A kiegyezés
Teleki keserűen tapasztalta, hogy törekvéseiben saját párthívei is egyre kevésébé támogatják, és öngyilkos lett. Ezt követően a Deák és a Felirati Párt három szavazattal győzött, de a hatalom bécsi birtokosai Deák feltételeit is visszautasították és föloszlatták az országgyűlést. Deák kivárta míg Bécs kezdeményez és 1865 húsvétján közzétette álláspontját.
Nem a 48-as állapotok visszaállítását akarta, hanem egy olyan alkotmányos rendezést vetett fel, ami az önállóság egy részének feladásával Bécs és Pest számára egyaránt elfogadható. A megegyezés hívei Bécsben Schmerling miniszterelnököt menesztettál. 1865 decemberére pedig Ferenc József összehívta az országgyűlést. A königgrátzi csatavesztés után felgyorsultak az események, és a Habsburg Birodalom rászorult Magyarország közreműködésére, hiszen az abszolutizmus egyre inkább sebezhető volt, és a habsburgok számára nyugtalanító volt a poroszok és az olaszok közelsége is. 1867 elején gróf Andrássy Gyulát kinevezték miniszterelnökké, az összehívott országgyűlés becikkelyezte a kiegyezési törvényt, Ferenc Józsefet pedig királlyá koronázták. A kiegyezés után lehetőség nyílott a közlekedés, a hitélet, az iparfejlesztés támogatására, a közoktatás átszervezésére. A kiegyezést a birodalom két legerősebb nemzete kötötte meg, de mindkettő elégedetlen volt a kialakult állapotokkal.

Hozzászólások (3)
Szerintem ez nagyon hiányos…
szívesen közzétesszük a kiegészítéseidet!!!
Valaki aki erre jogosult, hogy átszerkessze ezt a szöveget “tételt” az olvassa el és javítsa a helyesírási hibákat.
Néhány Pl. [1860.október 20-án kiadt az októberi diplomát]; [saját párthívei is egyre kevésébé]; [Bécsben Schmerling miniszterelnököt menesztettál.]
Figyeljetek a helyesírásra!!! De már amikor írod figyelmeztet az automata!!!