A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Géza és István államalapító munkája

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
12751
Nyomtasd
Dátum: 2007-12-17 Küldd tovább
  Letöltés

1. Géza és István államalapító munkája

Népünk 895-96-ban letelepedett a Kárpát-medencében és végleges hazát talált.

A kettős honfoglalás tényét László Gyula professzor úr vetette fel: elődeink 670 körül már letelepedtek, a régészeti és temetkezési leletek engedtek erre következtetnünk. E magyarok avarok néven voltak ismertek. A honfoglalás után kalandozó hadjáratokat vezettek a nyugat-európai államokba. Sikerül titka: az ismeretlen ázsiai harcmodor és a nyugat-európai országok feudális anarchiája.

933-ban I. Henrik egyesítette erőit és seregeinket megverte (Merseburg). Majd a német-római császár 985-ben (I. Ottó) katasztrofális vereséget mért csapatainkra. Kalandozások vége. A magyar nép válaszút elé került. A magyarság vezetői levonták a következtetéseket és a végleges letelepedést választották. Ki kell építeni a fejedelmi hatalmat, amely patrimoniális hatalom. Könnyen ment, mert az erős katonai szervezet megverve érkezett haza. Árpád és utódai kisajátították a törzsi, nemzetségi szálláshelyeket és földeket. A megszállt területeket egyesítették, és a kalandozások lezárásával Taksony fejedelem tért át a békés útjára. Utóda, Géza, keménykezű, határozott egyéniségű fejedelem. Politikájának lényege: nyitás nyugat felé. Látta, hogy a pogány vallás Európában nem maradhat fenn, ezért felvette a kapcsolatot a német fejedelmekkel és uralkodókkal. 973-ban 12 követet küldött Quedlimburgba a német fejedelmekhez. Géza kinyilvánította szándékát, hogy fejedelemsége a keresztény Európához kíván tartozni.

 

2. A találkozó eredményei:

- hittérítő papok érkeznek
– szerzetesek jönnek, a hittel együtt a műveltséget is terjesztik
– megalapítják a pannonhalmi bencés rendet, Szent Márton hegyén
– fiát Civakodó Henrik – bajor fejedelem – lányához, Gizellához adja. Ő maga (Géza) nem keresztelkedett meg, de fiát, Vajkot, István névre megkereszteltette, ezzel kijelölte számára az utat
– véres kézzel leverte a pogányok lázadását, és elvette Erdélyi Gyula lányát, Saroltát

997-ben meghalt Géza. Elsőszülött fiát (primogenitura szerint) Istvánt jelölte ki. A régi rend szerint (seniorátus) Koppány kapta volna meg a hatalmat. Komoly fegyveres összecsapás. Istvánt német lovagok segítik.

István 1000-ben II. Szilvesztertől koronát kap, és 1000. december 25-én királlyá koronázzák.

 

3. Tevékenységei:

- közigazgatás kiépítése
– egyházszervező tevékenység
– törvénykezései

 

4. Közigazgatás:

Megteremti a magyarországi megyerendszer alapjait. A megyék élére ispánokat állít. Feladata: a terület vezetése, igazságszolgáltatás, az adók behajtása. A megyék ellátták a királyi udvart, és védelmet biztosítottak. Az udvart szolgáló falvak látták el. A megyékben 2-3 udvarház – állandóan változva – termelte meg a király számára a létfeltételeket.

Az udvarházak ellátó funkciót töltöttek be a királyi udvar számára. Az udvartartás állandóan változott és vándorolt. Az ellátás az udvarispán feladata volt. Az ország védelmi funkcióját is ellátták, a várakat szabad katonák, várkatonák védték. Tisztjeik a várjobbágyok voltak. A védelemért a várispán volt felelős.

 

5. Az egyház szervezet

I. István: bevezette a tizedet (decimát), földbirtokokat juttatott az egyháznak. 9 majd 10 püspökséget hozott létre. Megalapította az esztergomi érsekséget, amivel elkerülte Csehország sorsát, a német befolyást. Segített kiépíteni a Bencés-apátság rendjét.

Istvánnak törvénykönyve és intelmei születtek. Törvénykönyve (1002-1009).

Felhasználta a pápai, bajor és frank jogforrásokat mintául. Ekkor még fia, Imre herceg élt. Az államvezetés lényeges elemeit tárja fia elé intelmeiben. Az egyajkú és egyszokású nép gyenge és esendő = az országban lakó népeket nem ellenségként kell tekinteni, hanem meg kell becsülni, szokásaikat, kultúráikat be kell építeni a miénkbe. A magántulajdont védi, megbirkózik a végrendelkezéssel. A végrendelkezés lehetősége a fejlődés garanciáját építi ki. Védte a hitet, kötelezővé tette a templomba-járást (10 falu épített egy templomot), vasárnap ünnepnap, mindenkinek a templomba kellett menni, kivéve a tűzőrzőnek. A szemet-szemért elv helyett bevezeti a bíráskodást és a vérdíjat. De ebben megkülönbözteti a szabadokat és a szolgákat.

Legelőkelőbb tisztségek: nádorispán – a király helyettese (egyenlő lehet az udvarispánnal), főlovász, fővadász, főbíró, főtárnok, főtálnok, főbocsár.

 

6. Diplomácia

Géza politikáját folytatta. 1015-17 között elhárította a besenyő-támadást. Létrehozta a magyar-velencei szövetséget. Húga Orseoló Péter felesége lett. Létrehozta a magyar-bizánci szövetséget (1018-ban a bizánci császár, II. Bazileus oldalán részt vett a bolgár császárság megmentésében).

1030-ban II. Konrád német-római császár megtámadta Magyarországot. István nemcsak hogy visszaverte, hanem elfoglalta Bécset.

 

7. Értékelése:

Létrehozta a keresztény feudális monarchiát. Ennek alapja a patrimoniális hatalom. Lehetőséget biztosított a feudalizáció kibontakozásához. Népünket arra az útra térítette, amelynek következményeként nem kerültünk az eltűnt népek sorába. Évezredekre biztosítani tudta népünk fennmaradását. Halála: megszakadt a primogenitura, fia, Imre herceg 1031-ben meghalt. Kijelölte Orseoló Pétert a trónra. Vazul merényletet követett el István ellen (mert nem lehetett uralkodó). Megvakíttatta és fülébe ólmot öntött, fiait (András, Béla, Levente) száműzte.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!


Hozzászólások (1)

    Egy kis javítással élnék ugyanis találtam egy elég nagy hibát, szóval I. Ottó még német-római császár se volt sőt még Német-Római Birodalom se létezett egészen 962-ig amikor már a magyarok Augsburgnál vereséget szenvedtek 955-ben!!


Ezt olvastad már?
Róma államszervezete a Kr.e.III.században

Róma államszervezete a Kr.e.III.sz-ban 1. A NÉPGYŰLÉS Az állam elméletileg...

Close