A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Középkori Európa

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
4453
Nyomtasd
Dátum: 2007-12-18 Küldd tovább
  Letöltés

A Clunyi reform

A X-XI. században elterjedt a szenteknek, az ereklyéknek tisztelete. Zarándokutak épültek. Az embereknek nem felelt meg az elvilágiasodott egyház, reformmozgalom indult Clunyi bencés kolostorából.

 

A pápaság a reformok élén

A XI. században került sor a világi papság reformjára. Felléptek a szimónia ellen a papai nőtlenség követelésével. A római pápa a XI. század végére megszerezte a nyugati kereszténység vezetését, kivívta a világi hatalomtól való függetlenségét. Az 1059-es lateráni zsinat megtiltotta a világi invesztitúrát. Kimondták, hogy a pápát ezentúl a bíborosoknak kell megválasztaniuk. VII. Gergely politikai követeléseket is megfogalmazott, kizárólagos vezető szerepet a pápaságnak a római katolikus egyházon belül, felsőbbséget a világi hatalommal szemben.

 

A német-római császárság a XI. században

A Német római Birodalom Európa legnagyobb és legerősebb állama volt. A császárok meg tudták őrizni a központi hatalom tekintélyét. Az egyházi reformokat, míg azok a hitéletet érintették, a császárság támogatta. Az invesztitúra jelentős hatalom volt. A császár elutasította a pápaság követeléseit.

 

Az összecsapások első szakasza (1075-1122)

IV. Henrik 1076-ban megfosztotta méltóságától a pápát. VII. Gergely kiátkozta IV. Henriket. A császár 1077 telén Canossa várának kapujában könyörgött bocsánatáért a

pápától. Henrik először leszámolt németországi ellenfeleivel, majd haddal indult Itáliába a pápa ellen. A császár sem győzött, IV. Henrik, a pápával Wormsban konkordátumot kötött. Különválasztotta az invesztitúrában az egyházi és világi méltóságban való beiktatást.

 

A második nagy összecsapás

I. Frigyes elrendelte a gazdag itáliai városok adóztatását, s beleszólt a pápaválasztásba is. III. Sándor pápa és a lombardiai városok 1176-ban Legnanonál legyőzte a császár lovagjait. I. Frigyes kénytelen volt elismerni a lombardiai városok függetlenségét.

 

A pápaság kísérlete az európai hegemóniára

III. Ince uralkodása idején a pápaság hatalma kiteljesedett. II. Frigyes Szicíliában mintaállamot hozott létre. A német területeken szabad kezet adott nagyhűbéreseinek, s halála után a Német-római Birodalom teljes anarchiába süllyedt.

 

A keresztes háborúk okai

II. Orbán a clermonti zsinaton meghirdette a harcot a Szentföld felszabadításáért.

 

Az első keresztes hadjárat (1096-1099)

1096-ban indultak a nemesi seregek, vezére Bouillon Gottfried serege átvágta magát Kis Ázsián. Sikereit páncélos hadviselésnek köszönhették. 1099-ben elfoglalták Jeruzsálemet.

 

A keresztes államok

A keresztesek hűbéri államokat hoztak létre, elismerték a jeruzsálemi király főségét. Az államok állandó veszélyben éltek, ezért védelmükre lovagrendek szerveződtek.

 

Szaladin előretörése

Szaladin szultán csapatai az összevont lovasseregre vereséget mértek, ezután Szaladin elfoglalta a fontosabb városokat, Jeruzsálemmel együtt.

 

A kereskedővárosok részvétele

Genova és Velence óriási jövedelemhez jutottak levantei kereskedelem révén. A velencei dózse Bizáncot foglalta el.

 

A keresztes háborúk vége

Még néhány hadjárat indult Egyiptomba, Tuniszba, de sikertelenül, sorra estek el a még megmaradt városok, utolsónak 1291-ben Akkon. A gazdag kelet átalakította az életmódot, a vagyonos rétegek körében terjedni kezdett a keleti fényűzés és pompaszeretet. A fejlett arab tudomány közvetítette Európának az antik hagyományokat.

 

A mezőgazdaság fellendülése

A kora középkorban kibontakozó mezőgazdasági fejlődés, amely technikai és módszerbeli újításokat hozott, a XI-XII. században kiteljesedett a jobban táplálkozó emberek szervezete, könnyebben ellenállt a betegségeknek. Európa lakossága az ezredfordulótól a XIII. század végéig közel kétszeresére emelkedett. A lakosság gyarapodása nagy vándormozgalmat indított el. Az eddig lakatlan területeket vették birtokba, tömegek indultak Közép-Európa szabad földjei felé.

 

A városi önkormányzat

A mezőgazdasági árutermelés fejlődése felesleget hozott létre, mindez elősegítette a városok kialakulását. A polgár megkötöttség nélkül rendelkezett tulajdonával. A városi önkormányzat fő jellemzői a szabad bíróválasztás és bíráskodás, saját adószedés, saját igazgatás és szabad plébános választás. E jogokat pénzzel és sokszor harcok árán lehetett csak megszerezni a város birtokosától. Közösségük megszervezését a távolsági kereskedők kezdték. Kommunákba tömörültek érdekeik védelmében. A városokat rendszerint fallal vették körül, az utcák szűk sikátorokká váltak, nem volt csatornázás, a népesség ki volt téve a járványoknak. A város vezetését, így a főbírói, vagy a polgármesteri tisztet a patríciusok tartották kezükben. Vagyonos távolsági kereskedők közül kerültek ki. A polgárság zömét a házzal és műhellyel rendelkező iparosmesterek alkották. A mesterek szakmánként céhekbe tömörültek, érdekvédelmi szerveződések voltak. Biztosították a piac szabályozását, korlátozták a piacűzők számát, a kontárokat üldözték. A lakosság nagy részét a polgárjoggal nem rendelkező plebs alkotta, alkalmi munkából élt.

 

Az ipar fellendülése

Az árutermelés és a pénzgazdálkodás kibontakozása az iparban is technikai fellendülést indított el. A vízimalmot számtalan területen sikeresen alkalmazták. A gabona őrlését, a fák fűrészelését, hajtották a kovácsok fújtatóik, kalapácsait, a posztó tömörítését. A XIII. századra az araboktól átvett szélmalom terjedt el. Magjelent a textiliparban a lábítós szövőszék és a fonást meggyorsító rokka.

 

Kereskedelmi útvonalak

A közlekedés kezdetlegessége miatt a távolsági kereskedelem luxuscikkek szállítását bonyolította, elsősorban vízi úton. Kelet fűszereit és iparcikkeit szállítottál Nyugat-Európába, ahonnan nemesfémet szállítottak cserébe. Jelentős kereskedelmi útvonal alakult ki a Balti- és az Északi-tenger térségében. Keletről heringet, prémeket, gabonát, viaszt, borostyánt és egyéb nyersanyagokat hoztak, cserébe Nyugatról iparcikkeket szállítottak. E kereskedelmi útvonalat az északnémet és flandriai városok uralták, szövetséget hoztak létre, melyből a XIII. században a Hanza szövetség fejlődött. A két nagy régió között szárazföldi összeköttetés alakult ki Champagne városain.

 

Széttagolt Franciaország – út az egység felé

Capeting királyok hatalma Párizs környékére terjedt ki. A nagyhűbéresek, s az angol királyok franciaországi hatalmát II. Fülöp Ágost törte meg. A kishűbéresekre, az egyházra és az erősödő városokra támaszkodott. A francia királyok az ország jelentős részén tényleges hatalmat gyakoroltak.

 

Anglia a XI-XIII. században

Az egykori Britannia angolszász királyságát Vilmos 1066-ban hódította meg. Az angolszász előkelők elvesztették birtokaikat. A normann lovagság rátelepült az őslakosságra. I. Vilmos erős hűbéri államot épített ki, minden vazallus közvetlenül a királynak fogadott hűséget. I. Vilmos utódai megőrizték az erős központi hatalmat, kiépült az államszervezet. II. Henrik növelte a királyi hatalmat. A helyi bíróságok helyett minden szabad ember fordulhatott a királyi bíróságokhoz is. A hűbéresektől katonai szolgálat helyett birtokaik arányában pénzbeli juttatást követelt.

 

Az angol rendiség kialakulása

A XIII. századra a gazdasági fejlődés a főnemesség mellett a polgárok és a lovagok számára is lehetővé tette, hogy hallassa szavát a politikában. Kétségbe vonták az uralkodók hatalmának korlátlanságát. Az új felfogás szerint az országlakosok: a grófok, a főpapok, majd a lovagok és a polgárok képviselik az országot. Földnélküli János idején megingott a királyi hatalom tekintélye. 1215-ben a főnemesség a Magna Charta Libertatum kiadására kényszeríttette, a lordok számára beleszólást biztosított a hatalomba, s felruházta őket az ellenállás jogával. Összehívták az országlakosok „megbeszélését” parlamentjét. I. Edward 1295-ben hasonló módon hívta össze a parlamentet, ami ettől kezdve rendszeresen működött. A kialakuló új rendszer a rendiség. Az angol parlament kétkamrás volt.

 

A francia rendiség kialakulása

IV. Fülöp meg akarta szerezni Flandriát, a posztóipar révén fejlett tartományt, azonban Courtrai mellett tönkreverték Fülöp lovagi seregét. A háború miatt és a pápaság elleni támogatás ellenében IV. Fülöp 1302-ben összehívta a rendi gyűlést. A rendi gyűlés a király mögé állt. A király Flandriában megszerezte Lille-t.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Államalapítás

Géza fejedelem (972-997) Amikor Géza 972-ben fejedelem lett, az ország...

Close