A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása és következményei

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
4923
Nyomtasd
Dátum: 2012-09-22 Küldd tovább
  Letöltés

Az 1918-ban befejeződő első világháborúból Magyarország, mint vesztes került ki, miután novemberben aláírták Padovában a fegyverszünetet. Erre a belső viszályok és a harctéren szenvedett vereségek késztették. Az antant hatalmak a vesztes országokkal már 1919. január 18-án megkezdték a tárgyalásokat. A béketanács irányítói Woodrow Wilson, Loyd George, Clemanceau és Orlando (amerikai, angol, francia és olasz miniszterelnökök) voltak. Hazánkban az elkövetkező két évben sűrűn váltották egymást a kormányok (miniszterelnökök: Károlyi Mihály, Peidl Gyula, Friedrich István, Huszár Károly), ezért csak Simonyi Semanem Sándor kormányalakítása után (1920) kezdődhettek meg Magyarországgal a béketárgyalások

A békedelegáció vezetői Apponyi Albert és gr. Teleki Pál volt, akik elé csak a már kész döntést tárják. A béketanács tőlünk függetlenül, a megkérdezésünk nélkül döntött a nemzetiségek javára. A magyarság szempontjából elfogadhatatlan feltételeket szabtak, melyek ellen nem tehettünk semmit. Apponyi kéri a wilsoni népszavazás lehetőségét, de nem kapja meg.

1920. június 4-én a kis Trianon-kastélyban aláírattatják a magyarokkal a békediktátumot, mely teljesen felszabdalja a történelmi Magyarországot. A Horvátország nélküli 283 ezer km2 92 ezer km2 marad. 18,2 millió lakosból 7,9 millió marad, 3,3 millió magyar (a magyarság 1/3-a) a határon kívül marad. Elkerült tőlünk egész Erdély, a Partium, Bánát, Bácska, Horvát-Szlavónia, Mura-köz, Burgenland (Alpokalja), Kárpátalja és a Felvidék. A legtöbb területet Románia kapta, 1,6 millió magyar lakossal. A második Csehszlovákia 1,06 millió magyarral, majd a Szerb-horvát-szlovén Királyság 0,56 millió magyarral.

Ezen kívül a hadsereg létszámát 35.000 főben maximalizálták, megtiltották az általános hadkötelezettséget, valamit, Magyarországot a háborús károk megtérítésére kötelezték. A békeszerződés kimondta, hogy hazánk a győztes antanthatalmaknak a legnagyobb kedvezményt köteles biztosítani a kereskedelemben. Megtiltotta Magyarországnak, hogy más országgal a Nemzetek Szövetsége engedélye nélkül államszövetségre lépjen. A magyar tengeri kereskedelmi hajókat lefoglalták, a Magyar Államvasutak korábbi vasúti hálózatának 38%-a maradt meg. Magyarország területén egyetlenegy vasércbánya maradt, sóbányáinkat teljesen elvesztettük. Magyarország erdőállománya a trianoni béke után az összterületnek mintegy 15,7%-ra csökkent. A magyar államvagyon jelentékeny része a trianoni békeszerződés alapján elveszett.

A háború és az azt követő események Magyarország pénzügyeiben zavaros állapotokat teremtettek. Az államadóságoknak a háború alatt mintegy hatszorosára növekedett összege teljes egészében Csonka-Magyarországot terhelte. A háború az államkincstár számára fokozott terheket jelentett és ezzel szemben az adóbevétel leapadt. A magyar korona, amelynek értékállandósága már a háború második esztendejében megingott, 1919 óta belső értékben egyre rohamosabban csökkent. A békeszerződés betartásánál katonai ellenőrző bizottság őrködött.

Egyedül egy helyen tarthattak népszavazást, az pedig Sopron volt (1921. ősz), ahol Magyarország mellett döntöttek, ezért is nevezik a ,,Hűség városának” (civitas fidelissima).

A trianoni békeszerződés eredményeképp tovább éleződtek Közép-Kelet-Európa területi és nemzeti ellentétei. Trianon s az ország kétharmad részének leszakítása a nemzet testéről megteremtette az irredentizmust. Az irredenta mozgalom céljaira nagy számban készültek plakátok, képeslapok, szobrok, emlékművek és egyéb képzőművészeti alkotások. Az irredenta mozgalom dalok, indulók formájában is megnyilvánult (pl. ,,Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország”)

Az Osztrák-Magyar Monarchiából leszakított területekből új államok jöttek létre. Különálló országgá vált Ausztria, mely így elveszítette a volt Osztrák Birodalom ¾ részét.

– Csehszlovákia: Csehország, Felvidék (=Szlovákia), Kárpát-Ukrajna. Lakossága főleg cseh, szlovák és német, 8% magyarral.
– Szerb-Horvát-Szlovén Királyság: szövetséges királyság. Részei: Krajna (=Szlovénia), Horvátország, Dalmácia, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Monte Negro,

Vajdaság (50% magyar). Egyes részein túlnyomó többségben magyarokkal. 1927-ben alakul Jugoszláviává.
– Románia: új részei: Erdély, Kelet-Alföld, Kelet-Bánát, Bukovina, Besszarábia, Dél- Dobrudzsa.

A békeszerződés hatására a magyar társadalom olyan sokkhatást szenvedett el, amely a nemzedékek gondolkodását és magatartását mindennél érzékenyebben befolyásolta. A trianoni békeszerződés elutasítása társadalmi érdekké vált, nem volt olyan réteg, osztály vagy csoport, amely hajlandó lett volna a kialakult határokat véglegesnek tartani. A szerződés szétzilálta a kárpát-medencei régiók közötti évszázadok óta kialakult gazdasági kapcsolatrendszert.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Az I. világháború

Előzmények: Anglia a XIX. század végén világhatalmi pozícióban van, de...

Close