mint látható a vörös csontvelőben igen eltérő alakú és működésű sejtek jönnek létre. Minden vérsejt képződése ún. őssejtekből indul ki. Az őssejtek korlátlan osztódó képességgel rendelkező differenciálatlan sejtek (multipotens). Az őssejtek osztódásukkal különböző sejtvonalakat hoznak létre. Egy-egy sejtvonalban az eltérő génműködés következtében a sejtek különböző differenciálódási folyamatokon mennek keresztül. A differenciálódás eredményeképpen az eltérő sejtvonalaknak megfelelő sejttípus jön létre.

A vörösvértestek (eritrociták)

A vörösvértestek emlősökben sejtmag nélküli, önálló mozgásra képtelen, középen homorú korong (bikonkáv) alakú sejtek. Számuk férfiakban 5 millió/mm3 , nőkben 4.5 millió/mm3 . Mennyiségüket befolyásolja a tengerszint feletti magasság is, pl. hosszabb magashegyi tartózkodás következtében számuk elérheti akár a 6-8 milliót is köbmilliliterenként. A vörösvértestek szárazanyagának 95 %-át a hemoglobin nevű fehérje tölti ki. A hemoglobin vörös színű, összetett fehérje. A vörösvértestekben sejtmag, belső membránrendszer nincs, s így teljes tömegét a hemoglobin adja. A vörösvértestek feladata az oxigén és részben a szén-dioxid szállítása. A hemoglobin oxigénnel való
telítettségének a mértékét elsősorban a közeg oxigén koncentrációja határozza meg. A hemoglobin fontos tulajdonsága, hogy oxigénaffinitása pH függő. Minél savasabb a vér, úgy csökken az oxigénkötődés erőssége, azaz alacsonyabb pH-n a hemoglobin molekulák kevésbé kötik az oxigént. Ez a jelenség biztosítja, hogy a működő szövetekben – ahol a keletkezett szén-dioxid savas kémhatást okoz – a hemoglobin könnyebben adja le az oxigént. A tüdőben fordított a helyzet ahol a magas oxigén koncentráció – és magasabb pH miatt – a hemoglobin
újra oxigénnel telítődik. A CO2 molekulák egy része szintén a hemoglobin molekulához kötődve szállítódik. Ezen az úton jut a tüdőbe a CO2 mintegy 20 %-a. Ismert a hemoglobinon kívül egy másik oxigénkötő fehérje is, a mioglobin amely az izmokban található, feladata az oxigén tárolása. A vörösvértestek átlagos élettartalma 120 nap, keletkezésük, pusztulásuk folyamatos. A képzés szabályozott folyamat. A vörösvértestek képződését serkenti az oxigénhiány, ill. a vérvesztés. A vörösvértestképzéshez szükséges még B12 vitamin, fólsav, cobalt és vas. Egy átlagos emberi szervezetnek naponta 1 mg vasra van szüksége, azonban várandós nők esetén ez akár meg is duplázódhat. Az emberi test kb. 4 g vasat képes raktározni a májban, a lépben, a vörös csontvelőben. Sok vasat tartalmaz a tojás, a máj, a bab és a borsó. Az elöregedett sejteket a lép, a máj és a vörös csontvelő vonja ki a forgalomból. A hemoglobin egyik közismert rendellenessége a sarlósejtes vérszegénység. A vörösvértestek citoplazmájában oldott hemoglobin kicsapódik, megváltoztatva sejtek működését és az alakját.

A beteg sejtek egyrészt már nem képesek az oxigén szállítására, másrészt sarló alakúvá válnak, összecsapódnak, vérrögöket képeznek, melyeket az immunrendszer folyamatosan eltávolít. A hibás sejtek likvidálása miatt a vörösvértestszám lecsökken, ami vérszegénységhez vezet.