Géza és István államalapító munkája

1. Géza és István államalapító munkája Népünk 895-96-ban letelepedett a Kárpát-medencében és végleges hazát talált.

A kettős honfoglalás tényét László Gyula professzor úr vetette fel: elődeink 670 körül már letelepedtek, a régészeti és temetkezési leletek engedtek erre következtetnünk. E magyarok avarok néven voltak ismertek. A honfoglalás után kalandozó hadjáratokat vezettek a nyugat-európai államokba. Sikerül titka: az ismeretlen ázsiai harcmodor és a nyugat-európai országok feudális anarchiája.

933-ban I. Henrik egyesítette erőit és seregeinket megverte (Merseburg). Majd a német-római császár 985-ben (I. Ottó) katasztrofális vereséget mért csapatainkra. Kalandozások vége. A magyar nép válaszút elé került. A magyarság vezetői levonták a következtetéseket és a végleges letelepedést választották. Ki kell építeni a fejedelmi hatalmat, amely patrimoniális hatalom. Könnyen ment, mert az erős katonai szervezet megverve érkezett haza. Árpád és utódai kisajátították a törzsi, nemzetségi szálláshelyeket és földeket. A megszállt területeket egyesítették, és a kalandozások lezárásával Taksony fejedelem tért át a békés útjára. Utóda, Géza, keménykezű, határozott egyéniségű fejedelem. Politikájának lényege: nyitás nyugat felé. Látta, hogy a pogány vallás Európában nem maradhat fenn, ezért felvette a kapcsolatot a német fejedelmekkel és uralkodókkal. 973-ban 12 követet küldött Quedlimburgba a német fejedelmekhez. Géza kinyilvánította szándékát, hogy fejedelemsége a keresztény Európához kíván tartozni.

https://youtu.be/YmB217lk6G0 2. A találkozó eredményei:

– hittérítő papok érkeznek – szerzetesek jönnek, a hittel együtt a műveltséget is terjesztik – megalapítják a pannonhalmi bencés rendet, Szent Márton hegyén – fiát Civakodó Henrik – bajor fejedelem – lányához, Gizellához adja. Ő maga (Géza) nem keresztelkedett meg, de fiát, Vajkot, István névre megkereszteltette, ezzel kijelölte számára az utat – véres kézzel leverte a pogányok lázadását, és elvette Erdélyi Gyula lányát, Saroltát

997-ben meghalt Géza. Elsőszülött fiát (primogenitura szerint) Istvánt jelölte ki. A régi rend szerint (seniorátus) Koppány kapta volna meg a hatalmat. Komoly fegyveres összecsapás. Istvánt német lovagok segítik.

István 1000-ben II. Szilvesztertől koronát kap, és 1000. december 25-én királlyá koronázzák.

3. Tevékenységei:

– közigazgatás kiépítése – egyházszervező tevékenység – törvénykezései

4. Közigazgatás:

Megteremti a magyarországi megyerendszer alapjait. A megyék élére ispánokat állít. Feladata: a terület vezetése, igazságszolgáltatás, az adók behajtása. A megyék ellátták a királyi udvart, és védelmet biztosítottak. Az udvart szolgáló falvak látták el. A megyékben 2-3 udvarház – állandóan változva – termelte meg a király számára a létfeltételeket.

Az udvarházak ellátó funkciót töltöttek be a királyi udvar számára. Az udvartartás állandóan változott és vándorolt. Az ellátás az udvarispán feladata volt. Az ország védelmi funkcióját is ellátták, a várakat szabad katonák, várkatonák védték. Tisztjeik a várjobbágyok voltak. A védelemért a várispán volt felelős.

5. Az egyház szervezet

I. István: bevezette a tizedet (decimát), földbirtokokat juttatott az egyháznak. 9 majd 10 püspökséget hozott létre. Megalapította az esztergomi érsekséget, amivel elkerülte Csehország sorsát, a német befolyást. Segített kiépíteni a Bencés-apátság rendjét.

Istvánnak törvénykönyve és intelmei születtek. Törvénykönyve (1002-1009).

Felhasználta a pápai, bajor és frank jogforrásokat mintául. Ekkor még fia, Imre herceg élt. Az államvezetés lényeges elemeit tárja fia elé intelmeiben. Az egyajkú és egyszokású nép gyenge és esendő = az országban lakó népeket nem ellenségként kell tekinteni, hanem meg kell becsülni, szokásaikat, kultúráikat be kell építeni a miénkbe. A magántulajdont védi, megbirkózik a végrendelkezéssel. A végrendelkezés lehetősége a fejlődés garanciáját építi ki. Védte a hitet, kötelezővé tette a templomba-járást (10 falu épített egy templomot), vasárnap ünnepnap, mindenkinek a templomba kellett menni, kivéve a tűzőrzőnek. A szemet-szemért elv helyett bevezeti a bíráskodást és a vérdíjat. De ebben megkülönbözteti a szabadokat és a szolgákat.