II. A francia forradalom előzményei

1. A francia abszolutizmus bukásának okai:
a a merkantilizmusból megerősödő polgárság politikai hatalmat akart (a király a beszedett adókból merkantilista kölcsönt adott manufaktúrák létesítéséhez, melyet a tőkésnek vissza kellett fizetnie)
b terjedtek a felvilágosodás eszméi, melynek keretében a polgárság hatalmának jogosságát magyarázta
c például szolgált az angol polgári forradalom és az amerikai függetlenségi harc és polgári forradalom
d az abszolút módon uralkodó királyok (XV., XVI. Lajos) fényűző élet módja a lakosság nyomorával szemben
e a nyomor miatt társadalmi elégedetlenség (városi szegények és nincstelen parasztok részéről)
f az ipar kapitalizálódott, de a mezőgazdaságra a feudális nagybirtok a jellemző
g az irányítás és politikai beleszólás joga a születési előjogok alapján a nemességnek és a papságnak volt
2. A francia polgárság, mely a társadalom 96 % – a, politikai hatalmat akart kiaakult a 3. rend, a polgárság rendje
3. További gondok:
a a kenyér árának növekedésével a társadalmi elégedetlenség is nőtt
b a nemesség egyre nehezebben tudott megélni, mert:
- közterheket nem akart viselni
- rendi gyűlésre nem hívta a király
c a polgárság egy része egyre jobban gazdagodott, erősödött
d az ország importja nőtt, exportja nem a külkereskedelmi mérleg negatív és adósságait nem tudta fizetni
4. 1789-ben a király összehívta a rendi gyűlést, hogy új adókat szavaztasson meg
5. A polgárok kivonultak és Versailles-ben megalakították a Nemzetgyűlést (Labdaházi eskü)
6. A rendi gyűlésen a szavazás aránytalan volt, a polgárság rendenkénti szavazás helyett fejenkénti szavazást követelt:
papság 300 igen
nemesség 300 igen
polgárság 600 nem
7. A király zsoldossereget vont a Versailles köré, katonailag fenyegetett