II. József (1780-1790)

Míg Mária Terézia óvatos eszközökkel próbálta felszámolni a rendeket és élete végéig fontosnak tartotta a katolikus egyház megtartását, addig fia jóval radikálisabb és gyorsabb változásokat akart.

II. József negyvenévesen került hatalomra. Eszményképe az egységállam volt. A sok nyelvű, nemzetiségű és eltérő fejlettségű államaiból egy egységeset akart létrehozni.

Óriási felháborodást keltett, hogy magyar királyként meg sem koronáztatta magát és a koronát Bécsbe vitette. Így nem kellett esküt tennie olyan törvényekre, amelyeket úgysem fog betartani (pl. rendi kiváltságok védelme). Első rendeletei egyházpolitikai tárgyúak voltak. A türelmi rendelettel engedélyezte a protestánsok szabad vallásgyakorlatát és hivatalviselését. Így megnyerte a protestánsokat és az értelmiséget, de elvesztette a katolikus egyház támogatását. Az állam alá akarta rendelni a katolikus egyházat, hiába tiltakozott a Bécsbe utazott pápa (fordított Canossa járás). Azokat a szerzetesrendeket, amelyek nem végezte valamilyen hasznos munkát (pl. betegápolás) feloszlatta.

Eltökélt szándéka volt, hogy a nemesi és az egyházi birtokot is megadóztatja. 1784-ben parasztfelkelés tört ki Erdélyben Horia és Kloska bevezetésével. Nagyrészt ennek hatására adta ki 1785-ben jobbágyrendeletét, mellyel megszűntetette az örökös jobbágyi állapotot, azaz biztosította a szabad költözésüket és kivonta őket a földesúri bíráskodás alól, valamint megtiltotta a jobbágy szó használatát.

Átszervezte a közigazgatást, ami csökkentette a megyék szerepét és rendi érdekeket sértett. Megyei szinten elválasztotta a bíráskodást a közigazgatástól. Magyarországon hivatalossá tette a német nyelvet, amit szintén nagy felháborodás követett és maga ellenhangolta az egész országot, hiába hangoztatta is az egynyelvű birodalom előnyeit.

1788-ban Oroszország oldalán támadást indított a török szultán ellen a balkáni területekért, de nem járt sikerrel és ezzel megrendült a helyzete.

Halála előtt – a türelmi- és a jobbágyrendelet kivételével – az összes rendeletét visszavonta. A hatalmat öccse, II. Lipót (1790-1792) vette át. A központi kormányhivatalok megbénultak, a végrehajtó hatalom a köznemesség uralta megyék kezébe került. A megyék a rendeleteket érvénytelenítették. Az országgyűlés törvénybe iktatta a magyar nyelv oktatását a középiskolákban.