A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


László és Kálmán tevékenysége, az Aranybulla mozgalom

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
7912
Nyomtasd
Dátum: 2012-04-13 Küldd tovább
  Letöltés

1. A kora feudális magyar állam válsága

1.1 Orseolo Péter (1038-41)

István még életében jelölte  ki  utódját,  nehogy  Vazulra  szálljon  a hatalom.    → Vazult megvakíttatta, fiai: András, Béla, Levente elmenekültek → Vazul pártiak lázadnak ( új király: Aba Sámuel (1041-44)

1.2 Német támadás

Orseolo Péter III. Henrik német-római császárhoz menekült → III. Henrik Péter pártfogójaként Magyarország ellen indult → 1044   Ménfői csata – Orseolo Péter visszakapja a trónt → Hűbéreskü a császárnak (méltatlankodás)

1.3 I. András (1046-60)

    Vazul fiait a ménfői csata után visszahívták, András király lesz – A magyar urak elutasítják a hűbéresküt – 1050-51-52 újabb német támadások, fényes magyar győzelmek     további királyok: – Salamon (1063-74) – I. Géza (1074-77)

1.4 Pogánylázadások

Andrástól azt várták, hogy visszaállítja a régi rendet, vallást → Keleti pásztorok a kereszténységet ellenségnek tekintették → Dühük a püspökökre és papokra zúdult → Szt. Gellért megölése  → 1046:   Vata féle pogánylázadás     I. András felhasználta a felkelőket a németek  ellen,  majd  leverte  a felkelést  → 1061 : újabb felkelés

 

2. A feudális rend megszilárdulása

2.1 I. (Szent) László (1077-95)

 - László trónra lépése után megszűntek a belső harcok → István művének egyik legnagyobb folytatója  → a pogánylázadások, trónviszályok,  gyakori  német  támadások  zűrzavara:  kedvező feltételt teremtett a lopáshoz (feudális rend kiterjesztése:  → megszilárdul a feudális rend:  →  (magán tulajdon védelme)

2.2 Szent László törvényei

  Magántulajdont szigorúan védő törvények:

Ha főember egy tyúk értéken túl lop, akasszák föl

Halálbüntetés a tolvajokra (kivéve, ha templomba vonul)

Ha rokonok kapják el a tolvajt, adják el külföldre, ha nemes, akkor kényszermunkára küldjék

Ha szabad, vagy rabszolga lop értéktől függetlenül, akasszák föl

Ha egyházi személy lop ételt, akkor fenyítsék meg,  ha  ennél  többet lop, püspöke fokozza le, és világi bíróság ítéljen fölötte

Ha valaki vasárnapokon,  ünnepeken nem megy el templomba, verést kapjon

Akik pogány szokás szerint áldoznak, egy ökör büntetést fizessenek

2.3 László védekező és hódító háborúi

- László trónra kerülésekor az invesztitúraháború  lekötötte  IV. Henrik császár erejét  → az ország belső rendjének helyreállítása:  → a kunok betörésének visszaverése, majd László hódításokba kezdett: Szlavónia, Horvátország     -

- Horvátországot a rokonság jogán Magyarországhoz csatolta: Bizáncnak nem tetszett Magyarország balkáni  terjeszkedése,  a  kunokat újabb támadásra  biztatták  (Lászlónak  sikerült  visszaverni,  de  a     horvátországi hódításokat félbe kellett hagynia)

2.4 Könyves Kálmán (1095-1116)

    Szent László fia, apja törekvéseit folytatta

2.5 Könyves Kálmán törvényei

 Magántulajdont védő törvények: 

Ha valakit lopással vádolnak, és templomba  menekül,  meg  kell  tőle kérdezni, hogy valóban bűnös-e

Ha magát bűnösnek vallja, nem szabad megcsonkítani

Ha magát ártatlannak vallja, kapja meg a tisztázás lehetőségét, ha ez nem sikerül, akkor nem menekül meg a büntetésektől

Birtoköröklést szabályozó törvények: 

Minden Szent István által adományozott  birtok  illessen  meg  minden leszármazás szerinti örököst

Más királyok által adományozott birtok csak apáról fiúra szálljon, ha nincs  fia,  örököljön  a  fiútestvér,  ha  ilyen  sincs,  a   birtok visszaszáll a királyra

A vásárolt birtokot semmilyen örököstől sem szabad elvenni, de neki a vásárlást igazolnia kell

Megnőtt a világi nagybirtokok jelentősége Kálmán a nagybirtokosokat könnyű és nehéz lovasság felállítására kötelezte

2.6 Kálmán hódításai:

Dalmáciai városok (Spalato, Zára) – érdekellentét Velencével

Gallícia – orosz feudális anarchia tette lehetővé

A hódításokat az utódaik is folytatták, de az rengeteg pénz és emberáldozatot követelt, tartós eredményekkel nem járt, inkább a királyi hatalmat gyöngítette.

 

3. Gazdaság és társadalom a 12. századi Magyarországon

A feudális állam fénykora III. Béla uralkodására esik, csökken a fejlettebb Nyugattól való távolság

3.1 Földbirtokosok, katonák

A föld többsége a király tulajdonában volt

A király hatalma és katonai ereje a 11-12. században a királyi birtokon és a várszervezeten alapult.

Várgazdaságokban  katonai  szolgálatra, munka-   és termékjáradékra kötelezett emberek éltek.

Várjobbágyok felső rétege földtulajdonnal rendelkezett.

3.2 A szabadok lesüllyesztése

Az egykori szabad pásztorok utódjai lesüllyedtek

A szabad földközösségek földjeit beolvasztották a nagybirtokokba

Szolgaság elől menekülő szabadokat letelepítették

Közszabadok másik csoportja jogilag önálló maradt, saját föld, adó helyett hadviselési kötelezettségek

3.3 A termelés színterei

praedium – a földesúr saját  kezelésű,  szolgai  munkaerővel és az úr munkaeszközeivel művelt gazdaság

kisebb birtokosok – 1-2 praedium -  nagyobb birtokosok – 10-15 predium

egymástól távol, szórtan elhelyezkedő birtokok

központban az udvarház

a  házas-földes szolgák számának növekedésével -  a predium faluvá fejlődött

párhuzamosan kifejlődtek a parasztgazdaságok

a szabadok, akik földesúri védelem  alá  kényszerültek  a  földjük  egy részét   terménybeszolgáltatás és robot ellenében használatra visszakapják.

3.4 Gazdaság

Önellátó, természeti gazdálkodás

földművelés vad-talajváltó rendszerben

Földművelés:     eke, ökör – a földet ezzel együtt adományozták

aszimmetrikus ekevas – 6-8 ökör     búza, köles, árpa, rozs     szőlő-, gyümölcs-, kertkultúrák

- szakértelmet igényel: alma, cseresznye, dió, meggy, mogyoró. őszibarack, borsó, bab, lencse

Állattartás:

ökör – földműveléshez kellett

ridegen tartott ló, juh, kecske

terjedő istállózás, sertés, baromfitartás

- faluszerű települések terjedésével: halászat, vadászat

Kézművesség:

Önellátók voltak

A  mezőgazdasági tevékenységgel párhuzamosan látták el a földesúr szükségleteit szűcsök,   tímárok,   kenyérsütők,   szakácsok, kővágók, molnárok,  mészárosok, esztergályosok, fazekasok, ácsok

Kereskedelem:

keresztes hadjáratok  és  szentföldi  zarándoklatok  hatására  élénkülő külkereskedelem legfőbb kiviteli cikkek: rabszolga, só, réz, ón, ólom, gabona, bor, fa, állatbőr, méz, viasz, hal

behozatali  cikkek:  katonai felszerelések, kézműipari termékek,

luxuscikkek: ékszerek, fűszerek

Belföldi kereskedelem: mezőgazdasági termények

Rendszeresen, hetenként tartottak piacot

Telepítések:

Lakott területek kiterjesztése – határvidékek benépesedése

erdőkben és hegyvidékeken is települések

besenyő, uz, izmaelita töredékek beolvasztása, francia, vallon, flamand, olasz és német telepesek

telepesek kiváltságai:

szabad költözés, nagy földterületek

németek – erdélyi és szepességi szász telepek

3.5 Bizánci törekvések

 Kálmán halálát követő fél évszázad – trónviszályok

Bizánci és pápai beavatkozások:  nem volt eldöntve, hogy a trónt a király testvére vagy fia örökli

jelentős mértékű feudális anarchia.

12. század második felében Bizánci törekvés Magyarország hatalmi körébe  vonására Mánuel császár: fegyveres támadások, belső viszály szítása

A  magyar  királyok  a  papságra  és  pápaságra  próbáltak  támaszkodni Bizánccal szemben.

Az egyház hatalmát irigylő nagybirtokosok Bizánc pártjára álltak.

3.6 III. Béla (1172-96)

Trónra lépésével megszűnt Bizánc befolyása Mánuel mellett nevelkedett – Mánuel szövetségesnek szánta    →   III. István halála után ő lett a trón várományosa   →    Hazatérve bizalmatlanság fogadta öccsét, Gézát léptették fel ellene a  trónért

A nagyúri pártokat Béla egymással ellensúlyozva semlegesítette    →   Vissza foglalta Bizánctól Horvátországot, Dalmáciát és a Szerémséget

 királyi jövedelmek: természeti  juttatások  mellett pénz és veretlen ezüst  árutermelés – pénzgazdálkodás

 

4. Az Aranybulla-mozgalom, a nemesi vármegye kezdete

4.1 II. András (1205-35)

 Béla halála után fiai, István és András között trónviszály   →    támogatás fejében a főurak újabb birtokadományokat szereztek   →   András trónra kerülése után tovább folytatta az adakozást   →    a nagybirtokosok ereje, politikai hatalma tovább nőtt  →    a királyi nagybirtokok megfogyatkoztak    →   a királyi vármegyerendszer nem  volt  képes  ellátni  közigazgatási  és katonai feladatát    →   III. Ince  pápa  hatására  keresztes  hadjárat  a  Szentföldre,  hódító     hadjárat Halicsba –  (a király igénybe vette a  feudális urak magánhadseregeit, de a hadjáratok eredménytelenek voltak

4.2 Megfogyatkozott jövedelmek

  A hadjáratok sok pénzt emésztettek fel → András a királyi regáljövedelmekre kívánt támaszkodni

regále jövedelmek: vámszedés, só értékesítés joga ( zsidó és izmaelita bérlőknek adta ki)

pénzrontás – (kamara haszna)

  Az  egyház  a  tized  pénzben  való  kifizetését  követelte  -   szinte teljesíthetetlen volt (növekvő paraszti terhek)

4.3 Veszélyben a szerviensek

szerviensek – királyi vitézek  → a királyi hatalom hanyatlása veszélyt jelentett számukra   →   a nagybirtokosok a közép és  kisbirtokosokat  is  hatalmuk  alá  kívánták vonni -  utóbbiak  kizárólag  a  királynak  voltak  hajlandók  alávetni     magukat (szerviensek)

várjobbágyok hasonló helyzetben voltak: állandó katonáskodásra kényszerülhetnek a nagybirtokosok magánhadseregeiben

Főúri összeesküvés ( megölik Gertrúd királynét)

4.4 Az Aranybulla kiadatása

 az egész társadalom szembe került a királyi hatalommal

                                               

az elégedetlenség társadalmi mozgalommá alakult

                                                ↓

1222: a fehérvári  törvénylátó napon kikényszeríttették jogaik elfogadását, törvényben való megerősítését:

 (aranybulla     Aranybulla – függőpecséttel ellátott oklevél, 31 cikkelyből állt.   →  (az  Aranybulla  megvalósítása  a  királyi  hatalom  erőtlensége   miatt     elmaradt)

 

Az Aranybulla tartalma:

a szervienseket a hatalmasok ítélet nélkül ne büntethessék, ne fizessenek adót

a szerviens fiú nélküli halálakor a birtok negyedét lánya örökölje, a többiről szabadon rendelkezhet

Ha a király hadat akar vezetni, azt csak saját pénzen teheti

Ha az ellenség támad, minden szerviensnek engedelmeskedni kell

Külföldiek hivatalba helyezéséről csak közösen dönthetnek

Egész megyéket, méltóságot örök tulajdonul nem adományozhat a király

A tizedet senki se fizesse pénzben, hanem terményben

A pénz maradjon egy évig használatban, legyen olyan, mint régen

A regáli jövedelmeket nemesek, izmaeliták, zsidók ne szedhessék

a négy főemberen kívül senki se viselhessen két méltóságot

Ellenállási záradék: 

- a jövőben minden nemes a hűtlenség vétke nélkül mondhasson ellen a többieknek, a királynak

- 1231:   a pápaság újraszövegeztette az Aranybullát (törölték a tized pénzben nem szedhetőségét, az ellenállási záradékot kicserélték

 - a  királyt  jogában áll az egyháznak kiközösíteni

4.5 A nemesi vármegye kezdete

 - a szervienseket nem védték meg a bulla cikkelyei → (szervezkedés, 1232: kérték, hogy szolgabírákat  választhassanak!)

nemesi  vármegye kezdete:

- a 13. századtól sorra  alakultak  a  nemesi  vármegyék földbirtokosok önkormányzati szervei!    

- élén a király által kinevezett főispán

- fegyveres erő – biztosíték a határozatok végrehajtására a nagybirtokosokkal szemben nem sok esélyük volt

4.6 IV. Béla (1235-70)

 - hozzáfogott a nagybirtokosok megfékezéséhez, a királyi tekintély visszaállításához:

- megkísérelte  visszaszerezni  a  régi  várbirtokokat

                                                      ↓

-  megromlott   a     kapcsolat: Béla befogadta a tatárok elől menekülő kunokat

 

5. A tatárjárás és a feudális széttagolódás

    IV. Béla törekvése az  erős  királyi  hatalom  kialakítására  szükséges volt, de a hibás eszközök miatt szembe fordította magával  az  uralkodó osztályt.

5.1 Közelgő tatár veszély

 1240 Kijev eleste- a hírt a nagybirtokosok közönnyel fogadták  –   IV. Béla segítséget kért a  pápától,  német-római  császártól,  de  nem kapott. II Frigyes osztrák-stájer  herceg  csak  tovább  szítja  a  király-főúr  ellentétet.  A magyar urak a tatárok betöréséért a kunokat okolják ( megölik  Köteny királyt – A kunok pusztítva kivonulnak az országból – Béla megerősítette az északkeleti határt ( Vereckei-hágó

5.2 Tatár betörés

 1241 nagy erők összevonásával 1241-ben áttörték a tatárok a védelmet      

másik sereg Lengyelország felől    

Pestről 60 ezer fős sereg indult a Batu kán vezette fősereg ellen    

1241. április 12-13. Muhi csata – Béla hatalmas veresége    

A tatárok bevették Pestet, átkeltek a befagyott  Dunán,  de  Esztergom,  Fehérvár és Pannonhalma ellenállt az ostromoknak    

A királyt vették üldözőbe: Béla először Frigyes osztrák herceghez, majd Dalmáciába menekült

1242 márciusában a mongolok teljesen váratlanul elhagyták az országot

A pusztítás mértéke elérte a 20-25 százalékot

szétroncsolódott a településhálózat

5.3 Az ország helyreállítása

    A király hozzálátott az élet, munka feltételeinek megteremtéséhez.    

Az elnéptelenedett területeket betelepítette, visszahívta a kunokat.  (Kunság – csehek, morvák

Felvidék keleti és középső része  németek ( nyugati határvidék

5.4 Béla új politikája

 Felhagy a földek visszavételével – maga is adományoz földeket

Szövetséget kötött a halicsi fejedelemmel

1267:   Megerősítette a szerviensek jogait: először használja a nemes szót a szerviensekre

nagybirtokosokat bárónak nevezi

Városok támogatása: kiváltságlevelek

vámmentes kereskedelem joga

szabad bíró- és tanácsválasztás

engedélyezte a kőfal építését

jelentős városok: Selmecbánya, Besztercebánya – ezüst, rézbányászat

A szolganépek felemelkedése: a földesurak szívesen fogadtak az elnéptelenedett területekre hosteseket.

(Ez alkalmat adott a szolganépeknek is, hogy terheiktől megmeneküljenek.  Várjobbágyok kis része nemességet  kapott,  nagyobb  része  a  földesúr fennhatósága alá került -jogilag majdnem egységes paraszti osztály – jobbágyság

1298:   a jobbágyság megkapta a szabad költözés jogát

5.5 Bárók erősödése

  Béla politikájának következményeként tovább erősödtek.

  Várakat építettek – a báró korlátlan ura volt a várnak és környékének

5.6 Kialakuló familiaritás

 A köznemesség sem volt képes ellenállni a nagybirtok hatalmának

A köznemesek a  nagybirtokosok  szolgálatába  álltak,  részt  vettek a birtok gazdasági irányításában, harcoltak a magánhadseregben

Ők alkották uruk udvarát, környezetét – familiárisok

5.7 Feudális anarchia

Utolsó Árpád-házi királyok:

V. István (1270-72)

IV. (Kun) László (1272-90)

III. András (1290-1301)

Tehetetlenek voltak a nagybirtokosok hatalmával szemben.

13. század végére a királyi birtokrendszer szétzilálódott

A bárók országnyi területek urai lettek -  megszerezték a jobbágyok feletti bíráskodás és úriszék jogát

5.8 Kihal az Árpád-ház

 A központi hatalom megteremtésének alapjául  szolgáló  társadalmi  erők  (köznemesség, városok) éppen csak megjelentek,  ezért  nem  számolhatta fel III. András a feudális anarchiát.

III. András halálával kihal az Árpád-ház.

VI. Kronológia

1. A kora feudális magyar állam válsága

1.1 Orseolo Péter (1038-41)

1.2 Német támadás

1.3 I. András (1046-60)

1.4 Pogánylázadások

2. A feudális rend megszilárdulása

2.1 I. (Szent) László (1077-95)

2.2 Szent László törvényei

2.3 László védekező és hódító háborúi

2.4 Könyves Kálmán (1095-1116)

2.5 Könyves Kálmán törvényei

2.6 Kálmán hódításai:

3. Gazdaság és társadalom a 12. századi Magyarországon

3.1 Földbirtokosok, katonák

3.2 A szabadok lesüllyesztése

3.3 A termelés színterei

3.4 Gazdaság

3.5 Bizánci törekvések

3.6 III. Béla (1172-96)

 4. Az Aranybulla-mozgalom, a nemesi vármegye kezdete

4.1 II. András (1205-35)

4.2 Megfogyatkozott jövedelmek

4.3 Veszélyben a szerviensek

4.4 Az Aranybulla kiadatása

4.5 A nemesi vármegye kezdete

4.6 IV. Béla (1235-70)

5. A tatárjárás és a feudális széttagolódás

5.1 Közelgő tatár veszély

5.2 Tatár betörés

5.3 Az ország helyreállítása

5.4 Béla új politikája

5.5 Bárók erősödése

5.6 Kialakuló familiaritás

5.7 Feudális anarchia

5.8 Kihal az Árpád-ház

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
A Dózsa parasztháború

I. Előzményei    - a központi hatalom  Mátyás  halála  (1490)...

Close