A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Az I. Világháború előzményei

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
16509
Nyomtasd
Dátum: 2010-05-27 Küldd tovább
  Letöltés

Csak saját használatra! A jegyzet tulajdonosa csak az erettsegi.com számára bocsátotta rendelkezésre!

1870-től egy rendkívül egyenlőtlen fejlődés jellemzi Európát=> eltérő nagyhatalmi célok alakulnak ki.

1. *Németország: 

- Bismarck belpolitikai célja az, hogy a sokféle németséget egy nemzetté kovácsolja; külpolitikai célja, hogy Franciaországot elszigetelje, mert fél a francia revanstól.

- mivel attól tart, hogy Franciaország az Osztrák Magyar Monarchia és Oroszországgal fog összefogni, ezért elébe ment az eseményeknek és 1873-ban létrehozta a 3 császár szövetségét (I. Vilmos, II Sándor, Ferenc József) => tényleg elszigetelődött Franciaország

 - A szövetség problémája az, hogy Oroszország is és az OMM is a Balkán felé szeretne terjeszkedni.

*Fro.: 1871-et követően Fro. Célja, hogy visszaszerezze európai pozícióját. Ebben az időben megerősödnek a köztársaság pártiak, és konzervatívabb gondolkodás jellemzi a politikát. A Dreyfus per osztja meg csupán a francia közvéleményt

*Anglia: politikailag kiegyensúlyozott és egyetlen célja, hogy megőrizze gyarmatbirodalmát.

 

2. Balkáni konfliktus:

 - a török birodalom a 17. sz. végétől fokozatosan gyengül és egy hatalmi űr keletkezik a Balkánon.

Ezeket a területeket 3 hatalom szeretné felügyelni: Törökország, Osztrák Magyar Monarchia, Oroszország

- A Balkánon több, mint 10 féle nép él egymás mellett és itt is megjelenik a nacionalizmus, mely felerősíti a vallási ellentéteket is.

- Néhány független állam létrejön a 19. sz.: Görögo. (1829), Szerbia (1867), Románia (1859) 1859-ben Moldvából és Havasalföldből jön létre Cusa fejedelem vezetésével.

Az Orosz-török háború (1877-1878)

- 1875-ben egy török ellenes felkelés bontakozott ki Bosznia Hercegovinában és ez a felkelés Bulgária területére is átterjed. Oroszo. kihasználja ezt a helyzetet (azt, hogy a szláv népek kelnek fel és a szlávok védelmezőjeként lép fel a Pánszláv elmélet szerint)

- 1877-ben Oroszország megegyezést ír alá Budapesten az OMM-val, melynek lényege, hogy a Monarchia semleges marad a háború idejére és orosz győzelem esetén okkupálhatja ( megszállhatja) Bosznia Hercegovinát; Oroszo.-é lesz Besszarábia, és a Balkánon nagy független állam nem jöhet létre.

- Ezek után megindul az orosz-török háború, melyben a törökök vereséget  szenvednek és Oroszo. szabad utat nyer a Boszporusz felé.

- Anglia ekkor közbelép, és arra kényszeríti Oroszo.-t, hogy San Stefanoban, békét írjon alá 1878-ban.

- A béke értelmében létrejön Nagy-Bulgária, mely megmutatja, hogy az oroszok semmibe veszik a budapesti megegyezést (térkép 57. o.)

- A Monarchia panasszal fordul Anglia felé, ennek eredményeként még ugyanebben az évben felülvizsgálják a békét a Berlini Kongresszuson.

- Itt kimondják, hogy Bulgáriát és a Monarchia okkupálhatja Bosznia Hercegovinát, Szerbia, Montenegró és Románia megőrizheti függetlenségét.

- Mivel Oroszo. úgy érzi, hogy becsapták elhidegül az OMM-tól és feloszlik a 3 császár szövetsége.

 

3. Szövetségi rendszerek kialakulása

*Központi hatalmak

- 1879-ben No. És az OMM. Létrehozza a kettős szövetséget, melyben kötelezték magukat, hogy a birodalmuk összes fegyverével segítségére sietnek a másiknak, ha azt támadás éri, ill. ha az egyik háborúba kezd valamely állammal a másik jótékony semlegességet mutat.

- 1882-ben csatlakozik Olaszo. a szövetséghez (francia ellensége miatt) -> 3-as szövetség

- Az első világháborút megelőzően és a háború alatt a szövetség megváltozott pl.: Töröko. Is csatlakozik a szövetséghez, Olaszo. nem fog a szöv. Oldalán a háborúban harcolni.

*1893. Franciao. és Oroszo. szövetsége

- miután Oroszo. csalódott szövetségeiben (No. Omm) Franciao. hoz közeledett. Ennek okai: nincs közöttük befolyással bír Oroszo.ban Franciao.

- 1904 Franiao. És Anglia között ” entente cordinale” = szívélyes megegyezés

 - Anglia és Fro. Között gyarmati érdekazonosság miatt ellentétek húzódnak

- A szerződésben megegyeztek arról, hogy Egyiptom angol, marokkó francia befolyás alatt áll

-1907:  Oroszország és Anglia

Oroszo. tervei folyamatosan Anglia közbeszólása miatt hiúsult meg, ezért nagyon nehéz a közlekedés, de Fro. Közbenjárása eredményt hoz.

- Oroszo. az orosz-japán háború elvesztését követően kénytelen Európa felé fordulni, hogy megőrizze nagyhatalmi pozícióját

- Az antant oldalán szintén több állam fog bekapcsolódni a háborúba pl.: Olaszo.

Ezt követően bármilyen apró konfliktus nemzetközivé válhat, mert már nem államok, hanem szövetségi rendszerek csapnak össze, ami világháborúba sodorhatja Európát.

- Európa a 20. sz. első éveiben olyan nemzetközi konfliktusokkal küszködik, amelyből könnyen világháború lehetett volna

*Afrikában  Anglia észak-déli irányba, még Fro. NYK irányba gyarmatosított. Az érdekellentétek 1898-ban a fashodai konfliktushoz vezettek, de ebből egyelőre fegyveres összetűzés nem lett.

*1899-1902 között zajlott az angol-búr háború, melyet az angolok nagy áldozatok árán tudott megnyerni

*1905 I. marokkói válság

Az angol fr. Szerződés alapján Marokkó francia érdekszférába került. Franciaország igyekezett minél nagyobb befolyással bírni Marokkó felett. 1905-ben II. Vilmos Marokkó függetlenségének érdekében lép fel ( ezt első marokkói válságnak nevezzük). No. Ellen foglalnak állást-> No. Kénytelen visszavonulni ( ez a válság volt antant első vizsgája-> a vizsga sikeres az angol francia szövetség megerősödik

*1911. II. marokkói válság (párducugrásnak nevezzük) No. 1905 követően nem telt le Marokkóról II Vilmos a Panter (párduc) cirkáló fedélzetén befutott Agadír kikötőjébe. Ezt a katonai akciót párducugrásnak nevezzük.

=> ez újabb erőpróba az antant számára, de Anglia kitart Fro. mellett. -> No-nak most is vissza kell vonulnia. =>

 

Következtetés:

    1. Németország nem riad vissza a fegyveres konfliktustól
    2. Anglia és Fro. Összetart
    3. az ellentétek egy idő után már nem lehet békésen elsimítani

 

* 1911. Olasz-török háború

- a II. marokkói válságot Olaszo. arra használta ki, hogy megszerezze Törökország észak-afrikai birtokát. Ennek érdekében 1911-ben kirobbantotta az olasz-török háborút.

- A háború gyors olasz győzelemmel zárult és az akciót Anglia is támogatta.

- A győzelem után Olaszország megszerezte Líbia nevű gyarmatát és kezdett eltávolodni a 3-as szövetségből. Európa tűzfészke a Balkán 1877-78-as orosz török háborút követően számos nemzetállam kivívta függetlenségét. Pl.: Szerbia, Bulgária.  A háborút követően Bosznia Hercegovinával kapcsolatban merül fel az első probléma. 1878-as berlini kongresszus után az OMM okkupálhatja Bosznia Hercegovinát, de ez kevés: az OMM annektálni (bekebelezni) akarja Bosznia-Hercegovinát, amit 1908-ban meg is tesz.

 

*1912. I Balkáni háború

A Balkáni független nemzetállamok összefognak és hadat üzennek Töröko.-nak => a háború Töröko- vereségével zárul, szinte teljesen kiszorul a Balkánról.

 

*1913 II. Balkáni háború

„ balkáni blokk” tagjai egymás ellen fordulnak Macedónia birtoklásáért.

Bulgária, Szerbia, Görögo. Románia Töröko.

Veszít=> területi engedményeket kell tennie

A Balkán átmenetileg lecsendesedett de a feszültséget továbbra is megmaradtak.

A Balkán kérdés jelentősége a szövetségi rendszerek miatt felértékelődik.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!


Hozzászólások (3)


Ezt olvastad már?
A náci és bolsevik ideológia összehasonlítása

A nemzetiszocializmus, vagy nácizmus egy totalitárius világnézet és mozgalom. Képviselői...

Close