Az ország három részre szakadása

I. Politikai változások

Az 1514-es Dózsa György vezette parasztfelkelés súlyos válságot jelzett a magyar társadalomban. A földesurak véresen megtorolták a parasztság megmozdulását. Súlyosbították terheiket, erősítették a jobbágyi függést. 1516-ban meghalt II. Ulászló magyar király. Utódja II. Lajos 9 évesen került a trónra. Apjáról üres államkincstárat örökölt. Eközben a török birodalom erősebb volt, mint valaha. I. Vitéz Szelim (1512-20) hatalmas hódításokat hajtott végre. Ő ellenőrizte az egész Közel-keletet, Egyiptomot, a Kaukázust, a Perzsa-öblöt. Hatalma szilárd volt a Balkánon is. 1520-ban új szultán került a törökök élére I. Törvényhozó Szulejmán (1520-66) személyében., aki rögtön békét ajánlott Magyarországnak, de visszautasítottuk. II. Lajos (1516-26) nemzetközi segítséget várt, de a Habsburgok nem tudtak beleszólni a magyar ügyekbe, ugyanis szinte egész Európa összefogott ellenük. Török támadás: 1521-ben megkezdődött a hatalmas erejű török offenzíva. Még ebben az évben elesett Nándorfehérvár, Zimony, Szabács. A török veszély azonban senkit nem érdekelt Magyarországon. Üres volt az államkincstár, a főnemesek egymással rivalizáltak. a gyermek uralkodó pedig képtelen volt hatalmat gyakorolni. Ilyen körülmények között került sor 1526. Aug. 29-en a mohácsi csatára, amely 150 évre megpecsételte az ország sorsát. Elesett kb. 15.000 ember, 7 főpap, 28 főúr, Tomori Pál, II. Lajos pedig menekülés közben vesztette életét. Ezalatt Szapolyai János a Tiszánál várakozott 15.000 ember élén. Szulejmán nem tudta, hogy ez volt a magyar főerő. Bevonult Budára, végigpusztította a Dunántúlt, a Duna-Tisza közét, de cseltől tartva kivonult az országból, de helyőrséget hagy a megszállt erősségekben. A törökök elvonultával ismét hangot kaptak a széthúzó erők az országban.

Belpolitika: 1526. Nov. 10-én, a székesférvári országgyűlésen az 1505-ös rákosi végzésre (csak magyar embert választanak meg királynak a Jagelló-ház kihalása után) hivatkozva megválasztották Magyarország királyává Szapolyai Jánost (1526-40). A legnagyobb érintetlen hazai sereg vezetőjét. 1526. dec. 17-én a Habsburg-párti főurak Pozsonyban megválasztották Habsburg I. Ferdinándot (1526-64) az 1506-os családi szerződésre hivatkozva. (a Habsburgok dinasztikus házasságot kötöttek II. Ulászlóval, ennek értelmében segítenek kiűzni a törököt, de övék a trónutódlás joga) Trónviszályok: Magyarország mindkét királya külföldi segítséggel próbálta megszilárdítani hatalmát. I. Ferdinánd bátyját, V. Károlyt hívta segítségül, míg Szapolyai 1528-ban, az isztambuli szerződésben megállapodik a szultánnal, hogy támogatja őt Ferdinánd ellen. 1529-ben meg is érkezett az ígért török segítség. Szapolyai János kézcsókkal üdvözölte Szulejmánt a mohácsi síkon. 200.000 katonával visszaszerezték Budát, majd Bécs ellen indultak, de a rossz időjárás és az utánpótlás akadozása miatt visszavonultak. Nyomában Ferdinánd visszavette a várakat Esztergom kivételével. Észak- Dunántúl az ő kezébe került, míg az ország többi részét Szapolyai uralta. EZZEL AZ ORSZÁG KÉTFELÉ SZAKADT! 1529

1532-ben újabb török támadás indult Bécs ellen, de a hősiesen védekező Jurisics Miklós megállította az előrenyomulást Kőszegnél. A vár ugyan török kézre került, de Bécs időt nyert és csapatösszevonást hajtott végre, ezért a törökök visszavonultak. Szapolyai és Ferdinánd között változó sikerrel folytak tovább a harcok, egyik fél sem bírt a másikkal. Mindketten belátták, hogy nem tudnak mit kezdeni egymással, ezért 1538-ban megkötötték a Váradi egyezményt, melyben elismerik egymás hatalmát. Megállapodtak, hogy Szapolyai halála után Ferdinánd örökli az országot. A szerződés természetesen titkos volt a törökök előtt. Egyik fél sem szándékozta betartani az egyességet, sőt, Ferdinánd beárulta a szultánnak. Közben Szapolyai elvette Jagelló Izabellát és fia született, de két héttel rá, 1540-ben meghalt. Halálos ágyán felkérte híveit, hogy támogassák fiát, János Zsigmondot Ferdinánddal szemben. A nevelő, Fráter György gyorsan összehívott egy országgyűlést, mely elismerte II. Jánost királynak. A gyermek királyt a szultán is elismerte. (ugyanis érdekében állt az ellentét fokozása Mo. és Bécs között) 1541-ben Ferdinánd Buda ellen vonult, hogy érvényt szerezzen a Váradi egyezménynek. Fráter György a töröktől kért segítséget. A felmentő sereg létszáma hatalmas volt, könnyedén le is győzte Ferdinándot. Közben Szulejmán meghívta a sátrába az ifjú uralkodót és kíséretét. Ezalatt a janicsárok beszivárogtak Budára és vér nélkül bevették azt. (1541. Aug. 29.). A Duna menti terület a szultán birodalmává vált. EZZEL AZ ORSZÁG HÁROM RÉSZRE SZAKADT (1541).