A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Kossuth programja

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
10353
Nyomtasd
Dátum: 2007-12-18 Küldd tovább
  Letöltés

Kossuth programja

1835-ben V. Ferdinánd a reformmozgalom vezetőit börtönbe vetette, viszont ezzel ellentétes hatást váltott ki a nép körében. Egyre több olvasókör és kaszinó alakult, ahol az emberek a polgári államok berendezkedésével ismerkedhettek meg, a börtönbe kerül vezetőkre mártírként tekintettek. Az udvar megrettent és taktikát változtatott, eközben Dessewffy a reformeszméket valló emberekből pártot szervezett és az ingadozókat meggyőzve erősítette az ellenzék táborát.

A forradalmi elítéltek amnesztiát kaptak, ezáltal Kossuth kiszabadult börtönéből.

Az 1839-40-es országgyűlésen törvénybe iktatták az önkéntes örökváltságot és az ipari üzemek alapítását mindenki számára elérhetővé tették. Kossuth szerkesztői állásajánlatot kapott Landerertől, aki egy pesti nyomdatulajdonos volt a bécsi titkosrendőrség szolgálatában. A kormánypárti körök nem találták veszélyesnek Kossuth lapját, így 1841-ben megjelenhetett a Pest Hírlap. Kossuth megteremtette a modern újságírást, a politikai kérdéseket a reformerek szemszögéből elemezte.

Az addig fölmerült reformgondolatokat egységes programmá ötvözte cikkeivel. Kossuth a Habsburg Birodalomtól gazdaságilag és politikailag független államot akart. Céljai megvalósításához nem csak a nemességre, hanem az egész nép támogatására számított. Kossuth az önkéntes örökváltság helyett, melyet a parasztok csak kis százaléka tudott megváltani, a kötelező örökváltságot akarta bevezetni, amelyhez az állam segítséget nyújt, ehhez viszont elkerülhetetlen a nemesek megadóztatása. Terve megvalósítását fokozatosan akarta végrehajtani, mégis programja már magában foglalja a polgári tulajdonviszonyok és a politikai egyenlőség megvalósításának körvonalait.

Felismerte, hogy a polgári átalakulás megvalósítása a középnemesség feladata lesz. Szorgalmazta az Iparegyesület és a Magyar Kereskedelmi Társaság megalakítását a szabad kereskedelem érdekében. 1842-ben az első ipari kiállításon Kossuth felismerte, hogy az osztrák és a cseh ipar sokkal fejlettebb a magyarnál, ezért a piacon a magyar árut kiüthetik a versenyből. Az ellenzék támogatásával magyar védővámok felállítását javasolta, mely erősen kihatott a külpolitikára Ausztriával szemben. Az 1843-44-es országgyűlésen az alsótábla megszavazta a magyar védővám felállítását, melyet a király megpróbált elodázni. Válaszként 1844-ben megalakult a Védegylet nevezetű társadalmi szervezet a magyar áruk védelmére.

A Védegylet országszerte működött, célja volt, hogy tagjaik hat éven keresztül nem vásárolhatnak külföldi árut, ha csak nincs más lehetőség. Széchenyi hevesen támadta Kossuth programját. A nép viszont Kossuth oldalára állt, az ő programját életképesebbnek tartották, miszerint az osztrákoktól gazdaságilag és politikailag független Magyarországot akarnak. Széchenyi, mivel nem akart összetűzésbe kerülni Ausztriával, a magyar reformokat a Habsburg Birodalmon belül kívánta véghezvinni elszigetelődött, a nép elfordult tőle.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Széchenyi programja

Az 1825-27-es pozsonyi országgyűlésen Széchenyi felszólalt a magyar nyelv oktatása...

Close