A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Róma államszervezete a Kr.e.III.században

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: - Kedvencekhez
Megnézték:
4749
Nyomtasd
Dátum: 2007-12-17 Küldd tovább
  Letöltés

Róma államszervezete a Kr.e.III.sz-ban

1. A NÉPGYŰLÉS

Az állam elméletileg legfontosabb szerve a népgyűlés, a comitium volt.

Itt döntöttek a legfontosabb bel-és külpolitikai kérdésekben, itt választották meg a hivatalnokokat. Működését jelentősen korlátozta az a törvény,hogy csak akkor jöhetett össze, ha arra illetékes hivatalviselő összehívta, s csak azon kérdéseket tárgyalhatta, amelyeket az összehívó előterjesztett.

Népgyűléseket csak a naptárban megjelölt hónapokon lehetett tartani, felszentelt helyen és kedvező előjelek mellett. A megfelelő számú szavazatot elért javaslat törvénynyé, lexszé vált, kihirdették,érctáblára vésték és levéltárba (tabulariumba) helyezték.

A köztársaság korában a népgyűlésnek 3 fajtáját ismerjük:

A legősibb népgyűlés a comitia curiata volt. Születési előjoguk alapján a patríciusok vettek benne részt. Ritkán hívták össze, hatásköre csekély volt; néhány családjogi ügyben döntöttek itt és itt ruházták föl a tisztviselőket hatalommal.

Servius Tullius etruszk király alkotmánya alapján jött létre a comitia centuriata, a vagyoni helyzet szerint classisokba, (osztályokba) és ezen belül centuriakba sorolt polgárok gyűlése. Mivel ezen beosztás szolgált a katonáskodás alapjául, az eszerint összehívott népgyűlés is katonai jellegű volt. Itt történik a főbb tisztségviselők megválasztása és a háború és béke kérdésében való döntés.

A népgyűlés 3. fajtája volt a lakóhely szerint tribusokba soroltak gyűlése, a comitia tributa. Ez eredetileg a plebejusok, majd az egész lakosság népgyűlése lett, s a század folyamán átvette a másik két népgyűlés feladatköreinek zömét. Ez a legdemokratikusabb népgyűlés, mivel területi elven lehetett benne résztvenni. A szavazás területi egységenként, azaz curiánként, centuriánként és tribusonként történt. A tribus lakóhely szerinti szavazási egység volt, ami Róma esetében 31 városi és 4 vidéki tribust jelentett.

 

2. A SZENÁTUS

A köztársaság másik, valójában legfontosabb intézménye a szenátus volt.

Eredetileg csak patríciusok kerülhettek be a szenátusba; ők voltak az atyák (patres). Később megfelelő vagyonnal rendelkező plebejusokat is besoroltak tagjai közé. Ők voltak az össze-írtak (conscripti), így lett a szenátus elnevezése patres et conscripti.

A szenátus jogköre formálisan a hivatalnokok számára való tanácsadás volt. Itt döntöttek bel- és külpolitika legfontosabb kérdéseiben, ellenőrizték az állam pénzügyeit,szükség esetén ők ruháztak föl valakit teljhatalommal. Határozataikat szavazással hozták.Kezdetben a szenátus jóváhagyása kellett a comitia centuriata és tributa döntéseinek törvényerőre emelkedéséhez is.

 

3. MAGISTRATUSOK

A törvények és szenátusi határozatok végrehajtásáról a tisztviselők, a magistratusok gondoskodtak.

A hivatalok elnyerés választások útján történt, idejük korlátozott volt (általában 1 év).

1. consul (2 fő) :

- Az állandó magistratusok közül a consulokat illette meg a legfőbb polgári hatalom.

- A végrehajtó hatalom irányítói.

- Ők a hadsereg főparancsnokai.-Kr.e.366-tól az egyik consul plebejus.

- Az éveket hivatalosan a két consul nevével jelölték.-12 lictor illette meg őket.

 

2. praetor (1,2,v.8 fő):

- A consulak társai és helyettesei voltak a praetorok, kiknek fő feladata a városi rend fönntartása,ezen belül a bíráskodás volt.

- 6 lictor illeti meg őket, ezek közül 2 a bíráskodás alkalmával is mellettük áll.

 

3. censor (2-2 fő):

- Kr.e. 443-tól kezdve 5 évenként 2-2 censort választottak, másfél évi fölhatalmazással.

- Feladatuk volt a polgárok centuriákba és tribusokba való beosztása, azaz a census meghatározása.

- Ők állították össze a szenátus névjegyzékét, s az arra méltatlanokat törölhették is.

- Ők szabták meg az adók, a vámok és a bérleti díjak összegét, elosztását.

- Határozataik ellen nem lehetett fellebbezni.

 

4. questor:

 -A questorok felügyeltek az államkincstárra,az állami okmányokra, a hadjáratok idején ők kezelték a katonai pénztárat, ők fizették a zsoldot és osztották fel a zsákmányt.

 

5. aedilis:

- Az aedilisek feladata a közbiztonság, közellátás, piac fürdők, gabonaellátás meg-szervezése volt, illetve ünnepi játékokat kellett rendezniük saját költségükön.

Az ún.curulisi méltóságok, a censorok, praetorok, aedilisek a hivatali idő lejárta után élethossziglan a szenátus tagjaivá lettek. A curulis szó a méltósággal járó elefántcsont szék, a királyok által is használt cella curulis nevéből származik.

 

6. dictator:

- A rendkívüli magistratusok közül a legjelentősebb a dictator volt.

- Különlegesen veszélyes helyzetben választották, megbízatását egyedül látta el,ami fél évig tartott.

- Ilyenkor a teljes hatalom az ő kezében összpontosult.

- 24 lictor kísérte.

- Még a néptribunus sem emelhetett ellene vétót.

 

7. néptribunus (2, 4,majd 10 fő):

-A néptribunusok feladata a plebejusok érdekeinek védelme volt.

- Vétót emelhettek a szenátus határozatai ellen.

- Személyük sérthetetlen volt,házukban minden plebejus menedéket találhatott.

- Ők hívták össze a plebejusok gyűlését, később a szenátus összehívására is jogot kaptak.

 

8. lictor:

-A lictorok a magasabb rangú közhivatalnokok és papok előtt a fascest (vesszőnyalábba szúrt bárd) hordozták.

-Feladatuk a büntetés végrehajtás és a rendfenntartás volt.

 

9. legatus:

- A legatusok a tartományi helytartók mellett működő tisztviselők, idegen országokba küldött követek voltak.

 

A magistratusok hatalmának korlátai:

Cél: – kivédeni a királyságot:

1.annoitas: 1 évre választják a tisztviselőt.
2.collegalitas: 1 tisztségre több személy.
3.intercessio: egymás intézkedéseit érvényteleníthették.
4.provocatio: a népgyűlésen fellebbezni lehetett intézkedéseik ellen.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Az ország három részre szakadása

Az ország három részre szakadása I. Politikai változások: Az 1514-es...

Close