A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Az ipari forradalom következményei

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
13918
Nyomtasd
Dátum: 2013-06-20 Küldd tovább
  Letöltés

Az ipari forradalom

Az iparban minőségi változások mentek végbe. A kézműipart gyárakban folyó tömegtermelés váltotta fel. A gőz lett a legfontosabb energiaforrás. A gépek és a gőz átalakította a munkahelyeket és új üzemformát eredményezett: a gyárat. Megszületett a termelőeszközök piaca. Kifizetődővé vált a gépgyártás.

 

Az ipari forradalom előfeltételei

-     a háromnyomásos gazdálkodást felváltotta a vetésforgó

-     takarmánynövényeket termesztettek, megnőtt az állatállomány

-     a földeket rendszeresen trágyázták

-     a mezőgazdasági termelés gyorsabban nőtt, mint a lakosság

-     jól működő hitelszervezet

 

Az ipari forradalom kibontakozásának folyamata

A gépesítés a tömegfogyasztási cikkek előállításában kezdődik. Előbb a fonást gépesítették, majd megjelentek a szövőgépek. Alapanyag mindinkább a gyapot lett. A kibontakozó ipari forradalom megkövetelte a szállítás és a közlekedés fejlesztését (Mac Adam: műút). Angliában vasútépítési láz lett úrrá. A vasútépítés újabb jelentőséget adott a gőzgépeknek, s piacot teremtett a szén, a vas számára. 1830 és 1850 között a szén és a vastermelés megháromszorozódott.

Az új ugrás a gépek előállításának gépesítése volt. A gépek iránti növekvő kereslet kifizetődővé tette a sorozatgyártásukat. A gépgyártásban a forgácsoló gépek játszottak kulcsszerepet. Bevezették a szabványokat. A fölhalmozott hatalmas összeg a nehéziparba áramlott. Az ipari forradalom megváltoztatta a haditechnikát és befolyásolta az egyes országok katonai teljesítőképességét. Az ipari forradalom Angliája a XIX. sz. középső harmadára komoly világhatalmi tényező lett.

 

Az ipari forradalom demográfiai következményei

Az ipari forradalommal együtt jár a lakosság gyors növekedése. A viszonylagos népfölösleg feltétele az ipari forradalom kibontakozásának. A lakosság a városok „javára” növekedett. Az ipari forradalom visszahatott a mezőgazdasági fejlődésre, megjelentek az első mezőgazdasági gépek. Tovább javultak a higiénés viszonyok. Az ipari forradalom hozzájárult az ún. demográfiai robbanáshoz.

 

Az ipari forradalom gazdasági, társadalmi és szellemi következményei a XIX. sz. közepéig

A tőkés gazdaság fejlődésének alapja az új üzemformák, szervezési eljárások bevezetésében, illetve a munkások számának növelésében rejlett. A XVIII. század közepéig alapvető technológiai, technikai változások nem következtek be.

Megindult az európai gazdaság önfenntartó növekedése. A XVIII. századi gazdasági nekilendülés általános modernizációs folyamatot indított el. Kibontakozott az ipar, a mezőgazdaság, az infrastruktúra, a városok forradalma, és alapvető változások következtek be a társadalmi osztály szerkezetében is, miközben megsokszorozódott a népesség. Ezek a változások jelentős hatással voltak a tudományok és a művészetek fejlődésére is.

 

Az ipari forradalom kibontakozása

A gazdasági robbanás lehetőségét a mezőgazdaság fejlődése teremtette meg. A mezőgazdaság fokozta a termelékenységet, hogy élelmezni tudja a gyorsan növekvő városi népességet; növekvő számú munkaerőt szabadított föl az ipar számára, és biztosította az eredeti tőkefelhalmozás alapjait.

Az ipari forradalom összetett folyamat, amely párhuzamosan több területen zajlott.

 

Gazdaság

Mezőgazdaság: általánossá vált a vetésforgó, a trágyázás, a takarmánynövények termesztése ® megnőtt az állatállomány.

Magasak voltak a terméshozamok ® a mezőgazdaság képessé vált a növekvő városi lakosság eltartására.

Később a gépek megjelentek a földeken is. (cséplőgépek, hernyótalpak, robbanómotoros traktorok, műtrágyák felhasználása).

A terménybőség lenyomta az árakat, megnőtt az iparcikkek utáni kereslet ® ösztönözte a mezőgazdasági vállalkozókat, hogy a nagyobb haszon reményében tőkéjüket a mezőgazdaságból az iparba fektessék.

A fejlődés a könnyűiparban folytatódott – textilipar: repülő vetélő, fonógépek.

A textilipar gépesítése láncreakciót indított el az ipar minden területén. Az egyre újabb és tökéletesebb gépeknek nőtt az energiaigényük, amit a vízi, emberi vagy állati energia már nem tudott kielégíteni ® kibontakozott a gőz forradalma (1769-ben WATT megalkotta az első gőzgépet).

Közlekedés: az egyre nagyobb tömegű szállítása kikényszerítette a közlekedés forradalmasítását.

1809-ben FULTON megépítette az első gőzhajót.

1825-re elkészült az első vasútvonal.

Nehézipar: a gőzgépek, sínek, mozdonyok gyártása új eljárásokat követelt a bányászatban, kohászatban.

 

Társadalom

Fejlődött az orvostudomány, így a járványok megszűntek. Ez demográfiai robbanáshoz vezetett, városok száma és a népessége nő. Az ipari forradalom kiterjesztése egész Európára nem a születések számát növelte, hanem a halandóságot csökkentette.

Mezőgazdaság fejlődik – gépesítés ® nincs szükség annyi mezőgazdasági munkaerőre ® létrejön a munkáltató és munkavállaló osztály.

Proletárok: a manufaktúrában dolgozók és a földjüket vesztett bérlők.

A munkások kiszolgáltatottak voltak: nem voltak még törvények, melyek védték volna jogait; ha nem volt megrendelés, a munkás rögtön az utcára került; mind a munkások, mind a vállalkozók szervezetbe tömörülését törvényben tiltották meg. Az ipari központokban kevés volt a lakás. A nyomor, a létbizonytalanság megfosztotta az egyént emberi méltóságától. Később a tömegtermelés következtében a reálbérek növekedtek. Demográfiai következmény ® a városok rohamos növekedése és a falvak viszonylagos elnéptelenedése.

A társadalmi osztályok elkülönülése fokozódott. Az ipar, a város élelem- és nyersanyag éhsége és az új piacok feleslegessé tették az önellátást. Az egyes vidékek arra a terményre szakosodtak, amelyhez legjobb adottságaik voltak.

Kiéleződött a viszony a munkaadók és a munkások között. Felismerték, hogy milyen erő rejlik a szervezettségben, önművelő és önsegélyező egyletek, szakmai érdekképviseleti szervezeteket, szakszervezeteket alakítottak. 1836-ban önálló alkotmányjavaslattal, ún. Charter-rel léptek fel, így kibontakozott a Chartizmus mozgalma.

 

Vívmányok

– Munkások politikai tapasztalatokat szereztek. A parlamentális intézmények működéséről.

– Gyári törvények születtek.

– Megtiltották a nők és a tíz évnél fiatalabb fiúk földalatti foglalkoztatását.

– Korlátozták a nők és a fiatalkorúak munkaidejét.

 

Szocialisták

Céljuk: társadalmi igazságosság megvalósítása.

Karl MARX (1818-1883) Értelmiségi családból származott, egyetemet végzett, s így értelmiségiként gondolkodott. Hegel dialektikáját követte. A világ az ellentmondások harca útján halad a beteljesülés felé, s az emberi elme a dialektika birtokában következtetett a jövőre. Marxnál az eszmék függnek azoktól a viszonyoktól, amelyek az emberek között a termelés során kialakulnak „A lét határozza meg a tudatot”. A történelmet osztályharcok történetének minősítette. Szerinte a munka és a tőke harcának eredményeként a kapitalizmus pusztulásával megvalósul az osztály nélküli társadalom. Célul tűzte ki az államhatalom meghódítását.

Fridrich ENGELS (1820-1895) Gazdag gyáros családból származott, Marx barátja volt. Nézetei komoly befolyást gyakorolnak a XIX. század második harmadában a munkásszervezetekre és pártokra.

Kommunista kiáltvány (1848) – Marx és Engels közös munkája.

-     Az igazak szövetségének alapkiáltványa.

-     Marx és Engels feltárták a bajokat, és azok igazi okait.

-     Tudományos szocializmus

 

Technika fejlődése

A gőzgép feltalálása elindította a technika rohamos fejlődését.

-     Gőzgép – Watt

-     Gőzhajó – Fulton

-     Gőzmozdony – Stephenson

Megindult a hírközlés rohamos fejlődése

-     Távíró – Morse

 

Tudomány

A tudomány új felfedezései és az ipar technikai változásai ugyanabban az időben és ugyanazokon a helyeken bukkannak fel. (Kezdetben Angliában és Franciaországban. A század második felére tudományos élet központja Németországba helyeződött át.) Még sokáig a technika ösztönzi a tudományt.

Sok új tudományos felismerés új iparágak alapjává vált. Az elektromágneses indukció felfedezése (FARADAY) ® a generátorok és villanymotorok megszerkesztéséhez vezetett. HERZ kísérletileg igazolta az elektromágneses hullámok létezését ® megvetette a rádiótechnika alapját. Az elektromos energia villámgyorsan hódított teret a gőz rovására. Erőművek, távvezetékek építése ® rengeteg pénzt igényelt.

Egyeduralkodó, monopolisztikus vállalkozások.

Forradalmasította a hírközlést (a vezetékes távíró együtt fejlődött a vasutakkal.) 1876-ban elkészült a telefon (BELL), PUSKÁS Tivadar feltalálta a telefonközpontot. MARCONI drót nélkül létesített kapcsolatot a La Manche csatornán keresztül.

Kémia: Felismerték az anyagok molekuláris-atomos szerkezetét. A század végén már van műanyaggyártás, celluloid szalagra fényképezett mozgókép. Kidolgozták az ammónia előállítás ipari módszereit. Megkezdődött a robbanóanyagok és a műtrágyák nagyüzemi gyártása. A benzinmotorok térhódításával megnőtt a kőolaj lepárlásának jelentősége. Kialakult a petrolkémia.

A tudomány elindult az anyag belső szerkezetének feltárásának útján. Megszülettek az első atommodellek.

Biológia: MENDEL kimutatta bizonyos tulajdonságok szabályszerű öröklődését, és magyarázatára megalkotta a génelméletet.

Az ipari forradalom olyan szükségleteket teremtett, amelyeket csak a tudomány tudott kielégíteni. A gyakorlat vezetett (a gőzgépek) az energia-megmaradás elvének általánosabb érvényű meghatározásához.

A XIX. században a kutatás legjellegzetesebb területe a kémia. A textilipar szükségletei (pl. festék) révén közvetlenül az ipari forradalomhoz kapcsolódtak.

Fokozatosan végbement a technika és a tudomány egyesítése.

Matematika: BOLYAI János megalkotta az új geometriát.

Biológia: Rendszerezés – LINNÉ; evolúció elvének első megfogalmazása – LAMARCK; az első szerves vegyület előállítása és a sejt felfedezése – SCHLEIDEN, SCHWANN.

A képzés és a tudományos élet megszervezése a Nagy Francia Forradalomhoz tartozik. A forradalmi kormány a tudósokat is mozgósította a honvédelemre, majd főiskolákat alapított. A napóleoni korszakban kiépült a közoktatás egész rendszere. A természettudományok beépültek a képzésbe. Jelentős eredmények születtek filozófia és a társadalmi tudományok területén is.

A század végére a világot hatalmába kerítette a fegyverkezési hajsza. Egy-egy új találmánynak azonnal keresni kezdték katonai alkalmazási lehetőségeit is. A mechanika vívmányait a lőfegyverek tökéletesítésében hasznosították. A kémia fejlődött ® robbanóanyagok ereje nőtt. A búvárhajót egyenesen katonai célokra fejlesztették ki.

 

Az ipari forradalom térhódítása

Az ipari forradalom kiterjedt az egész kontinensre. A gazdasági növekedésnek, a gazdasági hatalomnak az alapja a nehézipar lett. A gazdaság szerkezete is átalakult: a kisműhelyek helyét a gyárak, a kereskedők szerepét a bankok vették át. A tömeges árutermelés megteremtése a tudomány hasznosításának eredménye volt. Az egyenlőtlen verseny következtében létrejöttek a monopóliumok ® tőkekivitel a monopóliumok részéről (finánctőke: ipari + banktőke).

 

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Az ipari forradalom kibontakozása és következményei

Azt a történelmi változást, mely során a manufaktúra korszak régi...

Close