Világgazdasági válság

A világgazdasági válság I. Alapfogalmai:

– Világgazdaság: egyes nemzetgazdaságok közti kapcsolatok összessége – Válság: a gazdaság és társadalom valamely területén fellépő egyensúly hiány (válság ált. szakaszai: válság pangás felélénkülés fellendülés

II. Okai:

– Kapitalizmus alapvető ellentmondásai – Termelés – fogyasztás közti aránytalanság – Pénzügyi spekulációk: – 1920-as évek második fele: gazd-i konjunktúra köszönhetően az USA sokmilliárdos kölcsöneinek és hatalmas fogyasztópiacának – Az USA gazd-i változásai világméretű következményekkel jártak – A New York-i tőzsdén 1928-29-ben az értékpapír árfolyam megkétszereződött a kereslet miatt egyes részvények árfolyama sokszorosan meghaladta a cég tényleges jövedelmezőségét

III. A válság kibontakozása

– Az ipari válság összekapcs. a mezőgazdasággal 1929 második felében túltermelési válság: csökkent az USA-ban az építkezések száma és a tartós fogy. cikkek eladása – értékesítési gondokkal küzdött a mezőgazdaság – az árukészletek felhalmozódtak, eladhatatlanná váltak – áraik zuhanni kezdtek – a részvények árfolyama megingott, majd áruk zuhanni kezdett – mindenki el akarta adni értékpapírjait – a kínálat rohamosan felülmúlta a keresletet – 1929. okt. 29. (fekete kedd) New York-i tőzsde: 16 millió részvényt adtak el, 40 %-os árfolyamesés (okt. 24., fekete csütörtök) – bankok fizetésképtelenné váltak, mert a betétesek egyszerre akarták kivenni pénzüket – hitelrendszer összeomlott – bel- és külkereskedelem működésképtelenné vált – vállalatok leálltak, a felesleges munkaerőt elküldték munkanélküliség nőtt, vásárlóképesség csökkent (pl.: USA 1929-33 között 1,5 millió 12,8 millió) – összeomlott a pénzügyi és a kereskedelmi világ

IV. A válság terjedése

– 1929: USA => Dél-Amerika => Ausztrália – 1931: Európa – megszűnt a tőkeexport az USA-ból – az amerikai bankok felmondták, az európai hiteleket – különösen súlyossá vált az osztrák és német pénzügyi helyzet – a világon mintegy 30 millióan maradtak munka nélkül, 1929-35 között a világkereskedelem 65%-kal esett vissza

V. A válság hatása

Társadalmi következmények: – A kis- és középüzemek tönkrementek, további tőke koncentráció – Munkanélküliség, létbizonytalanság tovább súlyosbította a válságot ált. elégedetlenség alakult ki

         Politikai hatások:

– Szélsőséges politikai irányzatok felerősödése: szélsőjobb: fasizmus; szélsőbal: kommunizmus – Megváltozott az állam gazd-i szerepe, a hatalom gyakorlásának módja, Keynes-i (angol közgazdász) növekedés elmélete: ~ Az állam gazdaságirányító és koordináló szerepét növelnie kell ~ Az államnak meg kell teremtenie a konjungtúrához szükséges keresletet ~ Olyan munkaalkalmakat kell teremteni, ami

> 1. megélhetést nyújt a dolgozóknak

> 2. bővíti a keresletet

> 3. de nem növeli túlzottan az árukínálatot

~ infrastrukturális beruházás, szociális intézmények fegyverkezés ~ az állam közvetlenül részt vesz a termelésben részvények felvásárlásával, egyes vállalatok, ill. iparágak támogatásával közvetlenül is részt vesz a termelésben és a forgalomban ~ az állam befolyásolja a pénz- és hitelforgalmat, a külkereskedelmet, ellenőrzi az árak és bérek alakulását, állami tervek kidolgozásába beleszól a gazd-i folyamatokba.

VI. A kibontakozás útja – A New Deal

– A válság igen súlyosan érintette az USA-t – 1932-ben – a válság mélypontján – lett elnök a demokrata párti Franklin Delano Roosevelt – a kongresszus elnökségének első 99 napja alatt 15 tv-t fogadtak el – ez volt a New Deal (Új egyezség) = agytröszt, (a programok egy gazd-i szakemberekből álló csapat dolgozta ki), lényege: – közvetlen állam: beavatkozás a gazdaságba – új banktörvények: az elnök közvetlenül beavatkozik a pénzügyi- és a bankpolitikába, értékpapír kibocsátás, dollár leértékelése – ipari vállalkozások szabályozása: iparügyi kormánybizottság, fejlesztési törvény – közmunkák szervezése a munkanélküliség felszámolására, a Közmunkaügyi Hivatal irányításával: utak, lakótelepek, iskolák, kórházak – szociális intézkedések: társadalombiztosítás rendszere; bérek alsó határának megszabása; gyerekmunka betiltása; a munkahelyi egészségvédelem állami feladat lett; kollektív szerződések – mezőgazdasági termelés és fogyasztás egyensúlyának megteremtése; farmerek támogatása; állami felvásárlás; rögzített árak – külpolitikában nyitás a szovjetek felé: 1933: diplomáciai kapcsolat a Szovjetunióval – ellenzői: konzervatívok, nagyvállalkozók => New Deal lelassul – támogatói: munkásság, fekete bőrűek, etnikai csoportok, liberális értelmiség