A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


A XVIII. századi magyar gazdaság

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
8188
Nyomtasd
Dátum: 2012-06-16 Küldd tovább
  Letöltés

A törökkor alatt egy kis jég korszak következett be melynek következtében az Alföld elmocsarasodott. Az elnéptelenedés miatt pedig nem egy kultúr táj alakult ki, hanem egy vad környezet. A keleti országrészben eleinte, meg maradtak a 2-3 nyomásos földművelésnél, illetve a rideg állattartásnál. Nyugaton ugyanezek maradtak csak hogy már itt istállózó állattartást használtak. Új növényeket termesztettek, kukorica, dohány krumpli, illetve kialakultak a szőlő kultúrák.

A céhes ipar 6000 főről 150000 nőtt, a manufaktúrák száma viszont alacsony maradt, mert nem volt elég textil alapanyag.  Bányák sora nyílt meg hol rezet aranyat és sót bányásztak.

Belkereskedelem nem volt. Közvetlenül jutott el az árú a termelőtől a fogyasztóig. A magyar exportot főképpen a mezőgazdasági termékek adták, melyet kiegészítettek a különböző bányászati termékek.

Az import pedig főképp luxuscikkekben mutatkozott meg. Parfümök, selymek, illetve mezőgazdasági gépek. A külkereskedelmi mérleg pozitív volt. De egyik nagy hiba volt, hogy a profitot nem forgatták vissza. Az infrastruktúrát sem fejlesztették. Hiányoztak az utak és a csatornák. Épült néhány csatorna de a kereskedelemben különösen a búzáéban, döntő szerepet játszott a Duna. Persze itt nem is tőkésekről, hanem nemességről beszélünk. A kereskedelem nagy részét a zsidóság bonyolította le. A kereskedelemben a század során csökkent a szarvasmarha, és nőtt a gyapjú illetve a gabona szerepe.

Ezek voltak az általános jellemzők de ezt még befolyásolták a különböző politikai rendeletek.

Mária Terézia 1754-es vámrendelete, például erősen akadályozta az ipar kialakulását, és inkább Ausztria illetve az örökös tartományok érdekét nézte. A magyar áru, élelmiszer alacsony vámmal mehetett az örökös területekre, de viszont magassal mehetett tovább, amivel sikerült benntartaniuk.

A külföldi élelmiszer viszont alacsony vámmal jött be, ami versenyre késztette a magyar terméket. A verseny piaca elsősorban Ausztria és Csehország volt. Az osztrák illetve cseh ipari termékek alacsony vámmal hagyták el a birodalmat, de a külföldi magasan jött be, így egy picit alálicitálva érkeztek az országba alacsony vámmal. Drága volt, de még mindig olcsóbb, mint a külföldi. Ezzel védve a hazai ipart. Ezzel a vám rendszerrel megtartotta a birodalmon belüli munkamegosztást is. Magyarország mezőgazdaság, örökös tartományok ipar. Ezzel pedig némiképpen erősítette a magyar külön állást a birodalmon belül.

Az 1767-es urbárium rendeletében könnyített a jobbágyok terhein. Maximalizálta a robotot. 52 nap állattal vagy 104 nap szerszámmal évente. Rögzítette a majorság és az úrbéres földek arányát ezzel védve az adóalap csökkenését.

A vámrendelete ellenére a bányászat mégis fejlődött. Korszerű gépekkel szivattyúzták a vizet, és 1753-ban Selmecbányán állami bányatisztképző intézetet alapítottak.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
National identity and attitudes

National identity and attitudes   In the past the four...

Close