A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Az ókori Görögország – az arisztokrácia és a démosz küzdelme

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
9798
Nyomtasd
Dátum: 2007-12-18 Küldd tovább
  Letöltés

Görögök
Előzmények

Balkán-félsziget déli része, Égei-tenger szigetvilága, Kis-Ázsia nyugati partvidéke; ércekben és építőanyagban gazdag, azonban termőföldben szegény; öntözéses földművelésre nincs lehetőség, mert nincsenek nagyobb folyók és völgyek; a tenger fontos szerepet játszik életükben; főleg állattenyésztéssel foglalkoznak; az első kultúrák szigeteken alakultak ki.

Nem egységes ország, hanem városállamok: poliszok alakulnak; tagjai földdel és polgárjoggal rendelkeznek; érdekeltté válnak a termelésben; kezdetben király irányítja a független poliszokat, majd a földbirtokosok veszik kezükbe a hatalmat, létrejön az arisztokratikus köztársaság; a kézművesek, parasztok alkották a démoszt.

 

Gyarmatosítás

A nagyobb városállamokban túlnépesedés lépett fel, megkezdődött a görög gyarmatosítás (Kr. e. 8-7. sz.).

Hatásai: a beáramló jó minőségű gabona miatt a polisz földművesei a rossz minőségű gabona termesztéséről átálltak a bor, olajbogyó és zöldség termelésre; csökkent a gabonatermesztő arisztokrácia hatalma, a kézműveseké viszont nőtt; fejlődött a hajógyártás; a fejlődő kereskedelem megkövetelte a pénzgazdálkodás megjelenését; kezdetben ezüst és rézpénzek kerültek forgalomba, később az arany is.

 

Az arisztokrácia és a démosz küzdelme

A gyarmatosítás következtében az arisztokrácia fokozatosan veszített gazdasági befolyásából, az iparosok, kereskedők és a parasztok egy része egyre gazdagabb lett. A szegényebb parasztokkal együtt közös ellenfelükké váltak az arisztokraták. A démosz, főleg a módosabb rétege harcot indított a hatalom megszerzéséért. A királyságot folyamatosan felváltotta az arisztokratikus köztársaság, melynek legfontosabb hivatala az arkhóni méltóság volt. Az arkhónok tanácsa az Areioszpagosz. Kezdetben egy, három, a végén kilenc arkhón intézkedett.

A hivatalban maradásuk idejét tekintve először életük végéig, később tíz évre, végül egy évre választották őket. Kr. e. 621-ben Drakón írásba foglalta a törvényeket, ezzel gátat szabva a szokásjog önkényes alkalmazásának. Átalakította a harcmodort: a lovas, harci szekeres fegyvernem helyett a nehézgyalogos hoplita és a flotta vált meghatározóvá. A politikai jogokat nem származási, hanem vagyoni alapon osztotta ki. Az adósrabszolgaságot megtartotta.

Kr. e. 594-ben Szolón eltörölte az adósrabszolgaságot és elengedte az adósságokat, így sok paraszt földhöz juthatott. A politikai jogokat kiterjesztette a legszegényebb polgárokra is, így ez a réteg is beleszólhatott a polisz életébe. A lakosságot jövedelmi alapon osztotta fel (500, 300, 200 mérősök).

 

Türannisz

A gazdasági fejlődés hatására az arisztokrácia gazdasági hatalma tovább csökkent, azonban politikai hatalma jelentős maradt. A démosz gazdaságilag megerősödött ugyan, de a politikát még mindig az arisztokrácia határozta meg. Egyes arisztokrata politikusok, felrúgva a törvényeket, egyeduralmat, azaz türanniszt vezettek be. Ők maguk voltak a türannoszok. Athén türannosza Peiszisztratosz volt, aki a szegényebb rétegekre támaszkodott. Az ellenálló arisztokraták földjeit kiosztotta a földnélküliek között. Kiszálló bíróságokat hozott létre, melyek lehetővé tették a lakosoknak a lakóhelyükön való ügyintézést. Jelentős építkezések, melyek saját dicsőségét növelték, támogatókat szerzett. A türannoszok támogatták a démoszt az arisztokráciával szemben.

A gazdasági növekedés megnövelte a démosz hatalmát és számukra akadályozó tényezővé vált a türannisz intézménye. Emiatt elűzték a türannoszokat és Kleisztenésztől várták a megoldást. Kleisztenész Kr. e. 508-ban a társadalmat területi alapon osztotta föl: város, tengerpart és belső területek.

A három egység további tíz részre oszlott. Mindhárom területről egy-egy rész alkotott egy phülét. A legfőbb hatalom a népgyűlés kezébe került, melynek munkájában minden polgár részt vehetett. A népgyűlés sűrűn ülésezett, de nem folyamatosan, ezért Kleisztenész megtartotta a bulét, a phülék által küldött 50-50 emberből összeálló tanácsadó testület (ötszázak tanácsa). Átszervezte a hadsereget, élére a sztratégoszok kerültek, akik Athénban tényleges állami vezetők voltak. A sztratégoszokat az egy év után újra lehetett választani. A zsarnokság visszatérését a cserépszavazással kívánta megakadályozni. Ha valakit veszélyesnek találtak, felírták a nevét cserépdarabokra és aki a legtöbb szavazatot kapta száműzték tíz évre, de a vagyonát nem vették el. Akkor volt érvényes, ha legalább hatezren szavaztak.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
A nagy földrajzi felfedezések és hatásuk

A nagy földrajzi felfedezések és hatásuk Fellendülés – új utak...

Close