A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Az athéni demokrácia kialakulása

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
15590
Nyomtasd
Dátum: 2007-12-18 Küldd tovább
  Letöltés

Az athéni demokrácia kialakulása (Periklészig)

A görög társadalom

Théseusz Kre. 13. sz-ban élt, és ő egyesítette és szervezte erős állammá Athént. Kre. 8-6. sz-ig az ipar és a kereskedelem (Athén központi fekvése miatt) fejlődött, és az árutermelés és pénzhasználat kialakulása növelte az arisztokrácia gazdasági és politikai hatalmát, viszont megnehezítette a parasztság helyzetét:
az egyre jobban elaprózódó kisparaszti birtok már nem győzte az arisztokrata nagybirtokokkal a versenyt és egyre jobban eladósodott. Ám az arisztokraták –bekapcsolódva az árutermelésbe- mohón növelni akarták birtokaikat és biztosítani a megművelésükhöz szükséges munkaerőt. Ezért a fizetni nem tudó adósaiknak nemcsak a földjét foglalták le, hanem az adóst is rabszolgájukká tették-> adósrabszolgaság. Akinek a földjét elvették, elvesztette polgárjogát is. Az eladósodás nagy mértékű volt és így a föld nélkül maradtak tömege kénytelen volt kivándorolni. Így létrejöttek telepek a

- Fekete- és Égei-tenger partvidékén
– Szicíliában
– Dél-Itáliában

Ez a mozgalom volt a görög gyarmatosítás (8-6) melynek során a kitelepülők megint földhöz és polgárjoghoz jutottak.

Ez az arisztokráciának jó volt, mert megszabadult a nincstelen tömegektől. Ám a gyarmatosítás fejlesztette az ipart és a kereskedelmet. Így mivel a politikai hatalom az arisztokrácia kezében volt, összefogtak az iparosok és kereskedők a parasztsággal az arisztokrácia ellen: ez a része a társadalomnak a démosz. Az egyre erősebbé váló démosz (mind gazdasági mind katonai szempontból) a politikai egyenjogúságért küzdött az arisztokráciával szemben.

 

Athén

Kre. a 7. sz-ban az örökletes királyságot felváltja az arisztokratikus köztársaság.

Kilenc arkhont, azaz tisztviselőt választottak az állam élére akik a politikai, gazdasági és vallási ügyeket intézték, és foglalkoztak a hadüggyel, és az igazságüggyel is. Évente váltották őket. Őket ellenőrizte és mellettük állt az Areiospagos nevű testület ami volt arkhónokból állt. A politikai hatalmat itt is az arisztokrácia tartja kézben.

Kre. 621 – Drákón (arkhon) törvényei: a démosz nyomására törvényeket alkot: végre leírják a szokásjogokat. Ezek a törvények szigorúak voltak és főként az arisztokrácia érdekeit szolgálták, de némileg korlátozta is az arisztokrata bíróságok önkényét. Az adós rabszolgaságot nem törölte el, így a társadalmi harcok egyre élesedtek.

Kre. 594 – Szolón (7 bölcs egyike, arkhon) : eltörölte az adósrabszolgaságot

→  elengedték az adósságokat (földet visszakapták az eladósodottak, akiktől azt elvették)
→ a külföldre eladott rabszolgákat visszavásárolta
→ politikai jogokat kiterjeszti a legszegényebbekre
→ a lakosságot vagyonbecslés alapján 4 osztályba sorolta-> 500 mérősök (leggazdagabbak)

->300 mérősök (lovagok)
->200 mérősök (zeugitészek/ökörfogatosok)
->thészek (béresek és napszámosok)

A vagyoni beosztással Szolón a démosz gazdagabb rétegeinek érdekeit szolgálta.

→ családvédelmi rendelkezéseket hozott …
→ az esküdtbírósághoz lehetett fellebbezni(cserép)

Ez teremtette meg a demokrácia alapjait.

 

A türannisz

Ezek után kialakult egy egyensúlyi helyzet:

Arisztokrácia: birtokolja a földet és a politikai hatalmat

Démosz: birtokolja a gazdasági hatalmat-> ipar és kereskedelem.

Az arisztokrácia már nem tudta a politikai hatalmat a kezében tartani, míg a démosz még nem volt olyan erős, hogy gazdasági súlyánál fogva meg tudja ragadni azt. Ekkor jöttek létre a türannisz rendszerek:
Ezt az egyensúlyi helyzetet kihasználva, egyes arisztokraták (akik érdekeltek voltak az ipar és kereskedelem fejlődésében) a démoszra támaszkodva erőszakos úton ragadták magukhoz a hatalmat, és uralmukat az arisztokrácia háttérbe szorításával gyakorolták.  A rendszer élén álló személy a türannosz.

→ Athénban Szolón halála után a kialakult egyensúlyi helyzetet kihasználva Peiszisztratosz (Kre. 560-527) teremtette meg a türanniszt.

→ véget vetett a belső harcoknak és ezzel a gazdasági élet felvirágzását segítette.
→ munkalehetőséget biztosított a szegényeknek, iparosoknak: építkezések
→ támogatja a kereskedelmet (Fekete-tenger)
→ külpolitikájának köszönhetően Athén sok polisszal jó viszonyt alakított ki
vallás-> első drámák a Dionüszosz-ünnepek alatt

Ahhoz, hogy a démosz gazdaságilag tovább fejlődhessen, szüksége volt a politikai hatalomra is. A türannoszok azonban nem akarták átadni a hatalmukat, így a démosz fejlődésének útjában álltak. A türannisz rendszernek el kellett ezért buknia. Peiszisztratosz utódjai alatt egyre nagyobb lesz a feszültség, és végül az athéniak Kre. 510-ben elűzték a türannoszokat.

Kr.e. 508-ban Kleisztenész szervezte újjá az államot.
→ Attika lakosságát területi alapon 10 phülébe (kerület) osztotta. Minden phülé 3 részből állt

  • városi
  • szárazföldi
  • tengerparti

Így mindenféle lakóhelyű, foglalkozású és társadalmi helyzetű ember jelen volt.

→  Minden phülé 50-50 tagot küldött az 500ak tanácsába:
-> a népgyűlés elé kerülő törvényjavaslatokat megvitatják, és gondoskodnak a népgyűlés (eklézia) döntéseinek végrehajtásáról is.
-> 1 évig voltak hivatalban a tanács tagjai és a tisztségviselők (kaptak fizut)

A hatalom birtokosa a népgyűlés lett, melynek minden teljes korú athéni polgár tagja volt. Ez : hozta a törvényeket
: választotta a tisztviselőket
: döntött háború és béke kérdésében
Az athéni nép tehát önmagát kormányozta, és polgárai nemcsak szabadok, de lényegében egyenjogúak is voltak, habár Kleisztenész hagyta, hogy az Areiospagos a politikai ügyekben bíráskodjék és ellenőrizze a tisztviselőket. Megvalósult a démosz uralma, a demokrácia.

 

A görög-perzsa háborúk (Kre. 492-449)

Kre. 7-6.sz-ban a Perzsa Birodalom nyugati irányú terjeszkedésében elérte Kis-Ázsiát, és a célja a gazdasági szempontból jelentős Égei-medence vagyis a görög föld meghódítása volt. Ürügyet szolgáltatott, hogy Athén segítette a iónok perzsaellenes felkelését felbátorodva azon, hogy a perzsák nem tudták legyőzni a Kszítákat.
Kre. 490- ben az athéniek a perzsa harcmodort jól ismerő Miltiadész vezetésével Marathón mellett legyőzték a túlerőben lévő perzsa sereget (Dareiosz).

Ekkor két eltérő vélemény létezett

1. legyen Athén szárazföldi hatalom: arisztokrácia és parasztság-> Ariszteidész
2. legyen Athén tengeri hatalom: kereskedők, iparosok és a legszegényebbek (hajón szolg.) Themisztoklész

A 2. verzió valósul meg, óriási flotta épül.
Kre. 480-ban Leónidász spártai király a Thermopülai szorosnál 300 katonájával együtt hősi halált hal.(megcselekedtük amit megkövetelt a haza)
Kre. 480-ban a szalimiszi csata során a görögök leverik a perzsákat, majd 1 év múlva szárazföldön is megverik őket.

 

Déloszi szövetség Kre. 478

Spárta kivált a háborúból mert gazdasági érdekei nem kívántak terjeszkedést, míg Athén azonban az iparra és kereskedelemre fektette a hangsúlyt, így kellett a domináns pozíció az Égei-medencében. Ezért egy perzsaellenes védelmi szövetséget hívott létre: tagjai közösen védekeztek a perzsák ellen, ám 1 idő után a védelmet Athén oldotta meg a tagok pedig adóztak neki.

Athén és Spárta közt feszültség kerekedett, és mikor az arisztokrácia Spárta-barát politikája kudarcot vallott Athénban, a demokrácia hívei új reformokat vezettek be-> megszüntették az Areioszpagosznak azt a jogát, h a tisztviselőket ellenőrizze. A demokratikus irányzat élén Periklész állt. Ezzel a reformmal a népgyűlés lett a legfőbb hatalom Athénban: demokrácia 100%-ig.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!


Hozzászólások (5)


Ezt olvastad már?
Az 1929 – 33 közötti világgazdasági válság és következményei

Az 1929 – 33 közötti világgazdasági válság és következményei A...

Close