Európa Németország árnyékában (1936-1939)

Európa Németország árnyékában (1936-1939)

A 30-as évek végére Németország olyan erős pozicióba került, hogy jogal lehetett Európa első számú hatalmáak nevezni- A világválság idején kiemelkedett Adolf Hitler, aki 1933-ban kancellár lett. 1936 nyaráig úgy tűnt, Európa elkerülheti a konfliktust, de kitört a spanyol polgárháború és Francisco Franco tábornokot támogatta Hitler és Mussolini is.

1935-ben a franciák szerződést kötöttek a szovjetekkel, amelyben kölcsönös segitséget igértek egymásnak, ha valamelyik európai ország bármelyiküket megtámadja, de a két országnak nem volt közös határa, tehát ha az oroszok a franciák segitségére akartak volna sietni, át kellett volna vonulniuk Lengyelországon, de ebbe a lengyelek ebbe nem egyeztek volna bele. Erre a németek érvénytelennek nyilvánitották a locarnoi szerződést és 1936 márciusában a német haderő átlépte a rajnai demilitarizált övezet határát (márc.7.), megsértve ezzel a locarnoi egyezményt és a versailles-i szerződést is.

1936. okt.25.. Német-olasz egyezmény, létrejön a Berlin-Róma tengely, igy megpecsételődik Ausztria sorsa. Ezt 1939.májusában megerősitették (acélpaktum).

1936 végére az irányitást átvette a két fasiszta állam, Olaszorszég és Németország, amire Anglia és Franciaország engedékenységgel reagált, de ez volt a legrosszabb, amit tehettek, mert igy Jugoszlávia és Románia a Berlin-Róma tengely felé mozdult. Chamberlain egyezkedni kezdett és elismerte Olaszország jogát Gibraltár felett.

1936.nov.25. Németország és Japán aláirta az antikomintern egyezményt, amely a Kommunista Internacionálé és a Szovjetunió ellen irányult. A szerződéshez 1937-ben Olaszország is csatlakozott.

1937 őszén Hitler célul tűzte ki a Szudéta-vidék Németországhoz csatolását és megkezdte az Anschluss előkészületeit. 1938 elején Magához hivatta az osztrák kancellárt, Kurt Schussnigg-ot és követelte tőle, hogy kormányába vegye be az osztrák náci pártot- Schussnigg ezt teljesitette, de utolsó kisérletként még népszavazást irt ki, hogy Ausztria akar-e csatlakozni Németországhoz. Hitler követelte a népszavazás azonnali visszavonását –hiszen nem várhatta meg a kétes kimenetelű esemény eredményét -, Schussnigg lemondását, majd az osztrák nácik vezérének, Arthur Seyss-Inquart kancellári kinevezését. Ezek után Hitler erőszakkal bevonult Ausztriába és márc.12-13-án megtörtént az Anschluss. Ez nagy riadalmat keltett Csehszlovákiában, mert köztudott volt, hogy Hitler minden németet egy birodalomban akar egyesiteni és a cseh-német határon, a Szudéta-vidéken hárommillió német élt. Franciaország és Anglia tiltakozott, de többet nem tett. És ez volt az a tehetetlenség, amire várt. Tudta, hogy most már nyugodtan elkezdheti a Szudéta-vidék bekebelezését.

1938.Szept.29-30. Hitler, Mussolini, Chamberlain és Daladier aláirják a müncheni

egyezményt, amely elrendeli a többségben németek-lakta Szudéta-vidék átadását Németországnak. Azt.is kimondták, hogy rendezik a csehszlovákiai lengyel és magyar klsebbség kérdését három hónapon belül.

1938.aug. Hitler arra akarta rávenni a Németországba látogató magyar vezetőket

(Horthyt, Imrédyt és Kányát), hogy együtt támadják meg Csehszlovákiát, de nemet mondtak és felújitották a kisantanttal megkezdett tárgyalásokat, ez abbamaradt.

1938.nov.2. Az első bécsi döntésen Németország és Olaszország Csehország magyar lakta területeit Magyarországnak itélik. A maradék Csehszlovákiában szlovák

önállósodási törekvések bontakoztak ki és Hitler ösztönzésére Jozef Tiso proklamálja Szlovákia függetlenségét és a Német Birodalom védelme alá helyezi magát.

1939.márc.15. Hitler bevonul Prágába, a Cseh-Morva Protektorátus Németország védnöksége alá kerül.

Ekkor már nem állhatott semmi a fasiszta államok útjába.