Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban

III. Károly (1711-1740):

Kompromisszum alakult ki a Habsburgok és a magyar rendek között, melynek alapja a szatmári béke volt.

A szerződés legfontosabb intézkedései:

• megkegyelmeznek a szabadságharc résztvevőinek és vezetőinek
• nemesség megtarthatja kiváltságait, ha hűséget esküszik a Habsburgoknak
• jobbágyok megtarthatják a kiváltságaikat
• vallásszabadságot ígérnek, de III. Károly rendeletben szabályozza a protestánsok helyzetét (Carolina Resolutio)
• Magyarország és Erdély alkotmányának tiszteletben tartását
• Magyarország megőrizte viszonylagos különállását a Habsburg Birodalmon belül, ugyanakkor a bécsi udvar döntött a legfontosabb ügyekben.

Fiú utód hiánya miatt a Habsburgok az 1722-23-as országgyűlésen, elfogadtatták a nőági örökösödést a Pragmatica Sanctiot.

Rendi dualizmus: a had-, pénz-, külügyek rendi felségjogok voltak, a vármegyékben viszont a rendek akarata érvényesült. A Magyar Kancellária és vármegyék közt új kormányhivatalt hoztak létre a Helytartótanácsot.

 

Rendi országgyűlés (diéta):

kétkamarás:

• felsőtábla: arisztokrácia, főpapság
• alsótábla: vármegyék 2-2 követe, szabad királyi városok 1-1 követe, káptalanok követei (nincs szavazati joguk)
• az uralkodó hívja össze, leiratban közli a vitatandó témát alsótábla vitatja meg a leiratota határozat átmegy a felsőtáblához, ez az átirat →közös ülés, megfogalmazzák a törvényjavaslatot – felküldik a királynak, ez a felirat szentesítés, ha nem fogadja el akkor újból leirat.

A vármegye működése: élén a főispán állt, tényleges vezetője az alispán – megyei közgyűlés választotta. A közgyűlés saját rendelkezéseket alkothatott, megválasztotta a megye hivatalnokait és az országgyűlés követeit.

 

Mo. ujjáépítése: Emberveszteség: hadjáratok, éhínség, járványok

• belső vándorlás (magyarok, szlovákok)
• szervezett telepítések (svábok, célja: katolicizmus megerősítése)
• bevándorlás (peremterületekről: horvátok, románok, lengyelek)

A magyarság kisebbséggé vált saját hazájában.

Mezőgazdálkodás: majorsági gazdálkodás, háromnyomásos rendszer mellett megjelent a vetésforgó, kapásnövények térhódítása (kukorica, burgonya, dohány, szőlő). Istállózó állattartás, új nemesített fajták.

 

Mária Terézia (1740-1780):

III. Károly halála után osztrák örökösödési háborúk, magyar segítséggel eredménytelenül.

• Urbánium v. urbéli rendelet: maximálta a jobbágyi szolgáltatásokat (egy telek után, heti 1 nap igás- v. 2 nap gyalogrobot)
• tanügyi rendelete Ratio Educationis (1777): egységes iskolarendszer, államilag előírt tanterv kötelező oktatás 6-12 éves kor között

Merkantilista gazdaságpolitika:

• a cseh és osztrák ipar támogatása
• Magyarország az osztrák, cseh termékek felvevőpiaca, élelmiszer- és nyersanyagszállító

Vámrendelet (1754): kettős vámhatár

• védővámok a külföldi iparcikkekkel szemben
• az olcsó magyar termékek a birodalomban maradtak
• a magyar gazdaság eltorzult, az ipar nem fejlődött

 

II. József ( 1780-1790):

Uralkodására jellemző, a felvilágosult abszolutizmus: a feudalizmus fenntartására törekvő, a felvilágosodás eszméit ezért felhasználó kormányzati rendszer.

Rendeletei:

• Türelmi rendelet: szabad vallásgyakorlat (evangélisták, kálvinisták, görögkeletiek számára)
• jobbágyrendelet: megszüntette a röghöz kötést (szabad költözködés), tanulhattak
• nyelvrendelet: a német nyelvet tette meg államnyelvé – felháborodás – magyarságtudat: magyar nyelv, ruha, tánc

II. József támogatói a jozefinisták (felvilágosult nemesi értelmiségiek pl: Széchényi, Kazinczy)

A magyar felvilágosodás kezdetét Bessenyei György Ágis tragédiájának megjelenésétől számítjuk 1772. döntővé vált az anyanyelv művelése, korszerűsítése (nyelvújítás). Fontos volt a nemzeti érdekek védelme. A nemzeteszme nagy fontosságot tulajdonított a dicső múltnak.

 

I.Lipót (1790-1792): Lemondott a rendeleti kormányzásról, a rendek pedig függetlenségi törekvéseiről.

Jakobinus összeesküvés: A jozefinisták társadalmi reformokat terveztek. A titkosrendőrség besúgói (Martinovics I.) megfigyelték a megbízhatatlannak tűnő embereket.

 

I.Ferenc (1792-1835): változások elutasítása. Uralkodóval szemben álló csoportot Martinovics szervezte országos mozgalommá. I. Ferenc elbocsátotta – 2 titkos társaságot alakított: