A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereső
Szint kereső
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Az I. ipari forradalom

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
4118
Nyomtasd
Dátum: 2009-04-11 Küldd tovább
  Letöltés

1. Kialakulása, találmányok

Ipari forradalom a neve annak az átfogó társadalmi, gazdasági és technológiai változásnak, amely kb. 1740 és 1850 között először Nagy-Britanniában, majd egész Európában zajlott le. A XVIII. századi Angliában kiépült az alkotmányos monarchia rendszere, kialakultak a pártok, a miniszterelnöki hivatal. A rendszer biztosította a gazdaság gyors ütemű fejlődését. A brit külpolitika homlokterében a gazdaság növekedését biztosító gyarmatpolitika állt. Európában a kontinentális hatalmak egymást foglalták le, így Anglia előretörhetett a gyarmatokon.

A XVIII. században a brit mezőgazdaság gyorsan fejlődött, belterjessége terjedt. A Hollandiában már korábban kifejlesztett módszerek Angliában széles körben terjedtek el(talajjavítás, csatornázás, trágyázás, vetésforgó). Újabb eszközök (aratógép, jobb ekék) és a fajtanemesítés is megjelent. Bekövetkezett az agrárforradalom. Megjelent a vetésforgó (az ugar kiiktatásával, a teljes megművelhető területre kiterjedő földművelési eljárás. Az ugar helyére takarmánynövényeket vagy kapásnövényeket vetnek. Lehetséges az istállózó állattartás, így a trágya biztosítja a föld termőerejének megújítását.), az agrotechnika fejlődése. A birtokosok felosztották a közös földeket, a tagosított földeket pedig belterjesen művelték. A mezőgazdaság fejlődése során nőtt az élelemtermelés, így a népesség száma is. A gépesítés miatt kevesebb földművelés több munkát tudott elvégezni, így egyre több embert tudott ellátni élelemmel. A vidék népessége a városokba áramlott, mivel vidéken nem volt már szükség a munkájukra. Számuk a városokban biztosította a fellendülő ipar munkaerő szükségletét.

A gyarmatokkal folytatott kereskedelem legfőbb kiviteli cikke a textília lett. A termelés fokozása érdekében újabb eszközöket találtak fel, a piac nőtt. A mesteremberek és vállalkozók találmányai egyszerű mechanikus szerkezetek voltak. A vízi energia által keltett forgómozgást- vízi kerék-, majd a gőzgépet használták. A gőz ereje már az ókor óta ismert, de James Watt csak 1769-ben tökéletesítette az erőátvitelt, mellyel termelékenyebb gőzgépet épített. 1781-ben a gőzgépet a tengely hajtására is alkalmassá tette. A gőzgép széles körben elterjedt, alkalmazták a fonó- és szövőgépekben, fúrók, fűrészek, esztergák meghajtására.

Az újítások versenyképessé tették az angol textíliákat a világpiacon, ami ösztönözte a további fejlődést. A megnőtt népesség ruházati igénye is megnőtt. A textilipar két ága, a fonás és a szövés egymást húzva fejlődött. A gyapjú mellett egyre inkább teret hódított a gyarmatokról behozott gyapot alapú pamut. A gépesítés hatására az iparág a kereskedelmi tőke révén bérmunkásokat foglalkoztató gyáriparrá fejlődött. John Kay 1733-ban találta fel a Repülő vetélőt, mely a szövőszék egy alkatrésze, amely szövéskor a keresztszálakat vezeti (egy zsinór meghúzásával mechanikusan repült át a vetüléken). 1764-ben Hargreaves fedezte fel a „Fonó Jenny”-t, a világ első mechanikus gyapjúfonó gépét, mely forradalmasította a fonást, s alkalmassá tette a vízikerék alkalmazására ( 8 orsó). Arkwright 1768-ban alkotta meg a fonógépet. A francia Jacquard 1805-ben fedezte fel a szövőgépet ( az ő nevéhez fűződik a lyukkártya megalkotása is).

A nehéziparban a gőzgépek megjelenése és elterjedése megsokszorozta a felhasznált vas mennyiségét, gépeket készítettek (vaseke). Abraham Darby 1735-ben rátalált a kokszosításra, a faszénnel egyenrangú kokszot állított elő. Így az angolok vasipara gyors fellendülésnek indult. A faiparban használatos szerszámokat vasból állították elő(gyalu, fúró). Ezeket már gőzgép hajtotta. A szén és vas iránti igény növekedett a gyors ütemű vasútépítés során. A szerszámipart a mozdonyok, sínek nagyipari előállítása, a textilipari és mezőgazdasági gépgyártás is forradalmasította, a fejlődés kikényszerítette a gyárak között a szabványosítást.

A gazdasági fejlődés alapvető feltétele a gyors, olcsó és nagy tömegű áru szállítására alkalmas közlekedési hálózat kialakítása volt. Eddig mindezt a vízen -többek között csatornák segítségével- tudták fejleszteni, így a gőzgépet elsőként a hajózásban alkalmazták, Fulton 1807-ben alkotta meg a gőzhajót. Ez az eddigi vitorláshajókhoz képest nagy előrelépést jelentett, mivel a széljárás kiszámíthatatlanságához képest sokkal megbízhatóbb. Lehetővé vált az interkontinentális szállítás.

A gőz a szárazföldön is hasznosnak tűnt. 1814-ben George Stephenson megalkotta az első klasszikus gőzmozdonyt, a Blücher-t, majd 1825-ben Rocket nevű gőzmozdonya  megnyerte a Stockton és Darlington közötti versenyt (40-48 km/h-val ment), ezzel bizonyította az új közlekedési eszköz nagyszerűségét. A vasút előnye a szekérrel és a postakocsival szemben nem volt kétséges. Angliában teret hódított a vasútépítés, ami hamarosan a kontinensen is hatalmas lendületet vett. A közlekedés gyorsabbá vált, nagy tömegű árut is lehetett a szárazföldön szállítani. Az első pálya Liverpool és Manchester között épült ki, szükségessé váltak a hidak és alagutak építése (1842-ben alagút épült Angliában, a Temze alatt. 1843-ban az angol Adam Clark tervei alapján elkezdték építeni a Lánchidat.). Kontinenseket átszelő vasútvonalak is megjelentek. Az Orient Expressz 1888-tól a Calais – Párizs – Isztambul vonalon közlekedett. A következő lépés a városi közlekedés megjelenése volt (Omnibusz).

A hírközlési rendszer fejlődését is jelentette a gazdaság élénkülése. Az amerikai Morse 1832-es találmányával kábelen továbbított elektromos jelzésekkel helyettesítették a korábbi nehézkes, lassú és költséges optikai rendszert. Megalkotta a távíró ábécét, tökéletesítette a távírást. A találmány gyorsan elterjedt, hamarosan kábel kötötte össze Nagy Britanniát és az Amerikai Egyesült Államokat.

Más egyéb találmány is az I. ipari forradalom idején született meg. 1845-ben kezdték el gyártani az amerikai Samuel Colt hatlövetű forgódobos revolverét, megalapult a Colt Művek. A fényképezés pedig a Daguerre fivérek nevéhez kötődik.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Petőfi Sándor: János vitéz

Szereplők: Kukorica Jancsi - János vitéz; Iluska, Jancsi mátkája; A...

Close