Hirdetés

Középkori kultúra (oktatás és tudomány, lovagi kultúra, szerzetesi létforma) – I. rész

21 perc olvasás

Az V. század végére széteső birodalom helyén létrejövő országokban fokozatosan egy magasabb fokú társadalmi rend, a feudalizmus bontakozott ki, amelyben vezető szerepet kapott az egyház, államvallás lett a kereszténység. A gyakran mesterkéltté, külsőségekkel terhessé váló hivatalos egyházi élet viszont nem elégítette ki azokat a hívőket, akik a krisztusi tanításokat a maguk teljességében akarták megvalósítani, és tiszta, személyes vallási élményre vágytak. Ők továbbra is a világtól való elvonulást választották. Belőlük szerveződtek az első kolostori jellegű közösségek. A nyugati szerzeteség igazi megalapozójának Nursiai Benedeket tartják, aki 529 táján alapított kolostort. Ebből a kolostorból rajzottak ki hosszú időn keresztül a bencés szerzetesek, hogy újabb és újabb kolostorokat hozzanak létre Európa szerte. Így jutottak el hazánkba is a X. század végén.

Hirdetés


Minden kolostorban folyt olvasástanítás, a nagy kolostorokban általában két iskola működött: egy belső a leendő szerzetesek (oblátusok) számára és egy külső a világi papok képzésére.

A szerzetesek a kolostorokban több irányú műveltségre tehettek szert, de legtöbbjük az olvasást sajátította el, illetőleg azoknak az egyházi énekeknek az ismeretét, amelyek a liturgiák szerves részét alkották. A szerzetesek egy része kiemelkedett a kolostorok zárt közösségéből és püspökként vagy állami tisztviselőként a feudális államban jelentős szerepre tett szert. Ehhez viszont a klerikus műveltség magasabb szintjét is el kellett sajátítani. Így ők töltötték be a korabeli világi értelmiségi funkciókat is, amelynek része volt az oktatás-nevelés.

A KATOLIKUS EGYHÁZ KEZDETI NEVELŐMUNKÁJA

Az 1000. év utolsó időszakában királlyá koronázzák Géza fejedelem fiát, Istvánt, aki a nyugati kereszténység nyomásának engedve megkeresztelkedett és államvallássá tette a katolicizmust. Ezután a nyugati mintákhoz hasonlóan a katolikus egyház megkezdte oktató-nevelő tevékenységét Magyarországon is.

István a hazai keresztény egyház megszervezésével, nemcsak keresztény hitre térítette és bekapcsolta a Magyarországot a nyugati keresztény közösségbe, de megteremtette a nyugat-európai oktatási-nevelési rendszer hazai meggyökereztetésének lehetőségét.

Hirdetés

Ezen rendszer, a feudális állam megszervezésének és fenntartásának egyik nélkülözhetetlen feltétele volt, amely megteremtette, az új rend tudati – nevelési úton való megszilárdítását, hazánkban is, akárcsak Európa nyugati részén. Az oktatási rendszer mintája is természetesen Nyugat-Európából érkezett, ahol a IX: századtól kezdve hosszú időn keresztül tanítottak e keretek között.

Az első nagy nyugati feudális államok új oktatási-nevelési modellje már Nagy Károly (742-814) frank birodalmában kialakult a 800. év körül. VIII. század végére megszilárdult Frank Birodalom császára, nagyszabású oktatási és művelődési programot indított el a birodalomban. E koncepcióban a kolostori, székesegyházi (káptalani) és plébániai iskolák rendszerét hozta létre az egész ország területén. A program megteremtésében jelentős szerepe volt Alkuin-nak (730-804) a kor nagy európai klasszikus egyéniségének., aki angolszász származású teológus volt. Az ő irányításával született meg a frank birodalom iskolarendszere. A francia király az ő befolyására rendelte el törvényben a dóm és kolostori iskolák építését, oly módon, hogy az alsóbb néprétegekből is minél több fiatal részesülhessen oktatásban.

A IX. századra a birodalomban szilárd iskolarendszer alakult ki, melynek alapja a területi elv volt. Minden plébániával rendelkező településen létrehozták az alapvető klerikus ismeretek (olvasás-lectura, éneklés-cantus) oktató plébániai iskolákat, és minden területi központban kolostori és székesegyházi iskolákat alapítottak, ahol az ismeretek magasabb szintű elsajátítására nyílt lehetőség.

Európa ezen felében már régebben kialakultak a klerikus műveltség terjesztésének intézményei. A Szent Benedek rendi szerzetesek kolostorai behálózták egész Nyugat-Európát és falaik között mindenhol kolostori iskola működött a rendtagok képzésére. Tömegével kerültek ki ezekből az iskolákból állami és egyházi posztokra jeles tudósok és államférfiak.

Lapozz a további részletekért

1 2 3 4 5