A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereső
Szint kereső
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Ókori demokrácia

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
5221
Nyomtasd
Dátum: 2007-12-18 Küldd tovább
  Letöltés

Ókori demokrácia

A Kr.e. 5. századra az ókori Hellász több poliszában demokratikus rendszer alakult ki

Ez jelentősen különbözött napjaink liberális demokráciáitól, ám mégis előzményüknek tekintik

Az ókori poliszdemokráciák közül a legismertebb az athéni.

 

Kiindulópont:

- A Kr.e. 8. századra a görög poliszok túlnépesedtek
– a felesleges lakosságot a Földközi- és Fekete-tenger környékén alapított gyarmatvárosokba telepítették
– A Kr.e. 8.-6. század között zajló gyarmatosítás következtében fellendült a tengerkereskedelem és a hajózás az anyavárosok és távoli telepeik között
– Az árucsere lebonyolítására vert pénzeket kezdtek használni
– Átalakult a harcászat is
– Korábban a harci kocsisalakulatok alkották a hadseregek fő ütőerejét
– ebben a korban azonban elterjedt a hoplita (nehézgyalogos) harcmodor
– Valamint megnőtt a tengeri flották szerepe.
– Ezek a változások jelentősen átrendezték a poliszok társadalmi viszonyait
– A vezető réteg, a kiváltságos arisztokrácia társadalmi súlya csökkent
– a démosz (köznép, foglalkozásuk szerint: iparosok, kereskedők, parasztok) jelentősége viszont növekedett
– hiszen az utóbbiak működtették a gazdaságot és ők szolgáltak nagyobb számban poliszuk hadseregében
– A démosz gazdagabb iparos és kereskedő csoportjai részt kívántak venni a polisz ügyeinek intézésében, részesedni akartak a hatalomból à szembekerültek az arisztokráciával, amely kizárólagos politikai vezető szerepének megőrzésére törekedett
– Athénban a polgárok jogait és kötelességeit a származásuk alapján állapították meg
– Athéni polgárnak számított az, aki valamelyik helyi nemzetség tagja volt és földtulajdonnal rendelkezett
– Évente kilenc arkhónt (főtisztviselőt) választottak – az arisztokraták közül – a városállam ügyeinek intézésére
– Hivatali idejük lejárata után a politika ellenőrzésével és bíráskodással foglalkozó Areioszpagosz tagjai lettek


Drakón arkhón intézkedései:

- Kr.e. 621-ben Drakón arkhón írásba foglalta a szokásjogot, és új törvényeket is alkotott
– Ezek rendkívül szigorú rendelkezések
– Az arisztokrácia érdekeit védték, de a törvényesség kialakítása fontos lépés volt a törvénykezésben szerepet még nem kapó démosz számára
– A társadalmat vagyoni alapon osztotta fel, a politikai jogokat nem a származástól, hanem az földbirtok nagyságától függően biztosította
– Ez is a jelentős földvagyonnal rendelkező arisztokráciának kedvezett
– A démosz problémái nem oldódtak meg: a gazdagabbak nem viselhettek tisztségeket (Drakón ugyanis nem a jövedelmet vette alapul, hanem a vagyont)
– a parasztokat továbbra is fenyegette az adósrabszolgaság
– Az elégedetlenség csaknem polgárháborúhoz vezetett, amit csak újabb reformok árán kerültek el

 

Szólon arkhón reformjai:

- Kr.e. 594-ben Szolónt választották arkhónná
– Érvénytelennek nyilvánított minden adósságot (az adósoknak nem kellett visszafizetniük tartozásaikat)
– Eltörölte az adósrabszolgaságot
– Ettől kezdve mindenki a vagyonával, és nem a szabadságával felelt tartozásaiért
– A politikai jogokat kiterjesztette a legszegényebb polgárokra is
– Szolón a lakosságot évi jövedelme alapján négy osztályba sorolta be
– A leggazdagabbak, a legalább ötszáz mérő évi jövedelemmel rendelkezők alkották az első osztályt (ötszázmérősök)
– A második osztályt lovasoknak nevezték, valószínűleg azért, mert évi 300-500 mérő közötti jövedelmükből képesek voltak lovat tartani
– Az ökörfogatosoknak nevezett harmadik csoportba 200-300 mérősök, a szegény napszámosok negyedik osztályába a 200 mérőnél kevesebb jövedelemmel rendelkezők tartoztak
– E beosztás alapján fizették az adót, eszerint teljesítettek katonai szolgálatot, és ezen alapultak a politikai jogok is
– Minden felnőtt athéni polgár részt vehetett a népgyűlésen és az esküdtbíróságok munkájában
– De a tisztségeket csak a három felső osztály tagjai tölthettek be
– Szolón az Areioszpagoszt a törvények felügyeletével és a tisztviselők ellenőrzésével bízta meg
– Létrehozta a bulét (négyszázak tanácsa), amelybe a négy athéni törzs száz-száz személyt delegált s, amely előzetesen megtárgyalta a népgyűlés elé terjesztett javaslatokat
– Kibővítette a polgárjogot, ugyanis egyik határozata nyomán athéni polgárnak tekintettek mindenkit, akinek a szülei is azok voltak, tehát a földtulajdon nem számított többé a politikai jogok feltételének
– Lehetővé tette, hogy az Athénban letelepedett idegenek (metoikoszok) a népgyűlés engedélyével polgárjogot kaphassanak
– Reformjaival Szolón megalapozta a később kialakuló demokratikus rendszert

 

A türannisz kora:

- Peiszisztratosz, Kr.e. 560-ban csellel, törvénytelenül meg szerezte az Athén feletti hatalmat
– Rendszerét, törvénytelen uralmát türannisznak (zsarnokságnak), őt magát türannosznak (zsarnoknak) nevezték
– A türannisz olyan politikai rendszer, amelyet törvénytelen eszközökkel hoz létre és tart fenn egy politikus
– Az őt hatalomra segítő parasztoknak földet osztott
– A tengeri kereskedelmet fejlesztette
– piacokat szerzett az athéni termékeknek külföldön
– Nagy építkezéseket kezdeményezett, amelyeken munkához jutottak a kézművesek
– Intézkedései a démoszt támogatták, az arisztokráciát tovább gyengítették
– A gazdaság fejlődése oly mértékben erősítette meg a démoszt, hogy számára szükségtelen, sőt akadályozó tényezővé váltak a türannoszok
– Peisztratosz fiának Hippiásznak és Hipparkhosznak már növekvő belső elégedetlenséggel kellett számolniuk. Hipparkhoszt egy felvonuláson meggyilkolták, de testvére se tudta a hatalmát sokáig megtartani.
– Kr.e. 510-ben elűzték Athénból, s Perzsiába menekült

 

Kleiszthenész arkhón (Kr.e. 508) reformjai:

- Mind az arisztokratikus állam, mind a türannisz visszaállítását meg akarta akadályozni
– A lakosságot a területi elv alapján osztotta fel
– Athén városállam területét három sávra osztotta: tengerpartra, belső mezőgazdasági területekre és a városra
– Minden sávban tíz-tíz harmadot szervezett
– Mindhárom sávból kisorsoltak egy harmadot, s ezek a véletlenszerűen összesorsolt harmadok alkottak egy phülét, azaz politikai, katonai, közigazgatási egységet
– A phülé-rendszer jelentősége: A társadalmat területi alapon osztja fel, csökken a vérségi-rokonsági rendszer jelentősége, amely korábban az arisztokraták uralmát biztosította
– Mivel a tengerparton és a városban a démosz kézművesei és kereskedői éltek nagy számban, az arisztokraták legfeljebb a mezőgazdasági vidéken szerehettek politikai befolyást, s így a démosz minda tíz phülében túlsúlba került
– A legfőbb vezető testület a népgyűlés (ekklészia) volt
– Munkájában minden 20. életévét betöltött polgár részt vehetett
– Feladata a törvényhozás volt, illetve döntött a háborúról és a békéről
– A tíz phülé egyben katonai egység is volt, minden phülé katonái élére egy-egy, összesen tíz sztratégoszt választottak
– Ugyanazok a személyek egy évig tölthették be a tisztséget, de évente újra lehetett őket választani.
– Fontos szerepet kapott az esküdtbíróság (héliaia) is
– A türannisz visszaállítása ellen a cserépszavazás (osztrakiszmosz) bevezetésével lépett fel
– Kleiszthenész megteremtette a demokrácia intézményeit, de a rendszer csak kevesek egyenlőségét biztosította
– Az athéni lakosság mindössze tíz százaléka kapott politikai, jogot, a kilencven százalékot kitevő nők, betelepedő idegenek, valamint rabszolgák nem.

 

Az athéni demokráci fénykora, Kr.e V. század közepén, Periklész kora:

- A Kr.e.5. század közepének legtekintélyesebb athéni politikusa Periklész volt
– Élete során húsz alkalommal – tizenöt éven át megszakítás nélkül – választották sztratégosszá
– Elérte, hogy napidíjat fizessenek a szegényeknek az esküdtbíróságokban végzett munkájukért, így a kétkezi munkások is részt vállalhattak a közéletben
– A színházlátogatásért is napidíjat fizettek a rászorulóknak
– Kezdeményezésére hatalmas építkezésekbe fogtak
– ezzel újjáépítették a várost, és egyben munkát biztosítottak a mesterembereknek
– A közkiadások egy részét a gazdagokra hárították
– A hatalmas kiadásokat a betelepedett metoikoszok adóiból, a vámokból, az Athén déli részén lévő ezüstbányák jövedelméből fedezték

 

Összegezve:

- Az ókori athéni demokrácia csak kevesekre vonatkozott
– A nép nagy része nem részesedett a jogokból, ellenben a modern demokráciákban a politikai jog (választójog) minden felnőtt emberre érvényes
– Az ókorban közvetlen demokrácia működött, vagyis az arra jogosultak személyesen vehettek részt a döntéshozatalban.
– Ma azonban képviseleti demokráciák állnak fenn, a polgárok képviselőiken keresztül részesei a hatalomnak, nem közvetlenül.
– Az ókorban a többségi döntések után nem vették figyelembe a kisebbség véleményét, érdekeit, céljait, napjainkban azonban elvileg érvényesíteni kell a kisebbségi jogokat is.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!


Hozzászólások (3)


Ezt olvastad már?
A felvilágosult abszolutizmus Magyarországon

A felvilágosult abszolutizmus Magyarországon (Mária Terézia, II. József) Népesedési viszonyok a...

Close