A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Világgazdasági válság

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
7567
Nyomtasd
Dátum: 2007-12-17 Küldd tovább
  Letöltés

A világgazdasági válság

I. Alapfogalmai:

- Világgazdaság: egyes nemzetgazdaságok közti kapcsolatok összessége
– Válság: a gazdaság és társadalom valamely területén fellépő egyensúly hiány (válság ált. szakaszai: válság pangás felélénkülés fellendülés

 

II. Okai:

- Kapitalizmus alapvető ellentmondásai
– Termelés – fogyasztás közti aránytalanság
– Pénzügyi spekulációk:
– 1920-as évek második fele: gazd-i konjunktúra köszönhetően az USA sokmilliárdos kölcsöneinek és hatalmas fogyasztópiacának
– Az USA gazd-i változásai világméretű következményekkel jártak
– A New York-i tőzsdén 1928-29-ben az értékpapír árfolyam megkétszereződött a kereslet miatt egyes részvények árfolyama sokszorosan meghaladta a cég tényleges jövedelmezőségét

 

III. A válság kibontakozása

- Az ipari válság összekapcs. a mezőgazdasággal 1929 második felében túltermelési válság: csökkent az USA-ban az építkezések száma és a tartós fogy. cikkek eladása
– értékesítési gondokkal küzdött a mezőgazdaság
– az árukészletek felhalmozódtak, eladhatatlanná váltak
– áraik zuhanni kezdtek
– a részvények árfolyama megingott, majd áruk zuhanni kezdett
– mindenki el akarta adni értékpapírjait
– a kínálat rohamosan felülmúlta a keresletet
– 1929. okt. 29. (fekete kedd) New York-i tőzsde: 16 millió részvényt adtak el, 40 %-os árfolyamesés (okt. 24., fekete csütörtök)
– bankok fizetésképtelenné váltak, mert a betétesek egyszerre akarták kivenni pénzüket
– hitelrendszer összeomlott
– bel- és külkereskedelem működésképtelenné vált
– vállalatok leálltak, a felesleges munkaerőt elküldték munkanélküliség nőtt, vásárlóképesség csökkent (pl.: USA 1929-33 között 1,5 millió 12,8 millió)
– összeomlott a pénzügyi és a kereskedelmi világ

 

IV. A válság terjedése

- 1929: USA => Dél-Amerika => Ausztrália
– 1931: Európa
– megszűnt a tőkeexport az USA-ból
– az amerikai bankok felmondták, az európai hiteleket
– különösen súlyossá vált az osztrák és német pénzügyi helyzet
– a világon mintegy 30 millióan maradtak munka nélkül, 1929-35 között a világkereskedelem 65%-kal esett vissza

 

V. A válság hatása

Társadalmi következmények:
– A kis- és középüzemek tönkrementek, további tőke koncentráció
– Munkanélküliség, létbizonytalanság tovább súlyosbította a válságot ált. elégedetlenség alakult ki

         Politikai hatások:

- Szélsőséges politikai irányzatok felerősödése: szélsőjobb: fasizmus; szélsőbal: kommunizmus
– Megváltozott az állam gazd-i szerepe, a hatalom gyakorlásának módja, Keynes-i (angol közgazdász) növekedés elmélete:
~ Az állam gazdaságirányító és koordináló szerepét növelnie kell
~ Az államnak meg kell teremtenie a konjungtúrához szükséges keresletet
~ Olyan munkaalkalmakat kell teremteni, ami

> 1. megélhetést nyújt a dolgozóknak

> 2. bővíti a keresletet

> 3. de nem növeli túlzottan az árukínálatot

~ infrastrukturális beruházás, szociális intézmények fegyverkezés
~ az állam közvetlenül részt vesz a termelésben részvények felvásárlásával, egyes vállalatok, ill. iparágak támogatásával közvetlenül is részt vesz a termelésben és a forgalomban
~ az állam befolyásolja a pénz- és hitelforgalmat, a külkereskedelmet, ellenőrzi az árak és bérek alakulását, állami tervek kidolgozásába beleszól a gazd-i folyamatokba.

 

VI. A kibontakozás útja – A New Deal

- A válság igen súlyosan érintette az USA-t
– 1932-ben – a válság mélypontján – lett elnök a demokrata párti Franklin Delano Roosevelt
– a kongresszus elnökségének első 99 napja alatt 15 tv-t fogadtak el
– ez volt a New Deal (Új egyezség) = agytröszt, (a programok egy gazd-i szakemberekből álló csapat dolgozta ki), lényege:
– közvetlen állam: beavatkozás a gazdaságba
– új banktörvények: az elnök közvetlenül beavatkozik a pénzügyi- és a bankpolitikába, értékpapír kibocsátás, dollár leértékelése
– ipari vállalkozások szabályozása: iparügyi kormánybizottság, fejlesztési törvény
– közmunkák szervezése a munkanélküliség felszámolására, a Közmunkaügyi Hivatal irányításával: utak, lakótelepek, iskolák, kórházak
– szociális intézkedések: társadalombiztosítás rendszere; bérek alsó határának megszabása; gyerekmunka betiltása; a munkahelyi egészségvédelem állami feladat lett; kollektív szerződések
– mezőgazdasági termelés és fogyasztás egyensúlyának megteremtése; farmerek támogatása; állami felvásárlás; rögzített árak
– külpolitikában nyitás a szovjetek felé: 1933: diplomáciai kapcsolat a Szovjetunióval
– ellenzői: konzervatívok, nagyvállalkozók => New Deal lelassul
– támogatói: munkásság, fekete bőrűek, etnikai csoportok, liberális értelmiség

 

Fasizmus

- 1920-as években kialakult politikai irányzat
– a latin fasces = vesszőnyaláb szóból származik
– jelenti:
– Benito Mussolini Olaszországi mozgalmát

> Szlovákia: Néppárt

> Horváto.: Usztasa

> Románia: Vasgárda

> Spanyolo.: Falanx
Gyűjtőfogalomként magában foglalja a rokon pártokat, mozgalmakat:

> Olaszo.: Nemzeti Fasiszta Párt

> Németo.: Nemzetiszocialista Német Munkáspárt

> Magyaro.: Nyilaskeresztes Párt

> Ausztria: Heimwehr (Honvédők)

 

  A fasiszta mozgalmak közös jellemzői:
– társadalmi bázisuk: középréteg, kispolgárság, munkásság, frontról hazatérők
– kialakulásuk oka: munkanélküliség, létbizonytalanság, lesüllyedéstől való félelem
– ideológiájuk: más népek gyűlöletén alapuló nacionalizmus; állam teljhatalmát hirdető etatizmus; faji elven nyugvó népközösség
– szervezetük: élén a Vezér teljhatalom; katonai hierarchia
– eszközeik: terror, propaganda
– kommunista és fasiszta mozgalmak közötti hasonlóság:
– központosított vezetéssel működő párt, amely kizárólagos hatalommal bír
– különbség:
– a kommunisták hatalomra jutását mindenhol gátolta az uralkodó elit
– a fasiszta pártok hatalomra jutását segítette az uralkodó réteg

 

Olaszország

I. Olaszország az 1920-as évek elején

- A háború gazd-i válságot, éhínséget, nélkülözést hozott
– Az olaszok kifosztottnak érezték magukat a Párizs környéki békével a területgyarapodás elmaradt a várttól.
– É-Itália: gyárfoglalások, szociális követelések; D-Itália: parasztság földfoglalása
– A pártok nem képesek tartós kormányalakításra

 

II. Mussolini útja a hatalomig

- Eredetileg szocialista beállítottságú újságíró
– Vezetésével szélsőjobboldali szocialista pártok: 1919 Hadviseltek Szövetsége, 1921: felveszi a Nemzeti Fasiszta Párt nevet
– Fegyver alakulatai: feketeingesek => hadjárat a baloldali szervezetek ellen (1921. megalakul a Kommunista Párt)
– 1922. október: Marcia su Roma – 30.000 fő fasiszta menetelt Róma elfoglalására => ostromállapot
– 1922. okt. 29. III. Victor Emanuel kinevezi Mussolinit miniszterelnöknek

 

III. 1922-25: Koalíciós kormányzás

- a teljhatalmú Mussolini még nem elég erős
– 1922-25 koalíciós kormányzás, működtek az ellenzéki pártok és a demokratikus intézmények
– 1924. Mussolini meggyilkoltatja Giacomo Matteotti szocialista képviselőt
– politikai feszültség; Mussolini megszünteti a kormány parlamenttel szembeni felelősségét

 

IV. A fasiszta rendszer teljes kiépítése

- 1925-től a teljes végrehajtó hatalom Mussolini kezében van:
– M. csak a királynak volt felelős
– Önállóan rendelkezett tv. kibocsátási joggal
– 1926-ban betiltották az ellenzéki pártokat, feloszlatták a parlamentet fasiszta nagytanács; M. felvette a Duce nevet
– 1927-től létrejön a korporatív (hivatásrendi) államismeret
– dolgozók és munkáltatók közös érdekképviseleti szervezetei (szindikátus) fasiszta pártszervezet irányításával.
– Minden egyéb szakszervezeti tömörülés tilos volt

 

V. Fasiszta külpolitika

- Cél: Római Bir. újraélesztése; Földközi tenger, DK- Európa és É-Afrika megszerzése
– 1923. Fiume, 1932. Albánia elfoglalása, 1935-36: Abesszínia elleni háború

 

VI. Az olasz fasizmus jellemzői:

- Túlfűtött nacionalizmus, nagy és erős Olasz Bir. ábrándja
– A rend helyreállítása, akár erőszakkal is
– Bázis: kispolgárok, katonák, …………., tőkések, értelmiségiek
– Látványos politikai különbségek, propaganda, történelmi múlt felhasználása
– Marinetti féle fasizmus: a múlt rom – le kell rombolni => újat építeni

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
A magyarok vándorlása

I. Az ősközösségi viszonyok felbomlása 1. A magántulajdon kialakulásával az...

Close