A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Az 1929 – 33 közötti világgazdasági válság és következményei

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
17006
Nyomtasd
Dátum: 2007-12-18 Küldd tovább
  Letöltés

Az 1929 – 33 közötti világgazdasági válság és következményei

A világháború után a világgazdaság a Dawes-terv következtében láncszerűen összekapcsolódott. A pénzügyi központ New York (tőzsde) lett. 1929 októberében az úgynevezett fekete péntekeken, csütörtökökön összeomlott a tőzsde (tőzsdekrach).

Ezeken a napokon ugyanis mindenki eladni szeretett volna, ami növelte a kínálatot, vagyis az árak zuhantak. Ez a termelésben, mint tőkekivonás jelent meg. A termelést a rendelkezésre álló tőkének meg-felelően szűkítették. Ez a munkások elbocsátását jelentette, ami tovább szűkítette a belső piacot. A kereslet hiánya miatt tovább kellett szűkíteni a termelést. A pénzügyi összeomlás tehát az iparra és a mezőgazdaságra is kiterjedt. A válság túlélésére a külföldre kihelyezett amerikai tőkét visszavonták, és ezzel az európai gazdaságokban lett tőkehiány, és szűkítették miatta a termelést.

A válság világméretűvé vált.

Kísérőjelensége a munkanélküliség és az infláció.

 

Kialakulásának több magyarázata is van:

– Ez egy túltermelési válság, ami azért következett be, mert az USA gazdasága a világ-háborúban, majd a ’20-as években dinamikusan fejlődött. E gazdaság pótolta a kieső európai termelést. Az európai gazdaságok ’27-re elérték a háború előtti szintet, de ezzel párhuzamosan az USA gazdasági növekedése nem állt le.

– E gazdasági válság a kapitalizmusra jellemző ciklikus válságok egyike. Kondratyev szerint minden gazdasági ágazatban 5 – 10 évente vannak visszaesések. Egy ágazat visszaesését azonban a többi ellensúlyozza. Kb. 50 – 60 évenként a válság minden ágazatban egyszerre jelentkezik. Ez történt ’29-ben, ez eredményeként általános válság bontakozott ki (társadalmi, pénzügyi, gazdasági, politikai).

 

Következmények:

- a társadalom először vagyoni alapon polarizálódik, ezt követi a politikai polarizáció, a szélsőséges pártok ugyanis konszenzusra képtelenek, így egyértelmű és azonnali megoldást kínálnak, pl. így kerülhetett Hitler hatalomra Németországban. A politikai rendszerek bizonytalanná válnak.

Megszületett a válság kezelésének közgazdasági elmélete is, az angol Keynes szerint a piac nem tölti be szabályzó szerepét, ezért az államnak indirekt eszközök segítségével be kell avatkozni a gazdaság működésébe (állammonopolista kapitalizmus).

 

Indirekt eszközök:

– Átmenti infláció gerjesztéssel, állami megrendeléseket kell adni, hogy a munkanélküliség csökkenjen és a belső piac megélénküljön.
– Az árfolyampolitikával változtatni lehet a fizetőeszköz reálértékét, s ezzel szabályozható a belső fogyasztás ill. az export-import aránya.
– A kamatpolitika segítségével szabályozható a beruházás és megtakarítás.
Az állami garanciájú munkanélküli segélyezés és nyugdíjbiztosítás rendszerét minden országban a gazdasági világválság hatására dolgozták ki.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
II. András

III. Béla idősebbik fiát, Imrét jelölte ki örökösének, de halála után...

Close