A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Az antik hitvilág, művészet és tudomány

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
9975
Nyomtasd
Dátum: 2012-09-22 Küldd tovább
  Letöltés

Az antik kultúra meglehetősen gazdag volt, ezért van, hogy a reneszánsz korában ehhez az időszakhoz nyúltak vissza a művészek. 

A görögökről leginkább isteneik jutnak eszünkbe. Az ókori Hellászban a poliszokat a közös nyelven kívül a vallás tartotta össze. Hitvilágukra a többistenhit (politeizmus) volt jellemző. 

Úgy hitték, kezdetben létezett Khaosz (káosz, zűrzavar), Erosz (szerelem), Gaiai (a Földanya) és Tartarosz (a Föld legmélyebb belseje). Gaia önmagából hívta létre Uránosz (égbolt), Pontoszt (vizek) és a hegyeket. Uaránosz és Gaia gyermekei voltak a küklopszok (félszemű oriások) és a titánok és titaniszok. Kronosz (idő) titán és Rheza (titanisz) gyermekei voltak Zeusz, Hesztia (családi tűzhely istennője), Pozseidón, (tengerek istene), Démétér (termékenység, földművelés istennője), Hádész (alvilág istene) és Héra (házasság istennője). Zeusz lett minden görög isten legfőbbike, és Héra férje. A mitológia szerint Zeusz folyton csalta feleségét különböző halandó és halhatatlan nőkkel. Ezekből a viszonyaiból született például Apollón (orvoslás, jóslás, tudományok istene), Artemisz (vadászat istennője), a művészetek pártolói, a kilenc múzsa, Hermész (istenek hírnöke, tolvajok istene) és Dionüszosz (bor istene). Athén és a bölcsesség istene Pallas Athéné volt, aki Zeusz fejéből pattant ki. Erre válaszként Héra önnemzéssel létrehozta Héphaisztosz, a kovácsmesterség istenét. Ezeken kívül még rengeteg istenük volt, és hasonlóan sok róluk szóló mese, mítosz született.

Az isteneket ember alakúnak képzelték, és viselkedésükben, vágyaikban is az emberekre hasonlítottak. Ezen kívül az istenek megkövetelték a tiszteletet, ezért a görögök templomok építésével, ünnepekkel és áldozatok bemutatásával próbálták elérni jóindulatukat. A legnagyobb ünnep Athénban a Panathénia volt. A templomokon kívül nagy szerepük volt a jósdáknak is, amelyek állandó papi testülettel rendelkeztek. A leghíresebb ilyen jósda Delphoiban volt. 

A Hellászbeliek az isteneik iránti hódolatot sportversenyekkel is kívánták kifejezni. Ezeknek a rendezvényeknek a poliszok összetartásának erősítése is fontos feladata volt. A versenyszámok között volt a futás, az ötpróba, az ökölvívás, pankráció, fegyveres futás, kocsiverseny, lóverseny. A legnagyobb sportesemény (még ma is) az Olimpia, amit először Kr.e. 776-ban rendeztek meg Olümpiában. 

Periklész korában volt Athén virágkora. Ebben az időben épült a még ma is álló Akropolisz, ami azóta is a görög főváros jelképe. A görögök nagy gondot fordítottak az épületeikre. A boltívet még nem ismerték, ezért az építészet fontos eleme volt az oszlop. Az oszlopoknak három alapvető típusa van; a dór, a ión és a korinthoszi. A szobrászatban a legkiemelkedőbbet Pheidiász és Mürón alkotta. Pheidiász munkája például az Amazon, Müróné meg a Diszkoszvető. 

A színjátszás is Hellászban alakult ki először. Drámaíró versenyeket is rendeztek. A legnevesebb drámaíró Szophoklész volt. Ő írta az Antigonét, és az Oidipusz királyt is. A színházi előadások csak világosban folytak, akkor viszont egész nap. A színészek maszkokat és magasított talpú cipőt (kothornoszt) viseltek. Díszletek nem voltak, és eleinte csak egy-két szereplő volt a színpadon a kar mellett. 

Az ókori görögöket is érdekelték a tudományok, amik akkoriban még nem különültek el élesen egymástól. A bölcselők foglalkoztak filozófiával, természettudományokkal, politikával és művészetekkel is. A legnagyobb ilyen bölcselők Szókratész, Platón és Arisztotelész volt. Hérodotosz munkája nyomán térkép is készült a világról.

A másik jelentős ókori kultúra a római. A rómaiak ősi hitvilága a totemizmus volt. Legfontosabb totemállatuk a farkas, mert a legenda szerint a városalapító Romuluszt és Rémuszt egy farkas szoptatta. Később azonban merítettek az etruszk és a görög mitológiából is. A legtöbb istenük és mitikus hősük azonos a görögökével, csak a nevüket változtatták meg. Mint például: Zeusz=Jupiter, Aphrodité=Vénusz, Héraklész=Hercules, Hermész=Merkúr. Az Itáliában keletkezett művészeti alkotásokra is leginkább a görögök másolása, utánzása volt jellemző a hellenizálódás következtében. Mind az építészetben, mind a szobrászatban, sőt a későbbiek folyamán az irodalomban is a görögöktől merítettek. Műfajokat, életérzéseket, témákat vettek át. Legjelentősebb költő, írói voltak: Catullus, Horatius, Aesopus és Vergilius, aki az Aineis-szel megpróbált nemzeti eposzt teremteni. 

A leghíresebb római emlékmű a Colosseum, ami egy hatalmas aréna, ami gladiátorjátékok rendezésére szolgált. 50.000 nézőnek biztosított helyet, és állítólag vízi csaták eljátszására is alkalmas volt. Ezen kívül szívesen látogatták a népszerű fürdőket, amik romjai több helyen is megtalálhatóak. 

A Kr.e. 9. században Augustus hódította meg Pannóniát, ahol addig kelták laktak. Ez a terület fontos volt stratégiai szempontból, hiszen a Duna vonala északról biztosította Itáliát a váratlan támadásokkal szemben, ezen kívül itt vezetett át a Borostyán út is, ami egy fontos kereskedelmi útvonal volt. Az itt berendezkedő rómaiak városokat hoztak létre, mint például Savaria (ma: Szombathely), Scarbantia (ma: Sopron), Vindobona (ma: Bécs), Gorsium (ma: Tác), Sopianae (Pécs) és Aquincom (ma: Óbuda). Kiépítették a limes-t is, védelmi okok miatt. Pannónia területén még ma is találhatóak amfiteátrumok, fürdők, utak és vízvezetékek maradványai.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
A demokrácia kialakulása Athénban

Az ókori görögség történetének helyszíne a Balkán-félsziget déli része, az...

Close