Hirdetés

A mondat szerkesztettsége és mondatfajta szerinti típusai

5 perc olvasás
A mondat szerkesztettsége és mondatfajta szerinti típusai

A mondat

  • A beszéd legkisebb, formailag lezárt egysége. A szöveg láncszemnyi része.
  • Egy tájékoztató, kifejező és/ vagy felhívó mozzanattal viszi tovább a közlésfolyamatot.
  • Szavakból és szószerkezetekből épül föl, nyelvtani és szórendi szabályok szerint.
  • A mondatok láncolatai szöveget alkotnak, jelentésük a szövegkörnyezet szerint alakulhat.
  • Jellemzői: önmagában megszerkesztett, lezárt, egy teljes önálló mozzanat, kommunikációs egység (közlésfolyamatba tehető), az élőszó és az írás önálló szakasza.
Hirdetés


A mondat szerkesztettsége

Szerkezetét az alany, az állítmány és egyéb mondatrészek (bővítmények) alkotják.

Háromféleképpen csoportosíthatjuk:

1. Szerkezet szerint

Lehet tagolatlan (Igen. Jaj!) és tagolt, amely lehet hiányos ( -Hol voltál? -Moziban.) és teljes szerkezetű. A teljes mondat pedig lehet egyszerű vagy összetett.

Tagolt vagy tagolatlan: A tagolatlan mondatban az alany és az állítmány nincs nyelvileg kifejezve, és nem egészíthető ki a szövegkörnyezetből. Kommunikációs funkciója elsősorban az érzelem kifejezése. Tagolatlan, más néven szervetlen mondatok az indulatszók, a megszólítások, a módosítószók, számos köszönésforma. Minden nem tagolatlan mondat tagolt.

Teljes vagy hiányos szerkezetű:

A teljes mondatban az alany és az állítmány nyelvtanilag és szerkezetileg is megjelenik. Kivételként az alanytalan (Alkonyodik.), a tapadásos alanyú (terítve van), a határozatlan alanyú ( Építik a házat) és az általános alanyú ( A szót nem adják pénzért.) mondatot is teljesnek tekintjük.

Hirdetés

A hiányos mondatból hiányozhat a határozott alany, az állítmány vagy az alaptag mellől a kötelező vonzat. Leggyakoribb a 3. személyű alany elmaradása (Kenyeret eszik.). A tagolatlantól az különbözteti meg, hogy a hiányos mondat pontosan kiegészíthető a szövegösszefüggéstől. Tehát akkor hiányos, ha hiányzó alanyát és tárgyát valamilyen más mondatrész miatt a szövegösszefüggésből egyértelműen kikövetkeztethetjük.

Egyszerű vagy összetett

Az egyszerű mondat egy mondategész, azaz csak egy alany-állítmányi szerkezetből áll. Az egyszerű mondat lehet tőmondat, bővített- vagy hiányos. A tőmondatban csupán alany és állítmány található (Lány vagyok.), míg a bővítettben (Ádám vizet iszik.) egyéb mondatrészek, vagyis bővítmények vannak (tárgy, határozó, jelző), a hiányos mondatból vagy az alany vagy az állítmány hiányzik (Vizet iszik.).

Az összetett mondat több mondategész egysége, több alany-állítmányi szerkezettel, amelyek között szorosabb tartalmi-logikai kapcsolat van, mint a szövegben lévő egyszerű mondatok között. A tagmondatok közötti kapcsolat szerint megkülönböztetünk szerves és szervetlen kapcsolatot. Szervetlen a kapcsolat a tagolatlan mondatok között, ill. a tagolt és tagolatlan tagmondat között (Fiam, viselkedj szépen!). Szerves a kapcsolat a tagolt tagmondatok között. A szerves kapcsolat lehet alárendelő illetve mellérendelő.

Az alárendelő összetett mondat része a fő- és mellékmondat. A mellékmondat a főmondat valamely részét egészíti ki. A kiegészítés szerint megkülönböztetünk állítmányi, alanyi, tárgyi, határozói és jelzői mellékmondatot. Vannak sajátos jelentéstartalmú alárendelő mellékmondatok, amelyek hasonlítást (mint), feltételességet (ha), következményt (úgyhogy), megengedést (bár) fejezhetnek ki

A mellérendelő összetett mondatban a tagmondatok egyenrangúak, grammatikailag egyenlő értékűek, a közöttük lévő tartalmi-logikai kapcsolat hangsúlyos. Fajtái: kapcsolatos, ellentétes, választó, magyarázó, következtető (ok-okozat).

Hirdetés

A kettőnél több tagmondatból álló frázis a többszörösen összetett mondat.

2. Modalitása, azaz a beszélő szándéka szerint

Így megkülönböztetünk kijelentő, kérdő, felkiáltó, óhajtó és felszólító mondatot.

  1. A kijelentő mondat célja az ismeretközlés, tájékoztatás, egyszerű közlés, nyugodt hangú megállapítás. Beszédben hanglejtése ereszkedő, hangsúlya egyenletes. Írásban a végére pontot teszünk. (Ma este későn megyek haza.)
  2. A kérdő mondat kommunikációs célja az információkeresés. Lehet eldöntendő kérdő, azaz kérdőszó nélküli, igennel vagy nemmel megválaszolható, és kiegészítendő kérdő mondat, amely kérdőszóval indul és részletesebb információszerzésre irányul. Formailag kérdőjellel zárul, hanglejtése pedig emelkedő-eső. (Mit tanuljunk?)
  3. A felkiáltó mondat célja az indulat- és érzelem kifejezése, leginkább az élőbeszédben használatos. Indulatszók, tömörség, mondatvégi felkiáltójel és erős érzelmi nyomatékú ereszkedő intonáció jellemzi. Általában tagolatlan, hiányos szerkezetű (Jaj, de jó tanulni!).
  4. A felszólító mondat kommunikációs funkciója a felhívás, ez intenzitás alapján lehet tanács, buzdítás, kérés, parancs. Felkiáltójel zárja, meredekebben eső-ereszkedő hanglejtésű, és erős indulatkifejezéseket tartalmaz (Tanuljunk alaposan!).
  5. Az óhajtó mondat célja valamilyen vágy, kívánság kifejezése. Felkiáltójel és ereszkedő intonáció jellemzi. (Bárcsak mindig tanulhatnánk!)

3. Logikai minőség alapján

Logikai minőség alapján állító (Tanulunk.) és tagadó (Nem tanulunk.) mondatokat különböztetünk meg. A felkiáltó tagadó mondat a tiltó mondat (Ne tanuljunk!).


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!