A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Az Európai Unió története

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Emelt Kedvencekhez
Megnézték:
12549
Nyomtasd
Dátum: 2012-04-15 Küldd tovább
  Letöltés

Az Európai Unió története

 

 

forrás: Lakos István-Szivi József: Külgazdaságtan
képek jegyzéke:  http://europa.eu/index_hu.htm
 

Az Európai Unió története

- Magyarország számára ez korszakváltás: nagyobb az esélyünk a csatlakozással arra, hogy sikerül felzárkózni a világ legfejlettebb országaihoz

- A II. világháború után több európai vezető politikus arra a következtetésre jutott, hogy a tartós béke biztosításának egyetlen lehetősége a gazdasági és politikai integrálódás

A Montánuiótól az Európai Unióig

- Winston Churchill 1946-ban felvetette az Európai Egyesült Államok gondolatát

- Jean Monnet a francia tervhivatal elnöke javasolta, hogy egyesítsék Nyugat-Európa szén és acéliparát, ezt Konrad Adenauer is támogatta

- ennek eredménye: Belgium, Hollandia, Luxemburg, NSZK, és Olaszország aláírta 1951-ben az Európai Szén és Acélközösséget (ECSC), és ’52-ben ezt ratifikálták

- ezt Montánuniónak nevezzük, ami szupranacionális (szupranacionális=nemzetek felett álló)

- ez volt a majdani Európa Unió elődje

- a szektoriális (a gazdaság egy-egy ágazátát érintő) sikere után az un. Hatok ezt kiterjesztették a gazdaság egészére

- ennek eredménye: 1957-ben létrejött az Európai Gazdasági Közösség (más néven: EGK, vagy Közös Piac)

- majd a Római Szerződések értelmében: Európai Atomenergia Közöség (EURATOM)

- 1958 január 1-től működött

- tíz évvel később ezt a 3 közösséget egyesítették: létrejött az Európai Közösségek (EK)

- ez tovább mélyült: 1992: Maastrichti szerződések: kül-és biztonságpolitika, bel- és igazságügy nemzetek felettivé tételéről rendelkezett

- A Maastrichti szerződés:

- 1992 február, hátályba lépése: 1993 november 1

- célja: gazdasági és politikai unió létrehozása

- tartalma:

- Gazdasági és pénzügyi Unió, euró bevezetése

- együttműködés: kül-, biztonság, és belpolitika, és igazságügy

- európai uniós állampolgárság megteremtése:

- szabad mozgás és letelepedés az Unión belül

- 1993: az integráció neve: Európai Unió (EU)

Elmélyülés és kibővülés

-          cél: az Egyesült Európa megteremtése fokozatossággal

-          első lépés: a gazdaság egyes szektorainak az integrációja:  a Montánunió

-          második: EURATOM

-          harmadik lépés: EGK

-          megkezdődött a szabadkereskedelmi övezet a nemzeti vámrendszerek összehangolása, közös vámrendszer és kereskedelempolitika (vámunió)

-          Vámunió: 1968

-          1986: Egységes Európai Okmány:

- áruk, szolgáltatások, tőke és munkaerő szabad áramlása

-          a Maastrichti szerződés egyúttal jelenti a közös piac megvalósulását is jelentette, majd: az évezred végére: gazdasági és pénzügyi unió létrejötte

A négy szabadság megvalósulása

I. Áruk

- Anyagi akadályok eltávolítása (vámellenőrzés, vámhivatalok megszüntetése, 3. országbeliekkel való kereskedelem, egyes áruk korlátozása

- Technikai akadályok eltörlése: (eltérő terméknormák, előírások egyesítése, nemzeti szabványok, gyártási és minőségi előírások elismerése

Adókkal kapcsolatos akadályok adóalapok, adókulcsok felé történő lépések az egységesítés fele

II. Szolgáltatások

- Pl. bankfiókok nyitása bárhol az EU-n belül

- Közúti fuvarozásban eltörölték a nemzeti korlátozásokat, kontingenseket

- Légi forgalom szabadsága, bárki szállíthat uniós állampolgárt, árut a tagországok között

III. Tőke

- 1990: tőke liberalizálása

IV. Munkaerő szabad áramlása

- Munkavállalás és letelepedés szabadsága, diplomások kölcsönös elismerése

-          1997: Amszterdami szerződés: közösségi hatáskörbe sorolja a vízum, bevándorlási, és menekültügyeket

-          ezzel megindul a politikai Unióhoz vezető úton

-          Amsterdami szerződés: 1997

- 1999: hatálybalépés: intézményi rendszerek további reformja

Schengeni Egyezmény integrálása az unió alapszerződésébe (belső hátárok átlépése, külső hátárok fokozottabb ellenőrzése, vízumkiadás, bevándorlás és menedékjog szabályozása)

-          2004 okt 29: Róma: Integráció alkotmányának aláírása (25 tagország)

-          Az integráció kibővülése:

1973: Nagy-Britannia, Dánia, Írország

1981: Görögország

1986: Spanyolország

1995: Ausztria Finnország, Svédország

2004: Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia

-          Nizzai Szerződés:

Aláírás: 2001, hatálybalépés: 2003

Intézményi reformok

Készség az új tagok felvételére

Döntés a szavazatok számáról

Bizottság elnöke hatáskörének növelése

Parlament együttdöntési jogkörének a bővítése

Az EU intézményrendszere és döntéshozatali mechanizmusa

- nemzetek feletti intézményrendszere van

Az Európai Parlament

1. Az Európai Parlament

- Az Európai Parlament hatásköre fokozatosan nőtt: először vitafórum, ámbár nem rendelkezik önálló törvényhozói jogkörrel, hanem azt csak a Tanáccsal együtt gyakorolhatja

- Hatáskörei:

- jogszabályok jóváhagyása

- Az Európai Unió költségvetésének elfogadása

- Európai Bizottság tagjainak, elnökének kinevezése

- Új tagok csatlakozásának jóváhagyása,

- Nemzetközi egyezmények ratifikálása (törvénybe iktatása)

- Felügyelet az EU intézmények és intézkedései felett

- Politikai vagy intézményi döntések véleményezése

- Javaslattétel az új törvények előkészítésére

- Állásfoglalás a témakörökről, aktuális kérdésekről

- Európai ombudsman megválasztása

- Az Európai Parlament elnökét két és fél évre választják meg

- A képviselők száma az országok népességétől függ

- Az Eu-i Parlament Fro.-ban, Belgiumban, Luxemburgban működik

- Székhelye: Strasbourg: ott havonta plenáris ülések

- Bizottsági ülések: Brüsszel

- A Parlament Titkársága: Luxemburg

Az Európai Unió Tanácsa

2. Az Európai Unió Tanácsa

  - az Európai Unió tanácsának legfontosabb döntéshozó szerve: a Tanács (Council) : tagállamok minisztereiből álló tanács

- változó összetételű szervezet

- tárgyalandó témacsoportoknak megfelelően működhet

- feladatai:

- törvényalkotás az Európai Bizottság javaslatai alapján

- költségvetés elfogadása

- tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása

- nemzetközi megállapodások megkötése

- kül és biztonságpolitika koordinálása, közös kül- és biztonságpolitika kidolgozása

- nemzeti bíróságok rendőri erők közötti együttműködés koordinálása

- a feladatok többsége „államok feletti”

- a nemzeti érdekek azonban érvényesíthetőek

- elnöke minden fél évben más tagállam minisztere

- a testület munkáját a Főtitkárság és a tagállamok
brüsszeli állandó képviseletei segítik

- a Tanács döntéseit minősített többséggel 232 igen szavazattal egyhangúlag hozza

- székhelye Brüsszel, de Luxemburgban is ülésezik

Európai Tanács

3. Európai Tanács:

- létrehozásáról 1974-ben döntöttek

- EU tagállamok és kormányfőinek csúcstalálkozója

- az integráció legfelsőbb fóruma

- foglalkozik a legmagasabb szinten az integráció kérdéseivel

4. Az Európai Bizottság

- European Comission

- az EU fő javaslattevője, végrehajtó szerve, kormánya

- nemzetek felettiség elve

- kizárólag az Európai Parlamentnek tartozik beszámolási kötelezettséggel

- feladatai:

- javaslatok kidolgozása a Parlamentnek és a Tanácsnak új törvények kidolgozására

- Parlament és a Tanács döntéseinek végrehajtása

- közös szabályok és az európai jog  betartása

- közös politikák irányítása

- unió költségvetésének kezelése, irányítása, végrehajtása

- közösségi programok pénzügyi alapok felügyelete

- EU képviselete más nemzetközi szervezetekben és tárgyalásokon

- 36 főigazgatóság

- 25 biztos minden tagállam jelölhet egy főt

- Elnökét a tagállamok választják

- döntéseit egyszerű többséggel hozza

- székhelye: Brüsszel – de Luxemburgban is dolgoznak

5. Egyéb Intézmények

 - Európai Bíróság

- Gazdasági és Szociális Bizottság

- Régiók Bizottsága

- Európai Számvevőszék

- Európai Beruházási Bank

A közösségi jogrendszer

- a közösségi jognak van elsődlegessége

- 1. rendelet: kötelező érvényű valamennyi tagországra nézve

- 2. határozat: csak a témakörben érintett országokra vállalatokra személyekre  nézve kötelező

- 3. irányelv: kötelező ugyan, de a nemzeti intézmények hatásköre átültetni a nemzeti jogszabályokba

- 4. ajánlás, véleményezés: nem kötelező jellegű döntés

Közösségi célok, közösségi politikák

- közös politikának azok az ágazati és funkcionális politikákat nevezzük, melyeket nem a tagállamok, hanem az Unió intézményrendszerének hatáskörébe tartoznak, nemzetek feletti jogot öltöttek.

A közös agrárpolitika

A közös agrárpolitika kialakulása, célkitűzése, alapelvei:

- (CAP: Common Agricultural Policy: Közös Agrárpolitika) Római Szerződés 39 tck:

- mezőgazdasági termelékenység növelése: műszaki fejlesztéssel, munkaerő optimalizálásával)

- méltányos jövedelemszint a mezőgazdasági dolgozók részére

- mezőgazdasági termékek piacainak stabilizálása, termelők, fogyasztók védelme

- élelmiszer-ellátás biztonságának garantálása

- élelmiszerek reális árának kialakítása

- Közös agrárpolitika 3 alapelve:

- mezőgazdasági termékek egységes piaca

- közösségi preferencia

- pénzügyi szolidaritás (szolidaritás: közös kölcsönös kötelezettségvállalás- és segítségvállalás)

A közös agrárpolitika eszközrendszere

- (piaci rendtartások kialakítása)

- a piaci rendtartás a mezőgazdasági termékek, termékcsoportokra vonatkozó piaci szabályozás

- termelést, értékesítést külkereskedelmet befolyásoló közösségi eszközök rendszere

- alkalmazott eszközök:

- ún. Intézményes árak alkalmazása

- piaci intervenció

- külső védelem eszközeinek az alkalmazása

- mezőgazdasági termelők, exportőrök, forgalmazók támogatása

Intézményes árak:

- mesterségesen magas mezőgazdasági árszínvonal a világpiaci árakhoz képest

- ez tette lehetővé a mezőgazdasági termelés gyors növekedését, és a     szektorban dolgozók magas jövedelemszintjét

Intervenció

- lényege:  agrárpolitikai intervenció

- túlkínálat estén kivonják a termékeket a piacról

(intervenciós áron felvásárolják), majd azt a piaci zavar után külföldön eladják

Agrárpolitikai intervenció:

- ha túlkínálat keletkezik, a termelő beszállíthatja a terméket az intervenciós  központba, ahol többet fizetnek érte

- ez a módszer alkalmas arra, hogy megállítsa az árcsökkenést, az unióban lévő raktárkészleteket exportálják segélyként  a fejlődő országokba

Külső védelem eszközei

- a belső piac védelme a cél, ennek 2 eszköze van:

- A) lefölözés rendszere:

- a közösség Importőrének a hazainál olcsóbb termék behozatalakor a belső ár és a világpiaci ár közti különbséget be kell fizetnie az Európai Mezőgazdasági és Orientációs Alapba

- ez a módszer alkalmas: import korlátozására

- támadások: USA és az Integráción kívüli országok által

- a támadások hatása: Kereskedelmi Világszervezet (WTO) megszüntette ezt a gyakorlatot, és engedélyeztette a kisebb értékű vámemelést

- B) Magas vámok

Támogatások:

- a világpiacnál magasabb belső árakat csak exporttámogatásokkal lehet értékesíteni

- feldolgozás támogatása

- mezőgazdasági tevékenységek (pl. dohány, búzafajták) öntözött területeknek, állattjóléti támogatások (humánus állattartást elősegítő intézkedések)

Termeléskorlátozás:

- olyan jól sikerült a célokat megvalósítani, hogy a túltermelés lett most a probléma:

- tej és cukor: termelési kvóták

- kötelező ugaroltatás

- szőlőültetvények kivágása

- támogatások kvótához való kötése

Egyéb eszközök

- zöldség gyümölcs önszabályozó ösztönzése, támogatják a (termelői értékesítő szervezetek létrehozása)

- horizontális intézkedések (1970 és 1990-es intézkedések nyomán)

- állategészségügy

- élelmiszer-biztonság

- növényegészségügy

- minőségpolitika

- agrár-környezetvédelem

- vidékfejlesztés

A közös agrárpolitika sikerei és problémái

- hagyományos parasztgazdaságok helyett: szakosodott farmergazdaságok

- ezáltal: termelés növekedett: EU önellátó lett; hatása: túlkínálat – az export felfut, de: termékfelesleg

- magas árak és támogatások hatása: magas jövedelemszintet biztosít: DE: az Integrációra és a tagállamokra nagyobb teher nehezedik!

- erőteljes agrárprotekcionizmus: viták az USA-val és a Kereskedelmi Világszervezettel

- ellenintézkedés: ár és jövedelempolitika szétválasztása, azaz:

- árak csökkentése, termelők jövedelmének stabilizálódása

- Az Európai Mezőgazdasági orientációs és garanciális alap

- innen van a mezőgazdaság finanszírozása

- elnevezése: angolul: EAGGF franciául: FEOGA

- bevételi forrásai: mezőgazdasági vámok, és mezőgazdasági forgalmi adók

A közös kereskedelempolitika

- a Római Szerződés célja a vámunió

- ez a közös politikának a legkorábban és legerősebben integrált része

A közös kereskedelempolitika tartalma és elemei:

- elvek, módszerek, eszközök összessége, amely szabályozza a tagállamoknak az Unión kívüli nem mezőgazdasági és szolgáltatáskereskedelmét

- elemei:

- közös vámtarifák, piacvédelmi eszközök

- közös kereskedelmi megállapodások az unión kívüli országokkal

Az EU kereskedelmi kapcsolatrendszere:

- az EU a világ legnagyobb kereskedelmi hatalma (16%)

- a közösségi kereskedelempolitika jellemzője  a szabadkereskedelmi és preferenciális kapcsolatrendszer

- elemei:

1. az EFTA tagjai közül (Izlanddal, Liechtenesteinnel, Norvégiával) 1994-től szabadkereskedelmi övezet van (Európai Gazdasági Térség – EGT)

2. fejlődő országokkal (Általános Preferencia Rendszer GSP) keretén vagy szerződések alapján (viszonossági alapon nyújtott preferenciák vannak (vámkedvezmények, vagy vámmentesség)

3. 2004-ben fel nem vett vagy a volt szocialista országokkal aláírt társulási szerződések, melyeknek célja: szabad kereskedelem fokozatos megteremtése

A kereskedelempolitika jellege

- támadások az Unió ellen: liberális vagy protekcionista jellegű?

- alapvetően alacsonyak a vámok kb 5%

- alapvetően protekcionista mezőgazdaság kereskedelem

- bizonyos területeken importkvóták alkalmazása:

      – sok Unión kívüli állammal kötöttek: önkéntes exportkorlátozó megállapodásokat

    – sokkal szemben dömpingellenes intézkedéseket

    – az uniónak alapvetően sok a protekcionista vonása, de:    a fő probléma: hogy a kívül álló ország nehezen jut be kereskedelmileg

- ez az integráció természetes következménye

Regionális politika

- a régió földrajzilag elhatárolható területi egység

- cél: az egységes fejlesztés és megújítás: ezek a tervezési fejlesztési régiók

- Római szerződés egyik alapvető célkitűzése volt a regionális különbségek mérséklése

- pl. Nagy Britannia, Írország, Görögország esetében is megjelentek ezek a problémák

- 1980-as évek második fele: Európai Egységes Okmány

- a gazdasági és pénzügyi Unió feltétele:

- gazdasági és szociális kohézió erősítése a regionális politika részeként

 A regionális politika alapelvei és célkitűzései:

1. Szubszidiaritás: (a döntések és a végrehajtás ott legyen, ahol a legnagyobb a rálátás

2. Partnerség: folyamatos együttműködés az EU szereplők és EU szintek között

3. Programozás: fejlesztések, stratégiák, célrendszerek időbeli ütemezése

4. Koncentráltság és addicionálás: a támogatásokat ott kell felhasználni ahol:

- legnagyobb az elmaradottság

- munkanélküliség

- hanyatló iparágak

 A regionális politika pénzügyi alapjai

- a regionális politika finanszírozási forrása 5 pénzügyi alap: együttesen: Strukturális Alapok

1. 1975: Európai Regionális Fejlesztési Alap, a támogatások 45%-t biztosítja

2. Európai Szociális Alap

- 1960-ban kezdte el működését:

- a munkaerő alkalmazkodó képessége, fiatalok munkaerőpiaci esélyeinek a javítása, humánerőforrás-fejlesztés

3. Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap orientációs része

- vidékfejlesztés támogatása, – később: integrálták a Strukturális Alapba

4. Halászati Orientáció Pénzügyi Eszközei

- EU parti vizeinek túlhalászása miatti visszaesés miatt jött létre, célja: a halállomány újratelepítése, versenyképességének segítése

5. Kohéziós Alap

- A Maastrichti Szerződés egyik célja: az EU legszegényebb tagállamainak felzárkóztatása

Pénzügyi együttműködés

- egyedülálló eredmény: 12 nyugat-európai országban ugyanaz a fizetési eszköz az EURO

Euro

A pénzügyi együttműködés szakaszai

1. szakasz: 1958-68

- költségvetési politika összehangolására irányul

A költségvetés és a költségvetési politika

- az állami költségvetés az állam bevételeit és kiadásait egymással mérlegszerűen összehasonlítható kimutatás

- bevételek adókból, vámokból, a kiadások közületi fogyasztásból állami beruházásokból állami támogatásokból állnak

- a költségvetés egyenlege (bevételek és kiadások különbsége) lehet

- szufficites (bevételek meghaladják a kiadásokat)

- deficites (kiadások meghaladják a bevételeket)

- egyensúlyban lévő (a bevételek és a kiadások egyenlőek)

- önmagában egyik sem jó vagy rossz: attól függ, hogy milyen hosszú távú következményei lehetnek:

- a szufficit fékezi a gazdasági növekedést: az állam kevesebbet költ a lehetségesnél, a vállalkozások pedig és a lakosság kevesebbet tud fogyasztani illetve beruházni

- a deficit növeli ugyan a keresletet, de inflációt válthat ki

- ezért szükséges a tagállamok költségvetési politikájának megfelelő összehangolására

2. szakasz: 1968-78

- árfolyampolitikai együttműködés: a tagállamok egymás közötti valutaárfolyamai kismértékben, vagy egyáltalán ne változzanak

3. szakasz 1979-91

- létrejön az Európai Monetáris Rendszer (European Monetary System)

- három alappillére volt:

1. ecu (European Currency Unit)

- az EU kollektív számlapénze ez volt

- az SDR-től eltérően rendelkezett fedezettel

- kosárvaluta volt, ami azt jelentette, hogy értékét a tagországok valutáinak súlyozott átlaga adta meg

- feladata:

- ecuban határozták meg a közösség nemzeti valutáinak árfolyamát

- hiteleszköz volt

- az integrációs hatóságok ecuban számoltak el

- intervenciós eszközként használták

2. árfolyammechanizmus (Exchange Rate Mechanism)

3. Hitelalapok létrehozása

4. szakasz 1992-től

- Gazdasági és Pénzügyi Unió (Economic and Monetary Union – EMU)

- a gazdaság pénzellátásának (szükséges pénzmennyiségének) szabályozása

- ezt a jegybank kamatláb – és tartalékráta-politikája és nyílt piaci műveletek által

 A Gazdasági és Pénzügyi Unió (EMU)

- 1989: Delors-terv vetette fel:

- ezt a Maastrichti szerződés 1992-ben ratifikálta, majd 1999-től működik

- az EMU tagja valamennyi EU tagállam kivéve pl. Anglia

- a 25 tagállamból 12 vesz részt:

1. Ausztria

2. Belgium

3. Finnország

4. Franciaország

5. Görögország

6. Hollandia

7. Írország

8. Luxemburg

9. Németország

10. Olaszország

11. Portugália

12. Spanyolország

- Az EMU tagság pénzügyi kritériumai:

- árfolyamstabilitás: a valuták piaci árfolyama + 15%-os ingadozási sávon kell hogy maradjon úgy, hogy a többi tagország középárfolyamatait nem lehet leértékelni

- árstabilitás: az infláció mértéke egy éven belül legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációjú EU ország inflációs rátáját

- fenntartható költségvetési pozíció: az államháztartás hiánya nem haladhatja meg  a GDP 3%-t, az államadósság nem lehet több mint a GDP 60%-a

- kamatkonvergencia: hosszú lejáratú hitelek kamatának átlagos szintje egy éven keresztül legfeljebb 2% ponttal haladhatja meg a legkisebb árszintemelkedést mutató 3 EU ország kamatszintjeinek átlagát

 Az EMU megvalósításának lépései:

- 1994: Európai Monetáris Intézet Frankfurt: közös valuta bevezetésének előkészítése

- 1995: Európai Tanács madridi ülése: bevezetés forgatókönyve, az új valuta neve: euró

- 1998 május: döntés, hogy mely országok vesznek részt az EMU megvalósításában

- 1998 december: rögzíti az Európai Unió Tanácsa a régi valuták és az euró átváltási arányát, valamint az ecu euró 1:1 arányát

- 1999: euró számlapénz bevezetése, létrejön az Európai Központi Bank, és a Központi Bankok Európai Rendszere

- 2002 január: euróbankjegyek és érmék bevezetése

- 2002 feb 28-ig a nemzeti valuták kivonása

A közös monetáris politika

- az euró jelzi az integráció magas fokát, melynek előnyei:

- megszüntette a 12 EU-állam árfolyamkockázatát, és az árfolyamspekulációt

- nincsenek tranzakciós költségek

- árak kiegyenlítődése, mert összehasonlíthatóvá váltak

- a gyengébb országok már nem élhetnek a valutaleértékelés eszközével

- feltétele:

- lemondani a nemzeti szuverenitásról a monetáris politikai kérdésekben, és elfogadni a monetáris politika nemzetek felettiségét

- a közös monetáris politikáért az Európai Központi Bank felel

- testületei:

- Kormányzótanács (tagjai a nemzeti jegybankok elnökei, és az Igazgatóság tagjai)

- feladatuk: monetáris politikai irányelvek meghatározása, és végrehajtási módszerei

- Igazgatótanács (hat tagból áll: Európa Tanács nevezte ki őket, felelősek a monetáris politika végrehajtásáért)

- Általános Tanács (tagja minden tagország, és azok jegybank elnökei az Európai Központi Bank mindenkori elnöke és alelnöke

- a közös monetáris politika megvalósítója: a Központi Bankok Európai Rendszere

Az Eu tagországai


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Az Öböl-háború (1990/91) és az Iraki háború (2003) története

Az Öböl-háború (1990/91) és az Iraki háború (2003) története készítette:...

Close