A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


I. Világháború

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: - Kedvencekhez
Megnézték:
14242
Nyomtasd
Dátum: 2007-12-17 Küldd tovább
  Letöltés

Előzmények:

Szövetségek:

1. 1873: Három császár szövetsége: Ausztria, Németország, Oroszország között (megbukott a Balkánon lévő érdekellentétek miatt)
2. 1879: Két császár szövetsége: Németország és az Osztrák Magyar Monarchia között
3. Ehhez a szövetséghez csatlakozik 1882-ben Olaszország is.
4. 1893: Franciaország és Oroszország katonai szövetsége

1870-től bekövetkezett a II. ipari forradalom is, mely gyors, technikai átalakulást hozott. Jelentős átalakulás történt az elektromosságban (kőolaj, elektromos ipar), a vegyiparban, hírközlésben (Bell, Puskás, Marconi, Edison) valamint a gépgyártásban. Az új hordozó az acél és a kőolaj. A kistulajdonok tönkremennek, hatalmas monopóliumok alakulnak, ez tőkekoncentrációhoz és centralizációhoz vezet. Bekövetkezik a világ gazdasági, valamint területi újrafelosztása, a kormányok és a hadseregek versenyt futnak a területekért – imperiumok jönnek létre.
Európa hatalmi viszonyainak megváltozása (1871-1914): szövetségi rendszerek, társadalmi ellentétek, hódítók ellentétei, gyarmatok és gyarmatosítók ellentétei (ún. egyenlőtlen fejlődés)

Az I. világháború előestéje, a háborúban résztvevők céljai és okai a belépésreAnglia: A gyarmatok megtartása és növelése: Egyiptom, Szudán, Kenya, Rodézia, Ciprus, Szuezi-csatorna, és Németország gyarmatainak megszerzése. Anglia a pénzügyi és kereskedelmi világ vezetője, ő rendelkezik a világ legnagyobb hadiflottájával. Célja továbbá az európai kontinentális egyensúly fenntartása Németország, Franciaország és Oroszország között.

Franciaország: Fő célja revansot venni Elzász-Lotharingiáért, visszaszerezni a Ruhr-vidéket. Szintén szeretne gyarmatokat szerezni, Indonéziát, Tunéziát, Marokkót, Madagaszkárt, és neki is “fáj a foga” a német gyarmatokra.

Oroszország: Oroszország területe óriási, lakossága nagyszámú, viszont gazdasági, társadalmi viszonyai elmaradottak, feudális jellegűek. Célja a válságban lévő Törökország hatalmi helyének betöltése a Balkánon és Kis-Ázsiában. Ezúton a fekete-tengeri szorosok megszerzése, hogy az országnak legyen melegtengeri kikötője (Dardanellák, Boszporusz). Terjeszkedés Kelet felé, Közép-Ázsia, Mandzsúria, Korea felé. A pánszlávizmus (a szlávok egysége, védelmezése).

Németország: Gazdasága a legdinamikusabban fejlődik. A német ipar korszerű technológiával néhány évtized alatt veszedelmes vetélytársa lett a klasszikus kapitalista gazdaságoknak. Célja Anglia gyarmatainak megszerzése, a Berlin-Bagdad-Bizánc (BBB) irányú vasútvonal építése, befolyás a Keleten, a gabona szempontjából szüksége van Ukrajnára, a balti államokra, Belorussziára, a fő politika a Mittel Europa (a német etnikum egyesítése).

Osztrák-Magyar Monarchia: Nagy területű, soknemzetiségű monarchia. Súlyos belpolitikai gondokkal (gazdaság, nemzetiségi kérdés, társadalmi ellentétek) küszködik. Célja a politikai befolyás a Balkánon, igazodás Németország közel-keleti terjeszkedéséhez. 10 pontos ultimátumot nyújtanak át Szerbiának, amelyek teljesíthetetlenek, céljuk a szerb szuverenitás megszerzése.

A nemzeti helyzet kiéleződése- 1905: Első marokkói válság
1908: Annexiós válság (Az Osztrák-Magyar Monarchia “bekebelezi” Bosznia-Hercegovinát)
1911: Második marokkói válság
1912-13: A balkáni háborúk (balkáni államok a törökökkel szemben)
Második balkáni háború Macedóniáért (Szerbia nyer, Bulgária veszít)

Domináns ellentétek:
Németország Anglia, Franciaország
Oroszország Osztrák-Magyar Monarchia

 

A gazdasági erőviszonyok

- Központi hatalmak:
– ipari vezető szerep
– katonai felkészültséget nézve is vezető
– flottaépítési program
– tőke- és áruexport
– stratégiai nyersanyagokban (vasérc, kőolaj, hús, gabona) behozatalra szorul
– katonai földrajzi helyzete kedvezőtlen, közrefogják az antanthatalmak

Antant országok:
– óriási potenciál
– népessége kétszeres
– hadiipara fejlettebb, flottája erősebb
– a franciák három évre növelik a katonaságot
- a szárazföldi ereje viszont gyengébb

További megegyezések:
1. 1893: Franciaország és Oroszország katonai szövetsége
2. 1904: Franciaország és Anglia szövetsége
3. 1907: Anglia és Oroszország diplomáciai megegyezése

 

Hadüzenetek:
1914. július 28.: Az Osztrák-Magyar Monarchia hadüzenete Szerbiának
augusztus elseje: Németország hadüzenete Oroszországnak
augusztus harmadika: Németország hadüzenete Franciaországnak és Belgiumnak
augusztus negyedike: Anglia hadüzenete Németországnak
augusztus ötödike: Az Osztrák-Magyar Monarchia hadüzenete Oroszországnak
augusztus 12.-e: hadiállapot a Monarchia, Anglia és Franciaország között
augusztus 23.-a: Japán hadüzenete Oroszországnak
USA, Olaszország, Románia, és Bulgária semlegességi nyilatkozatot tesz.

1914

Nyugati front
Augusztus 3.: Német támadás Belgium, majd Franciaország ellen, a cél Párizs elfoglalása
Szeptember 5-10: Az antantcsapatok ellentámadása a Marne folyónál (állóháború)

Keleti front
Az orosz mozgósítás gyorsabb volt, ezért a németeknek többfrontos háborút kell vívniuk.
Augusztus: Orosz támadás Galíciában, majd Kelet-Poroszországban.
Augusztus 17-19.: Hindenburg győzelme Tannenbergnél
Szeptember 6-15.: Német győzelem a Mazuri-tavaknál
Augusztus vége: Az oroszoké Kelet-Galícia, a Monarchia ide összpontosítja az erőit

Balkáni front
A Monarchia nem tudja elfoglalni Szerbiát, ezért szintén állóháború.

Európán kívüli harcok és események
Október: Törökország belép a központi hatalmak oldalán (harcok Mezopotámiában, a Dardanelláknál, Palesztínában és a Kaukázusban). A Boszporusznál és a Dardanelláknál elzárják Oroszországot a szövetségeseitől
November 1.: A német flotta kudarca Helgolandnál.
November 2.: Anglia tengeri blokád alá veszi Németországot.
Az 1914. évi hadműveletek a német vezetés villámháborús tervének kudarcát hozták. Jelentős győzelmet egyik fronton sikerült sem elérniük.

 

1915

Május: Olaszország belép a háborúba az antant oldalán, Doberdón keresztül. A Monarchia az Isonzó folyónál megállította az olasz támadást (súlyos veszteségek).
Május 2.: Gorlicénél áttörték a frontot, jelentős területeket foglaltak el.
Szeptember: Bulgária belép a központi hatalmak oldalán.
Október: Bulgária és a Monarchia együttes erővel legyőzik Szerbiát.
Ypernnél német gáztámadás
Állóháború
A keleti fronton elért sikerek ellenére 1915-ben a harc eldöntetlen maradt, ez növelte az antant esélyeit.

 

1916

Február: “verduni vérszivattyú”: Verdun erődjének véres ostroma. Júniustól a Somme folyónál az antant feltartóztatja a német hadsereget., majd ellentámadás. Június: Bruszilov-offenzíva a keleti fronton, Galíciában. A támadást a német-osztrák-magyar erők visszaverik. Augusztus 17.: A román hadsereg betör Erdélybe, ezzel Románia megtámadta a Monarchiát. December: A Monarchia seregei német segítséggel visszaverték a román támadást, majd elfoglalták Bukarestet.
Május: Az Isonzó-folyónál a Monarchia sikerei, Olaszország összeomlik.
Május-június: Jütland partjainál kiegyenlített tengeri csatát vívtak a német és az angol erők.
1916-ban a nagy áttörés nem sikerült Németországnak. 1916 végén a központi hatalmak békeajánlattal fordultak az antanthoz, amit az elutasított.

 

1917

Febrár 1.: A németek meghirdették a korlátlan tengeralattjáró-háborút.
Április: Az USA belép a háborúba az antant oldalán.Indokai:

  • a Lusitania elsüllyesztése 1915-ben
    pénzügyi és gazdasági kötődés Angliához

 

Február: Oroszországban megdöntik a cárizmust Pétervárott. A Kerenszkij-kormány kerül hatalomra, ők folytatni akarják a háborút.
Július: A Kerenszkij-offenzíva, az orosz kormány által indított támadás sikertelen maradt.
Október: Bolsevik hatalomátvétel.
December: Béketárgyalások kezdődtek Oroszország és a központi hatalmak között.

 

1918

Január: Wilson kihirdette 14 pontos béketervét.
Február: Az újabb német támadást a Vörös Hadsereg Narvánál megállította.
Március 3.: Oroszország aláírja a Bresz-litovszki békét.
A 2. marnei csatában az antant seregei ismét visszaverték a támadást.
Május: Románia kapitulál.
Július-augusztus: Az amerikai csapatok támadását követően végleg összeomlott a német hadsereg.
Augusztus 8.: A német hadsereg fekete napja, Amiens-nél, kapitulálnak.
Szeptember 29.: Bulgária kapitulál.
Október 30.: Törökország kapitulál.
November 3.: Páduában a Monarchia aláírja a fegyverszünetet.
November 9.: Kieli hadiflotta matrózai fellázadnak (polgári demokrata forradalom) megdöntik II. Vilmos hatalmát, a császár lemond köztársaság
November 11.: A compiegne-i erdőben Németország is aláírta a fegyverszünetet.
Hídfők: Meinz, Koblenz, Köln város környékén

Svájctól a holland határig demilatirizált övezet. A bal partját teljesen, a jobb partját egy 50 km-es sávban demilatirizálják.

 

Párizs környéki békék
– párizsi
– washingtoni

 

Párizsi békekonferencia1919. jan. 18-án ül össze a konferencia, Versailles-ban, 27 állam vesz részt, a vesztes államokat nem hívják meg, Oroszországot sem, mivel nem ismerik el a bolsevik kormányt.
10-ek Tanácsa:
- USA (Wilson amerikai elnök képviseli)
- Anglia (Lloyd George angol miniszterelnök képviseli)
- Franciaország (Clemenceau, a tigris, francia miniszterelnök)
- Olaszország (Orlando olasz miniszterelnök)

Ők a négy nagyhatalom, ezen kívül még Japán 2-2 képviselője.

 

A nagyhatalmak céljai
Anglia: Németország gyarmatait megkapni, tengeri hatalmát megszüntetni, Európában gátolni Franciaország túlzott megerősödését.
Franciaország:
Németország teljes körű és hosszú távú meggyengítése.
Olaszország: Területeket akart a Monarchiától (Tirol, Isztria, stb.)
USA: A Csendes-óceán térségében érdekelt (nőnek az izonacionalisták). Nem érvényesülnek a wilsoni tervek.

 

Területi rendezés

1. Elzász-Lotharingia visszacsatolása Franciaországhoz
2. Gdansk szabad város
3. Kelet-Poroszország elszakítása Németországtól
4. Rajna vidék demilatirizált övezet (a bal partját teljesen, a jobb partját 50 km-es sátban)
5. Saar-vidék 15 évre nemzetközi felügyelet alá helyezték
6. A hadsereget 100 ezer főben maximalizálták, megtiltották a sorozást
7. Át kellett adni a német hadiflottát
8. A németeknek jóvátételt kellett fizetniük

Ausztria, Saint Germain, 1919. szeptember 10.
– Megszűnt a Habsurg-monarchia
– Trieszt-Isztria, Dél-Tirol elvesztése
– Katonai korlátozások (hadsereg, fegyverkészlet maximalizálása)
– A Németországgal való egyesülés (Anschluss) tilalma

Törökország, Sévres, 1920. augusztus 10.
Területeit felosztották, a tengerszorosokat nemzetközi ellenőrzés alá helyezték. 1923. július 24-én Lausanne-ben újabb szerződést kötöttek. Eltörölték a szultanátust. 1923 októberében a Musztafa Kemál vezette mozgalom célhoz ért, kikiáltották a parlamentáris köztársaságot, megszüntették az ország széttagoltságát.
A területek közül: Irakot és Palesztinát Angliához, Szíriát, Libanont Franciaországhoz, Egyiptomot a brit protektorátushoz, Anatóliát Franciaországhoz, Angliához és Olaszországhoz. Németország elvesztette minden gyarmatát.

Bulgária, Neully béke, 1920. november 17.
Romániához kerül Dél-Dobrudzsa, Görögországhoz a Trák-tengerpart. Elvesztette a kijáratát az Égei-tengerre.

Magyarország, Trianon, 1920. június 4.
Magyarország területét 325.000 négyzetkilométerről 93.000 négyzetkilométerre csökkentették (60% terület, 70% lakosság)
3, 9 millió magyar került a határokon kívülre.
A területek közül: a Felvidéket Csehszlovákiához, a Kárpátalját Csehszlovákiához és Romániához, Erdélyt, Székelyföldet Romániához, Délvidéket Ausztriához, Burgenlandot Ausztriához, Sopront és 6 községet eredetileg Ausztriához, de a velencei jegyzőkönyben Népszavazás, és így Magyarországhoz kerül.
Haderő korlátozás 35.000 főre, tilos szövetséget kötni, és háborús jóvátételt kell fizetni.

Új államok létrejötte
Lengyelország ismét egységes, szabad állam lett, jelentős területeket kapott a Német Császárságtól, megkapta továbbá Galícia, Bukovina egyes területeit, egyes orosz birodalmi területeket.
Csehszlovákia Csehország és Szlovákia politikai egysége. Megkapta a Felvidéket, a Szudéta-vidéket és Kárpátalját.
Szerb-Horvát-Szlovén Királyság 1919-től Jugoszlávia.
Románia bővült Erdéllyel, a Partiummal, bánáti és kelet-alföldi területekkel, továbbá Besszarábia, Dél-Dobrudzsa területeivel.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!


Hozzászólások (3)


Ezt olvastad már?
Napóleon katonai diktatúrája

1. Napóleon intézkedései 1799 után, miután első konzul lett: az...

Close