Hirdetés

Teleki Pál dilemmája búcsúlevele alapján

7 perc olvasás

Teleki Pál miniszterelnök öngyilkossága előtt, 1941. április 3-án írta ezt a búcsúlevelet Horthy Miklós kormányzóhoz. Tulajdonképpen ez egy vádirat saját maga és a magyar politika ellen.

Hirdetés

Gróf Teleki Pál, egyetemi tanár, a két világháború közötti korszak egyik vezető államférfija, miniszterelnök. A Tanácsköztársaság megdöntésében részt vett, a későbbi hatalom egyik ideológusa. Kétszer volt Magyarország miniszterelnöke: 1920-1921 és 1939-1941 között. Liberális politikus, a nemzeti önállóság megteremtésére, megtartására, és a demokrácia kiszélesítésére törekszik. Célja a polgári Magyarország létrehozása. Revíziós politikus, de csak az etnikai határokon belül próbálta visszaszerezni a területeket. Békés kapcsolatot akar létrehozni a szomszédos országokkal és ki akar maradni a 2.világháborúból.

A Tanácsköztársaság ellen Bécsben szervezkedett, a szegedi kormányban először kultusz-, majd külügyminiszter lett, majd 1920. július 15-én Horthy kormányzó őt jelölte miniszterelnöknek. Mindent megtett a konszolidáció érdekében: ratifikáltatta a trianoni szerződést, fellépett a különítményesek törvénytelen akciói ellen, jóváhagyta a Nagyatádi-féle földreformtörvényt. Ugyanakkor megszavaztatta a zsidó értelmiség létszámát korlátozó „numerus clausust” és a botbüntetés törvénybe iktatását. 1921-ben, az első királypuccs után lemondott. Tudományos munkásságát a trianoni béke revíziójának szolgálatába állította ( a bécsi döntések az ő tervei alapján készültek ). Számtalan fontos közfunkciót vállalt, a magyar cserkészmozgalom irányítója, majd 1938. májusától tokaji képviselősége mellett az Imrédy-kormányban vallás- és közoktatásügyi miniszter lett. 1939 februárjában pedig Horthy Miklós másodszor is miniszterelnökké nevezte ki. Az ő nevéhez fűződik a Kárpátalja és Észak-Erdély visszacsatolása és az ország távoltartása a háborúból. Ugyanakkor Magyarország kilépett a Népszövetségből, Teleki megszavaztatta a 2. zsidótörvényt, kénytelen volt engedélyezni a Volksbund működését.

Az volt a fő célja, hogy megtartsa a békés viszonyt a szomszédokkal, és a fegyverkezési semlegesség politikáját követve próbálta távol tartani Magyarországot a 2.világháborútól, hogy katonai erejét megőrizze a háború utáni rendezés idejére, és elkerülje, hogy konfliktusba keveredjen a nyugati demokráciákkal ( Telekinek nagyon jó kapcsolatai voltak a nyugati országokkal, elsősorban Angliával, de a magyar külügyminiszter, Csáki a németek felé sodorta az országot). Ennek érdekében kapcsolatokat keresett a környező népekkel: Oroszországgal és Jugoszláviával. 1940 őszétől Magyarország számára Jugoszlávia volt az egyetlen lehetőség, hogy rajta keresztül kijárata maradjon a német „élettérből”, s a délszlávok is nagyobb biztonságban érezték magukat egy magyar szövetséggel az oldalukon. Ezért a két ország 1940 decemberében örök barátsági szerződést kötött egymással. Ez alapján Mo. nem vesz részt Jugoszlávia elleni háborúban és megakadályozza a németek átvonulását a magyar határon. A külpolitikai környezet azonban hirtelen átalakult.

Mussolini nyarán megnyitotta az afrikai frontot, majd szeptemberben támadást indított Egyiptom ellen. A brit haderő azonban megállította az olaszokat, sőt decemberben sikeres ellentámadásba ment át, és kiszorította őket Líbiából is.

Hirdetés

Eközben Olaszország Görögországot is megtámadta 1940 októberében. Hitler nem nézhette tovább legnagyobb szövetségese kudarcait, ezért 1941 februárjában Afrikába küldte az Erwin Rommel parancsnoksága alatt álló Afrika-hadtestet, mely márciusban sikeres támadást indított a brit erők ellen. Tehát a németek kelet (Oroszország) helyett délre fordultak.

1941 márciusának elején a németek hozzákezdtek a görögországi hadjárat előkészítéséhez, és ehhez szükségük volt felvonulási területre. Ennek érdekében Bulgáriát és Jugoszláviát erőszakkal csatlakoztatták a háromhatalmi szerződéshez. Jugoszláviában a csatlakozás olyan felháborodást keltett, hogy megdöntötték a kormányt, s az új kormány nem ismerte el a szerződést. Hitler ekkor üzent Horthynak, hogy engedje át a felvonuló német csapatokat, és vegyen részt a Jugoszlávia elleni hadjáratban, cserébe elismeri a magyar vezetés délvidéki területi igényeit.
Horthy igent mondott Hitlernek, Teleki azonban világosan látta, hogy e lépéssel megszegik az örök barátsági szerződést és Mo. a náci birodalom csatlósává válik. Ráadásul Nagy-Britannia – Mo. részvétele esetére – kilátásba helyezte a maga és szövetségesei hadüzenetét is. Ezzel összeomlott Teleki fegyveres semlegességi koncepciója. Biztos volt abban, hogy a németek elveszítik a háborút és nem akarta, hogy az ő lelkén száradjon Mo. tragikus sorsa, de azzal is tisztában volt, hogy ha nemet mond, akkor Hitler leigázza hazánkat.

Lapozz a további részletekért

1 2


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!