A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Az I. világháború

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
12218
Nyomtasd
Dátum: 2012-09-22 Küldd tovább
  Letöltés

Előzmények:

Anglia a XIX. század végén világhatalmi pozícióban van, de a gyorsan fejlődő Németország hegemónia létrehozását tűzte ki célul. Ennek érdekében főbb feladata a gyarmatok szerzése és Franciaország, mint hatalmi tényező likvidálása. Ezek háborús célok, amik megvalósításához katonai támaszra van szükség. Létrehozzák a Hármas Szövetséget Olaszországgal  aki Észak –Afrikát szemelte ki magának  és a német-párti Osztrák –Magyar Monarchiával. Velük szemben létrejön Angliával, Oroszországgal, Franciaországgal az antant.

1912-ben, az egyre feszültebbé váló nemzetközi légkörben rendkívüli kongresszusra ültek össze a II. Internacionálé pártjai Bázelban és határozatokat hoztak a háború ellen.

Több fővárosban százezrek tüntettek a háború ellen. A híres háborúellenes vezetőt Jean Jaure’st 1912. 07. 31-én lelőtték.
Széthull a II. Internacionalé, de Vlagyimir Iljics Lenin vezetésével megkezdődik a III. Internacionálé alapozása.

 


1914.

Mindenki érzi a háború közeledtét. Az országok nagyszabású fegyverkezésbe kezdenek. Németország hatalmas hadoiflotta építésébe kezd.

Szarajevo, 1914. június 28.:
Júniusban Az Osztrák- Magyar Monarchia hadserege hadgyakorlatra készült Bosznia-Hercegovinában, a szerb határon – provokatív célzattal. Ferenc Ferdinánd, az OM-M trónörököse és felesége június 28-án  a hadgyakorlat megtekintése után Szarajevóba (Bosznia fővárosába) érkezett.
A pályaudvarról a városba vezető úton bomba robbant, de folytatták útjukat. Az egyik lassú kanyarnál, egy a kocsitól két lépésre álló ember revolvert kapott elő és nyakon lőtte a trónörököst és halálos sebet ejtett a hercegnőn is.
A merénylők és társaik az Ifjú Bosznia titkos mozgalom tagjai voltak, a tetteseket a helyszínen elfogták.

Egy hónappal ezután, június 28-án az OM-M hadat üzent Szerbiának és a magyar – szerb határon megkezdődtek a harcok. Ekkor csatlakozott Szerbia az antanthoz. (Ebben az évben kötött szövetséget Japán is az antanttal.)
A hadüzenetre – a friss szövetséges megsegítésére – Oroszország általános mozgósítással felelt, ami a hadköteles férfiak behívását jelentette.

Németország viszonylagos erőfölénnyel villámatámadást tervezett Franciaország ellen, még az orosz haderők felkészülése előtt, hogy a nyugaton győztesként kikerülő katonák vegyék fel a harcot velük.

Augusztusban megszállták Luxemburgot, betörtek Belgiumba és megütköztek a Liége várát védőkkel. Eleinte tartották a tervezett határidőket, de később szívósabb ellenfelekre lelve a hat hetesre kiszámított villámtámadásból tizenkét napot veszítettek. A szorult helyzetű franciák Oroszország segítségét kérte, ami Kelet-Németország megtámadásában nyilvánult meg. A németeknek csapatokat kellett vissza küldenie védekezni. Anglia cselekvésre szánta magát még, látva hogy a támadók közelednek a határhoz, így a Franciaországba való belépésért angol csapatokkal egyesült franciákkal ütköztek meg. A németek több csatát is veszítettek, végül mindkét fél lövészárkokat épített ki, ezzel állóháború alakult ki.

A Kelet-Németországba betörő oroszokat a megállapodás szerint az OM-M-nak kellett föltartóztatnia, emellett Szerbia ellen is támadást szerveztek. Ehelyett minden erővel az oroszokra kellett volna koncentrálniuk. E hiba miatt az orosz haderők vereséget mértek az osztrák-magyar csapatokra, és átlépték a Kárpátokat. Varsóban került újabb összecsapásra sor. Véres ütközetek sorában az oroszok megverték a német-magyar-osztrák erőket. A további orosz támadások azonban elakadtak a veszteségek miatt. De így is sikerült az év folyamán sok területet elfoglalnia.

Augusztus 12-én a Monarchia hadserege támadt Szerbia és Montenegro ellen. Az eleinte elért sikerek után egyre inkább visszaszorították őket. A szerbek dec. 4-én egy erős ellentámadással Drina-Száva-Duna vonalra szorították vissza az osztrák-magyar csapatokat, ezután hosszú időre megállt a front. Még ez évben megékezik Berlinbe Japán hadüzenete.

A német stratégia lényege: Nyugaton, egyetlen hadszíntéren viszonylagos erőfölényt teremtve döntő vereséget mérni a franciákra, hogy a lassabban felvonuló orosz seregekkel már a győztes német erők vegyék föl a harcot.

1914. augusztus 2-án a német egységek megszállták Luxemburgot, majd betörtek Belgiumba, aug. 5-én pedig megtámadták a belga Liegé várát. De a belgák szívósabbak voltak, mint gondolták, ezzel 12 értékes napot veszítettek a 6 hetesre tervezett villámháborúból.

A franciák kérésére az oroszok aug. 17-én támadást intéztek Kelet-Poroszországban, ezért a német vezérkarnak csapatokat kellett visszaküldenie a védelemre.

Törökország védelemre számítva szövetséget kötött a mostanra központi hatalmak néven emlegetett Hármas szövetséggel. Hadbalépése után elvont és lekötött bizonyos antant erőket, sőt az eddig a Dardanellák átjáróján keresztül szállított, oroszoknak szánt hadianyag szállítmány kerülő útra kényszerült.


1915.


Mióta az oroszok elérték a Kárpátok vonalát, ez vált a háború főhadszínterévé. Az orosz haderők többször megújított támadásokkal gyengítették a Monarchia csapatait, és a Kárpátok. gerincei mögé való visszavonulásra kényszerítették őket, akik később a központi hatalmak segítségével visszafoglalták Prezemys’lt, majd Lemberget. Júliusban új támadást indítottak a németek, ezzel az oroszokat visszavonulásra késztetve, sőt a megszerzett területek feladásra kényszerítették az oroszokat.

A nyugaton folyó harcoknak még mindig nem került ki a győztese, a németek a nemzetközi szerződéseket megszegve, harcigázt használtak ezzel súlyos károkat mérve az ellenségre.

Májusban Olaszország – elfogadva az antant kedvező ajánlatát, ezzel átállva hozzájuk – hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának.

 

1916.


A német hadvezetés a francia Verdun városát választotta újabb célpontjául. Ha sikerül elfoglalniuk, akkor szabad az út Párizsig, ezért jelentős erőket vontak a város környékére. A csata hónapokig tartott, végül a franciák megvédték a várost és szövetségeseik tehermentesítő támadásokat indítottak, még az angol tankok is megjelentek, de az ellenfelek nem bírtak egymással.

A haszonleső Románia, látva az antant sikereit, belépett a háborúba és rátette Erdélyre a kezét.

Bulgária hadat üzent és megtámadta Szerbiát, amely súlyos vereséget szenvedett.

Olaszország támadásokat indított az Isonzó völgyében, de vereséget szenvedett az osztrák-magyar csapatoktól.

Ekkora már a hátországok kimerülőben vannak. Az otthon maradtak nyomorognak és éheznek, már békét akarnak. (Ilyentájt íródott Babits Mihály Húsvét előtt című verse.) A legtöbb kormány a frontok ellátása érdekében drasztikus módszerekhez folyamodik. Minden 17 és 60 év közötti férfit és nőt munkára köteleztek., több árucikkre be vezettek jegyrendszert. Oroszország helyzete olyan rossza volt, hogy élelemért cserébe katonákat szállítottak Franciaországnak.

 

1917.


Az antant csapatok újabb támadása indult április 16-án Arras városánál, de a kormány kérésére beszüntették az értelmetlennek bizonyuló erőfeszítéseket. Az antant csapatain belül kisebb lázadások robbantak ki, ezért ebben az évben már nem is indítottak több támadást.

Az angolok támadást indítottak a nyugaton harcoló németek ellen, hogy megtisztítsák tőlük Flandriát. Az időjárás és a terep miatt csaknem 3 és fél hónap múlva törték át az angolok a németek állásait.

Németország rájött, hogy az Amerikai Egyesült Államok mindenféle szállítmánnyal látja el Angliát, ezért már 1915-ben búvárhajóikkal elsüllyesztettek egy Angliába tartó szállítóhajó-csapatot. Nem sokkal ezután bejelentették a korlátlan tengeralattjáró-háborút, ami azt jelentette, hogy a német búvárhajók minden hajót, ami feltételezésük szerint szolgálja az antantot, megsemmisítenek. A feldühödött USA feladta a semlegességet és 1917. 04. 06-án, az antant oldalán nyíltan harcba lépett.

Az Isonzó folyónál még mindig tartó ütközetben okt. 24-én az osztrák-magyar és német csapatok vereséget mértek az olaszokra és elfoglalták Velence tartomány nagy részét.

Februárban Oroszország városaiban már nagy volt a nyugtalanság. A nép békét akart, sőt már olyanok is akadtak, akik harcoltak volna a békéért. Néhány nappal később már százezrek sztrájkoltak. Március 2-án lemondott II. Miklós cár, megalakult az Ideiglenes Kormány, ami a tőkések és földbirtokosok kormánya volt, de ők folytatni akarták a háborút, amivel haszonra tehetnek szert. Az újabb támadások ellen óriási tüntetések zajlottak le. A belső gondok miatt Oroszország kilépett a háborúból.

1917-től már tömegessé vált a frontbarátkozás

 

1918. és a háború befejezte 


Az év elején az osztrák és magyar csapatoknak sikerült megverniük az olaszokat és a románokat.

A nyugati fronton Németország támadásba kezdett, de a kezdeti sikerek után a döntő áttörés nem sikerült. Végül egy újabb támadást szerveztek, amivel már megközelítették Párizst. Azonban megérkeztek az amerikai csapatok és aug. 8-án súlyos vereséget szenvedtek.

Szeptember 27-én újabb antant-támadás indult, ekkor már egyre nyilvánvalóbb volt, hogy a központi hatalmak elvesztették a háborút. Nem sokkal később Bulgária és Törökország is fegyverszünetet kötött az antanttal.

A központi hatalmakban is forradalmak törtek ki, ezért fegyverszünetet kéretek,  november 11-én alá is írták. Ezzel befejeződött a világháború.

1919. január 18-án a háborús felek a párizsi békekonferencián (Trianon) megvitatták a határokat és az országok sorsát.

Az Osztrák-Magyar Monarchia sorsa:

A teljesen kimerült Osztrák-Magyar Monarchiában kirobbant a forradalom. Ekkora már a Monarchia csak formailag létezett, a benne élő népeknek már nem volt közös jövőjük. Az uralkodó lemondott és az ország nemzetiségei önállósultak, saját államot alkottak. Az így létrejött országok:

Ausztria
Magyarország
Csehszlovákia
Szerb-Horvát-Szlovén Királyság

Összefoglalva a történteket, két ország számára volt gazdaságilag előnyös a világháború, Amerikának és Franciaországnak. Franciaország lett a kontinens legerősebb állama, Amerika pedig meggazdagodott az eladott hadianyagokon.

A háborúban 11 millió ember vesztette életét és legalább ugyanennyien sérültek meg és még több ember éhínségben szenvedett ill. veszítette el hozzátartozóját. Egész Európa népe megszenvedte a háború borzalmait. Hatalmas területeken városok, lakott települések történelmi, művészeti kincsei, gazdasági és lakóépületei oly módon pusztultak el, amire mindaddig nem volt példa és remélhetőleg nem is lesz.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Nagyhatalmak és katonai-, politikai szövetségek a századfordulón

Oroszország az 1848-as forradalmak leverése után hatalma csúcsán állt, sőt...

Close