A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Az angol polgári forradalom

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
3591
Nyomtasd
Dátum: 2009-05-03 Küldd tovább
  Letöltés

Változó társadalom

- A jobbágyság a múlté. A parasztok kisebb része földjének tulajdonosa, többsége bérlője vagy bérmunkás. A parasztság osztálya fokozatosan megszűnik. A gazdag emberek földbirtokot vesznek vagy bérelnek. A nemesi birtokosok és a szabadparasztság is bekapcsolódik az árutermelésbe. Az árutermelésre áttért nemesi birtokosok és a polgárság között érdekazonosság van.

 

Az abszolutizmus válsága


- I. Jakab (1603-1625), a Stuart-ház tagja (mely a Tudor-ház skót rokona) kerül a trónra. Célja az anglikán egyházra támaszkodva az abszolutizmus kiépítése.
– Felborítja a Tudorok által felállított egyensúlyt a régi és új osztályok között.
– A polgárság és az újnemesség a parlamentre támaszkodik, azonban az uralkodó 1629-től össze sem hívja azt, és korlátlan önkényuralmat gyakorol
A mozgalmak nem tetszenek a királynak.
– Az angol polgárságnak még nincs saját eszmerendszere, ezért mozgalmai a reformáció radikálisabb irányzatával, a kálvinizmussal összefonódnak. A puritán mozgalmakat I. Károly kegyetlenül üldözi.
Puritánok (purus=tiszta), ill. presbiteriánusok: Legyen teljes személyi és vagyonbiztonság Söpörjenek ki a templomokból minden, a katolicizmusra emlékeztető külsőséget Töröljék el az arisztokratákhoz húzó püspökök hatalmát Az egyházat választott testület, a presbiterek irányítják

Indepedensek (függetlenek) még durvábbak a puritánoknál: Minden egyházközség legyen önálló Semmilyen emberi előírást nem fogadnak el, ha az szerintük ellentmond, az isteni törvényeknek

A skótok sem tetszenek a királynak: Skócia a gazdasági fejlődésben elmaradott, és még radikálisabban reformáció-párti. Kálvini egyházszervezetüket a királytól független, választott testület irányítja. Ezt a skótok nemesi demokráciaként értelmezik. Ez I. Károlynak nem tetszik, meg akarja szüntetni a skótok önállóságát. Ezért a skótok fegyvert ragadnak és szétkergetik I. Károly kirendelt csapatait. Végső elkeseredésében a király összehívja a parlamentet, 1640 tavaszán (12 év szünet után!).

 

A parlament felépítése:

Felsőház: az abszolutizmust támogatják – Arisztokraták és püspökök Alsóház:  az abszolutizmus ellen vannak – Az újnemesség képviselői
– Rövid parlament: Mivel nem tud pénzt szerezni a parlamenttől, a király feloszlatja három hét múlva.
– Hosszú parlament: A skótok betörnek az országba, úgyhogy újra összehívja a parlamentet, amely 1640 novemberétől 1653-ig együtt marad. Csak saját határozata alapján lehet föloszlatni  Adót szedni a parlament felhatalmazása nélkül tilos A miniszterek és a hadsereg ellenőrzése

 

A polgárháború

- Összecsapnak a puritánok (kerekfejűek) a királyhű nemesekkel (gavallérok). A puritánok felfegyverzett parasztokkal erősítik magukat. A király Nottinghambe menekül (1642. január 10.).
– A parlament tábora az erősebb és gazdagabb (támogatják az iparilag fejlett déli, délkeleti országrészek és a hajóhad). A király tábora a gyengébb (támogatják a nyugati és északi területek nemessége, a meggyöngült anglikán egyház és a franciák)
– A parlament egysége megbomlik. A presbiteriánusok megegyezést keresnek a királlyal.
– Hadvezéreik kudarcot vallanak, a király Londont fenyegeti. Ezért az independensek (középrétegek, parasztok) magukhoz ragadják a kezdeményezést. Cromwell megszervezi az „új mintájú hadsereg”-et.
– (A skótok mindvégig amellett harcolnak, aki jobban áll. Először parlament, később a király oldalán.)
– Cromwell hadserege minden döntő ütközetet megnyer, a királyt fogságba ejtik. Ez azonban tovább élezi az ellentétet a presbiteriánusok és az independensek között, és egyre erősebb a levellerek kistulajdonosi irányzata, akik polgári köztársaságot akarnak.
– Cromwell összefog a levellerekkel és bevonul Londonba (1648. december 2.), ahol a parlamentből eltávolítják a presbiteriánusokat, és feloszlatják a felsőházat.
– Stuart Károlyt kivégzik. Anglia (1649) köztársaság.

 

A köztársaság helyzete

- Cromwell felszámolja a levellereket. A polgári köztársaság támogatóinak száma ezzel megfogyatkozik.
– Cromwell az írek ellen fordul. Véres háborúban a sziget nagyrészt angol gyarmattá teszi. A skótokat is lerohanja. Létrejön Anglia, Skócia és Írország politikai egysége.
– Hajózási törvény: csak olyan hajó jöhet be, ami vagy a mienk, vagy olyan áru jön rajta amit ott állítanak elő. Ez sorozatos tengeri háborúkhoz vezet a hollandokkal.
– Utolsó éveiben katonai diktatúra.

 

Restauráció

- Cromwell halála után összeomlik a katonai diktatúra, mert nincs tömegbázisa.
– II. Károlyt (I. fia) koronázzák meg, mert megígéri, hogy vallásszabadság lesz, és hogy nem veszik vissza az arisztokrácia által 1642-től eladott földeket. Az ő utódja II. Jakab.
– Aztán persze megint ugyanaz a nóta: a parlamentet kikapcsolják a kormányzásból. A pénz XIV. Lajostól jön, ezzel azonban ki lesz szolgáltatva Franciaországnak.
– A franciák nyíltan katolizálnak, ezért a parlament meghívja Orániai Vilmost (Hollandia kormányzóját) a trónra II. Jakabot elűzik és fiát mellőzik – győz a népfelség elve.

 

Alkotmányos monarchia

- Elfogadják a Jognyilatkozatot (1689).

o A törvényeket a választott parlament hozza
o A hadügyet és a pénzügyet is ők intézik
o A kormány tagjait a király nevezi ki, de a parlamentnek tartoznak felelősséggel
o Kiépülnek a független bíróságok -

Ebből a francia felvilágosodás képviselői is merítenek ihletet.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Szent István tevékenysége

A X. század végén, a kalandozások lezárulása után a magyarság...

Close