A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereső
Szint kereső
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Magyarország a II. világháborúban

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
2376
Nyomtasd
Dátum: 2007-12-17 Küldd tovább
  Letöltés


Magyarország belépése a második világháborúba

a., Teleki Pál miniszterelnök a háború kitörése után is a fegyveres semlegességre törekedett. 1939 nyarán közölte a tengelyhatalmakkal, hogy Magyarország semmilyen formában nem vesz részt a lengyelek elleni háborúban. Szeptemberben megtiltotta, hogy az ország vasútvonalain a német hadsereg Lengyelországba szállíthasson hadianyagokat. A lengyel-magyar határszakaszt nem ellenőrizték a németek, s ez lehetővé tette, hogy lengyelek tízezrei meneküljenek hazánkba.

b., 1940 nyarán a magyar hadsereg csapatösszevonásokat hajtott végre, hogy politikai nyomást gyakoroljon Romániára a revízió kérdésében. A németek jobbnak látták békésen rendezni a konfliktust. A német-olasz területi döntőbíróság 1940. augusztus 30-án kimondta az úgynevezett második bécsi döntést, amelynek értelmében 43 ezer km2 terület került vissza Mo.-hoz. Észak-Erdély és a Székelyföld.

c., 1940 novemberében Mo. csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez, decemberben viszont, hogy külpolitikai helyzetét, nyugati orientációját erősítse, örök barátsági szerződést kötött Jugoszláviával.

1941 márciusában azonban elkerülhetetlen válaszút elé került a magyar politikai vezetés: Hitler felszólította Horthy-t, hogy a magyar hadsereg vegyen részt a Jugoszlávia elleni háborúban. A fegyveres semlegesség politikája megbukott, 1941. április 3-án Teleki öngyilkos lett. Április 11-én a magyar hadvezetés megindította a támadást. Elfoglalták a Bácskát, a Muraközt és a baranyai háromszöget. 11417 km2 terület került vissza Mo.-hoz.

Április 7-én Anglia megszakította Mo.-gal a diplomáciai kapcsolatokat. Mo. a németek oldalán hadviselő fél lett.

d., Teleki öngyilkosságával figyelmeztette a világot: Magyarország helyzete kilátástalan. A német szövetségből kiszakadni nem lehet, mert az haladéktalan megszállással járna. Ugyanakkor a semlegesség feladása következtében a világkoalíció győzelme ismét vesztessé teheti az országot. Világosan látta: bármit tesz, az országra tragikus sors vár. Ezért lett öngyilkos.

 

Magyarország a Szovjetunió elleni háború idején

a., Teleki Pál öngyilkossága után a kormányzó Bárdossy Lászlót nevezte ki kormányfőnek.

1941. június 23-24.: Bárdossy megszakította a diplomáciai kapcsolatot a Szovjetunióval.

Mivel Románia (Antonescu-diktatúra) és Szlovákia (Tiso vezetésével) hadba lépett Németország oldalán, Horthy és Bárdossy félt a “revízió revíziójától”, attól, hogy ha kimarad a Szovjetunió elleni háborúból, akkor elveszíti megszerzett területeit.

A hadba lépés indoka: 1941. június 26. – ismeretlen eredetű gépek Kassát, Munkácsot és Rahót bombázták.

1941. június 27-én Bárdossy bejelentette a parlamentben a Szovjetuniónak szóló hadüzenetet. Július 1-jén a magyar hadsereg egyik alakulata, a Kárpát-csoport átlépte a szovjet határt. E hadtestet később hazarendelték, és csak egyetlen egység, az ún. gyorshadtest maradt a fronton novemberig.

 

 

Magyarország 1941 decemberétől hadiállapotban állt az USA-val és Angliával.

b., Ezzel egy időben igen rendkívüli belpolitikai intézkedéseket is tett a Bárdossy-kormány:

- a német igényeknek megfelelő árukivitel;
– a katonai bíráskodás kiszélesítése, munkaszolgálat;
– III. zsidótörvény – megtiltotta a vegyes házasságot.

1942 áprilisától – német kérésre – felvonult a Don folyóhoz a 2. magyar hadsereg (kb. 200 ezer fő). Hadműveleti szempontból német parancsnokság alá kerültek. 1943. január 12. és február 9. között a hadsereg megsemmisült (40 ezer halott, 70 ezer hadifogoly, sokan eltűntek).

c., Antifasiszta, háborúellenes megmozdulások:

- 1941. október 6.: tüntetés a Batthány-örökmécsesnél;
– november 1.: – halottak napja – tüntetés Kossuth és Táncsics sírjánál;
– 1942. február: megalakul a Magyar Történelmi Emlékbizottság;
– március 15.: többezres háborúellenes tüntetés.

d., 1942 márciusában Horthy lemondatta Bárdossyt, és Kállay Miklóst nevezte ki miniszterelnökké. 1942. december 31-én megalakult a Kiugrási Iroda nevű titkos szervezet: tárgyalások kezdődtek az angolszász hatalmakkal.

Az olasz kapituláció után, 1943. szeptember 9-én titkos fegyverszüneti egyezmény született Anglia és Magyarország között, amelynek értelmében Magyarország feltétel nélkül leteszi a fegyvert a Balkánról érkező angol-amerikai csapatok előtt. (A kapcsolatfelvételről tudomást szerzett a német felső vezetés.)

1943 decemberében az USA kormánya felszólította a magyar kormányt, hogy ne folytassa a háborút Németország oldalán.

A teheráni megállapodásokkal szertefoszlott a remény, hogy Magyarország területére angolszász seregek lépnek. (Churchill nem nyithatott frontot a Balkánon.) Ekkor már világossá vált, hogy e térségben kizárólag a Vörös Hadsereg fog szárazföldi hadműveletet folytatni. Horthy és a magyar kormányzat azonban nem kívánta az országot a szovjetek kezére adni.

 

Magyarország a világháború végén

a., Hitler már 1943-ban követelte Horthy-tól, hogy Kállay mondjon le, de Horthy ezt megtagadta. A németek a titkos tárgyalásokról értesülve többé nem bíztak a magyar szövetségben, ezért 1944. március 19-én a “Margaréta” terv alapján megszállták az országot.

A megszállás következményei:

- Kállaynak menekülnie kellett, sok politikust üldözött a Gestapo.
– Veesenmayer lett Hitler teljhatalmú megbízottja Magyarországon. A kormányfő Sztójay Döme lett.
– Áprilistól angol bombatámadásokat intéztek Magyarország ellen.
– Megindultak a deportálások, a zsidóüldözés.
– Megindult az ország gazdasági kirablása (nyersanyag, munkaerő, közlekedés).
– Az 1. magyar hadsereget frontra küldték.

 

b., Horthy titkos tárgyalásokat kezdeményezett a háborúból és a német szövetségből való kiválás érdekében. Különösen Románia kiugrása után vett lendületet ez a törekvés.

- 1944. Aug. 29.: Lakatos Gézát nevezte ki miniszterelnökké. Feladata a kiugrás előkészítése;
– október: magyar fegyverszüneti küldöttség utazott Moszkvába;
– október 15.: Horthy rádióbeszédben jelentette be, hogy fegyverszünetet kér.

Később német nyomásra visszavonta. Lemondott, miután a nyilas párt vezetőjét, Szálasi Ferencet nevezte ki miniszterelnökké.

 

c., Szálasi rémuralma:

- miniszterelnök és “nemzetvezető” egy személyben;
– a zsidó gettók felállítása;
– anyagi és kulturális javak elhurcolása;
– Sopronkőhidán kivégezték a Bajcsy-Zsilinszky Endre vezette Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága irányítóit.

d., A szovjet hadsereg hadműveletei nyomán a nyilas-fasiszta uralom megszűnt Magyarországon. Az ország megszállására négy lépésben került sor;

- Debreceni hadműveletek: tankcsata 1944. október 6-tól 29-ig.

- A 2. ukrán front Malinovszkij vezetésével elfoglalta a Tiszántúlt.

- Budapest ostroma decembertől február 13-ig.
– A Balaton-Székesfehérvár-Velencei-tó közötti csaták 1945 márciusában:

a német hadsereg utolsó offenzívája Budapest visszafoglalásáért.

- 1945. április elejére az ország egész területe szovjet katonai megszállás alá került.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!


Hozzászólások (3)


Ezt olvastad már?
Az Olasz egység

Olaszország 1848 után: Az 1848-49-es forradalomnak Itáliában több célkitűzése is...

Close