A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereső
Szint kereső
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és ennek következményei

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
1572
Nyomtasd
Dátum: 2011-12-11 Küldd tovább
  Letöltés

Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és ennek következményei.

- Az első világháború első éveiben a Monarchia megítélése kedvező. Az antant az európai erőegyensúly tartópillérének gondolta, mely stabilizálja a hatalmi viszonyokat Európa közepén és a Balkánon, valamint megakadályozza Oroszország előretörését és a Német Császárság hegemóniáját.

  • 1917 február 23. Oroszországban megdől a cárizmus, Leninék hatalma még igen ingatag, a nyugat már nem tart tőle, így a Monarchiára már nem volt szükség Oroszország ellen.
  • IV. Károly 1918 májusában megállapodást köt II. Vilmossal, melyben az osztrák-magyar hadsereget alárendeli a német vezetésnek.

- Így a Monarchia kompenzációs szerepe mind a két kulcsfontosságú helyen megszűnik, ezért megítélése az antant által jelentősen romlik. 1918 tavaszától egyre inkább a Monarchia felbontását támogatták több kisebb, jobban irányítható államra.

- Ezt a tervet jelentősen segítette az a tény, hogy a Monarchia etnikailag rendkívül megosztott, és egyre erősödnek a nemzetiségeken belül a szeparatista nézetek. A Birodalom egész területén megszületik az igény nemzetállamok létrehozására. (Amennyiben ez megvalósul, a Monarchia már nem képes működni).

  • 1918. ápr 18-án a nemzetiségek kongresszust tartanak Rómában, ahol kimondják, hogy nem szándékoznak a Monarchia keretei közt élni. Kidolgozásra kerülnek az elszakadási programjaik, és mivel az antant már támogatta törekvéseiket, közeledés indul meg..
  • A magyar belpolitikában a kiegyezés(1867) óta meglévő függetlenségi törekvések sem erősítették a dualista államot.

- A háborús kimerültség miatt sem anyagi sem emberi erőforrás nem állt rendelkezésre a szétbomlás megállításához. Az országban egyre nagyobb a háborúellenes hangulat. A városokban sztrájkok, éhségtüntetések törnek ki. Az egyre gyakoribb rekvirálások miatt a parasztság is szembefordul az államhatalommal. A Monarchia közel 4 millió katonával vett részt. Ebből 1 millió halott, másfél millió hadifogoly lett. A legnagyobb áldozatok az orosz (Galícia) és az olasz (Isonzó) frontokon voltak. Katonalázadások indulnak meg, egyre felgyorsul a hadsereg felbomlása.

- IV. Károly egy utolsó kétségbeesett kísérletet tesz a Monarchia megmentésére. 1918. okt 17-én nyilvánosságra hoz egy császári manifesztumot, melyben a Monarchiát szövetségi állammá nyilvánítja:. „minden néptörzs” nemzeti tanácsainak vezetésével létrehozza saját nemzeti államát, amelyek államszövetségben működnek. A nemzetiségek már nem érik be ennyivel. Teljes önállóságot akarnak, nem fogadják el a manifesztumot.

- Az utódállamok gyorsan szerveződtek, melyeknek létrejöttéhez az antant minden támogatást megadott.
Az új utódállamok:

- Lengyelország (okt.7),

- Csehszlovákia (okt.28),

- Horvátország, Szlavónia, Dalmácia (okt.29) -> Szerb-horvát-szlovén királysággá alakult

- Bosznia (okt.31)

Közben a Monarchián belül is forradalmi válság alakult ki.

1918.okt.17-én Tisza István bejelentette, hogy a központi hatalmak elveszítették a háborút.

1918.okt.24-én három jelentős ellenzéki pártból megalakult a Magyar Nemzeti Tanács.

 

Tagjai:

- A Függetlenségi és a 48-as Párt (Károlyi párt 1916 júl)

- Az Országos Polgári és Radikális Párt (Jászi Oszkár)

- A Magyarországi Szociáldemokrata Párt (Vázsonyi V)

 

A Magyar Nemzeti Tanács programja:

- a háború azonnali beszüntetését, és- általános és titkos választójogot követeltek – annexió nélkül- földreformot és szociálpolitikai reformot hirdettek nemzetiségi önrendelkezést akartak, hogy biztosítható legyen a demokratikus Magyarország területi épsége.

A MNT megalakulásakor Wekerle Sándor miniszterelnök lemondott. A király (IV. Károly) azonban nem volt hajlandó Károlyi Mihályt kinevezni miniszterelnökké, ezért 1918.okt.28-án hatalmas tömeg indult a budai várba, hogy a király megbízottjától, József főhercegtől kierőszakolják Károlyi miniszterelnökségét, és a MNT elismerését. A Lánchídnál azonban a rendőrség feltartóztatta a tömeget. Október 30.-án újabb tüntetések zajlottak, a Keleti-pályaudvaron bevagonírozott katonák is csatlakoztak a résztvevőkhöz. Az éjszaka folyamán győzött a forradalom. Október 31.-én Károlyi Mihályt kinevezték miniszterelnökké. A kormány november 1-én felmentést kapott a királynak tett esküje elől, és a Nemzeti Tanács előtt tett esküt. Ezzel kinyilvánították az Ausztriától való elszakadást.

Ezután IV. Károly november 11.-én az ECKARTSAU-i nyilatkozatában lemondott Német-Ausztria államügyeinek intézéséről => nov. 12.-én kikiáltották Ausztriában a köztársaságot. Nov. 13.-án hasonló nyilatkozatot adott a magyar parlamentnek => nov. 16.-án kikiáltották Magyarországon is a köztársaságot.

Évszámok:

1917.febr.23 – cárizmus összeomlása Oroszországban

1918.ápr.8 – nemzetiségi kongresszus Rómában

1918.okt.17 -  IV. Károly manifesztuma

1918.okt.24 -  Magyar Nemzeti Tanács

1918.okt.28 -  lánchidi csata

1918.okt.30/31 -  őszirózsás forradalom

1918.nov.1 -  Károlyi miniszterelnök lett – elszakadás Ausztriától

1918.nov.11 és 13 – IV. Károly eckartsaui nyilatkozatai

1918.nov.12 – Ausztria köztársaság

1918.nov.16 – Mo. köztársaság

Idegen szavak:

Manifesztum = nyilatkozat

Föderáció = szövetség

Annexió = a katonai megszállás után egy terület közigazgatási beépítése egy másik államba

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái

„Az etnikai egység kérdésében mindenekelőtt a nyelvhez kell felvilágosításért fordulni;...

Close