Nagyhatalmak gyarmatosító politikája

2007. december 18., kedd | Kinyomtatom! | Letöltöm PDF-ben | Kedvencekbe teszem | Elküldöm emailben


Nagyhatalmak gyarmatosító politikája

A gyarmatosítás az új kor történelmében az a folyamat, amelynek során a nagyhatalmak területeket szereznek, az adott területet gazdasági és katonai függésbe vonják, félgyarmati sorba süllyesztik.

A gyarmatosítás célpontjává a sűrűn lakott birodalmak (pl. Kína) vagy a nagyhatalmaktól leszakadó meggyöngült területek lettek.

Típusai, kialakításuk menete:

• az adott teület politikai, katonai, gazdasági függés alá vonása

• az adott teület anyaországának közigazgatási rendszerének meghonosítása

• egyes területek fölött protektátus (a nemzeti piac védelmére szolgáló kiviteli és behozatali korlátozás)

• helyi uralkodó belső hatalma megmarad

• az adott területek kizárólag gazdasági, pénzügyi, egyoldalú és igazságtalan szerződésekkel

félgyarmati sorba süllyesztése (pl. koncessziókkal /engedélyek/ csatorna és vasútépítés)

Célja: • a terület stratégiai biztosítása

• a terület természeti kincseinek megszerzése

• olcsó munkaerő

• piacszerzés

Lényege: az elmaradott népek civilizációja és felemelése (megvalósítás ellentmondásos

Gyarmattartó országok: Anglia India Franciaország

Afrika fölosztása: Afrika gyarmatosításában az angolok (északról-dél felé) és a franciák (nyugatról-keletre) jártak az élen. Összefüggő gyarmatbirodalamt kívántak létrehozni.

Az Angol – Búr háború (1899-1902) már a világ felosztásáért folyt. (Búr vereség)

Elő- és Közép-Ázsia

Közép-Ázsiában a cári Oroszo. olyan ütemben terjeszkedett, hogy már-már India kapujáig jutott. Amikor 1885-ben az orosz hadsereg Afganisztán területére lépett, majdnem háborút okozott Angliával, de Oroszo. nem kívánta kenyértörésre vinni a dolgot.

Délkelet-Ázsia

Oroszo. és Japán tartott igényt ezekre a területekre.

Japán 1894-ben hadüzenet nélkül megtámadta Kínát. Megerősítette helyzetét Koreában, annektálta (magához csatolta) Tajvant, és igényt tartott Mandzsúriára.

1899-ben az USA meghirdette a nyitott kapuk elvét, s ezzel megvétózta az európai országok Kínával kapcsolatos kizárólagos jogait.

Amerika

Számára terhes Spanyolo. politikai jelenléte. 1898-ban Havannában ferobbant egy Am. hadihajó ® Madrid hadüzenetet kap. Az amerikai–spanyol háború gyors amerikai sikert hozott.

Megosztom iWiW-en! Megosztom a Propelleren! Megosztom az UrlGurun! Kinyomtatom! Elküldöm email-ben! Megosztom Facebook-on! Megosztom Twitter-en! Kedvencekbe teszem!

Hozzászólok

RSS

Az értelmetlen hozzászólásokat töröljük!