A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


A weimari Németország

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Emelt Kedvencekhez
Megnézték:
6746
Nyomtasd
Dátum: 2010-05-27 Küldd tovább
  Letöltés

Csak saját használatra! A jegyzet tulajdonosa csak az erettsegi.com számára bocsátotta rendelkezésre!

Erich Ludendorff német vezérkari főnök 1918 szeptemberében elismerte, hogy a háborút megnyerni lehetetlen. A német hadsereg ennek ellenére folytatta a harcot. Az értelmetlen véráldozatok óriási felháborodást keltettek. A november 3-i kieli matrózlázadás nyomán forradalom söpört végig az országon. Mindenütt munkás- és katonatanácsok alakultak, a Német Császárság összeomlott. November 9-én Berlinben is általános sztrájk tört ki, II. Vilmos császár Hollandiába menekült, és kikiáltották a köztársaságot. A Friedrich Eber vezetésével megalakult szociáldemokrata kormány hatalmát elsősorban a kommunisták részéről fenyegette veszély. Amikor 1918 decemberében a tanácsok a szociáldemokraták, s ezzel a polgári demokrácia mellé álltak, a szociáldemokrata párt Spartacus-csoportjából létrehozták Németország Kommunista Pártját, és 1919. jan. 5-én Berlinben felkelést robbantottak ki. A felkelés leveréséhez Ebert kormányának igénybe kellett venni a forradalommal nem rokonszenvező tisztikar, illetve a korábbi államapparátus segítségét. Jan. 12-ére így sikerült elfojtani a Spartacus-felkelést, melynek vezetőit, Rosa Luxemburgot és Karl Liebknechtet az őket kísérő katonák előbb brutálisan bántalmazták, majd meggyilkolták.

E feszült belpolitikai helyzetben tartották No.-ban az első olyan választást, amelyben már a nők is részt vettek. A demokratikusan megválasztott nemzetgyűlés munkáját nem a forradalmi Berlinben, hanem Weimarban kezdte meg, innen az itt elfogadott alkotmány alapján létrejött új német állam neve: Weimari Köztársaság.

Az új Németország Európa egyik legdemokratikusabb állama lett, biztosította polgárainak a szabadságjogokat. Stabilizációja azonban hosszú és keserves folyamat eredménye volt. A jóvátétel összegét 1921-ben 132 milliárd márkában állapították meg, s ez a súlyos gazdasági válságba merült országban óriási felháborodást keltett. A képtelenül magas törlesztőrészleteket a német kormány nem tudta fizetni, mire válaszul a franciák 1923-ban megszállták a Ruhr-vidéket. No.-ban ebben az évben tetőzött a világtörténelem egyik legnagyobb inflációs hulláma. Az USA a Dawes-tervvel próbálja javítani a helyzetet.

Charles Dawes, amerikai pénzügyi szakember vezetésével dolgozta ki egy nemzetközi szakértői bizottság 1924-ben a Dawes-tervet.

A cél: Németország  jóvátételi kötelezettségének tudjon eleget tenni. A jóvátétel fedezetéül a német vasút és a nehézipar jövedelmei, az adók szolgáltak volna, ugyanakkor a jóvátétel fizetésének lehetővé tétele érdekében az USA jelentős kölcsönöket folyósítana Németországnak  stabilizálódik a német gazdaság.

A Weimari Köztársaság politikai életét is az instablilitás jellemezte. Rövid életű koalíciós kormányok váltogatták egymást, s gyakoriak voltak a politikai merényletek is. Politikai gyilkosság áldozatává vált például 1922-ben Walter Rathenau külügyminiszter, akivel szélsőjobboldali merénylők végeztek. Azonban 1923-ban végrehajtott müncheni sörpuccs keltette a legnagyobb vihart. Ekkor vált országosan ismertté az NSDAP ( Nemzetiszocialista Német Munkáspárt) és vezetője, Adolf Hitler. A fegyveres lázadás egy müncheni sörpincében tartott gyűlésen indult, de már másnap elbukott.

1924 és 28 között úgy tűnt, van remény a Weimari Köztársaság megszilárdítására. No. Külső helyzete rendeződni látszott. Ebben meghatározó szerepe volt Gustav Stresemannak, aki 1923 és 29 között külügyminiszterként elérte, hogy No. jóvátételi kötelezettségeit csökkentsék, s felvegyék a Népszövetségbe. Ez annak az ún. teljesítési politikának volt az eredménye, melynek következtében 1925-ben aláírták a locarnói szerződést. Ez Olaszo. és Anglia garanciája mellett rögzítette a német-belga és a német-francia határt, No. lemondott a nyugati határrevízióról. A belső stabilitás is erősödött, a termelés növekedésnek indult. A viszonylagos nyugalmat csak rövid időre zavarta meg, hogy 1925-ben meghalt Ebert, a weimari köztársaság első elnöke. Helyébe az ekkor 78 éves, háborús hősként tisztelt Paul von Hindenburgot választották.

A normalizálódás rövid időszakát az 1929-es nagy válság elsodorta. A rövidlejáratú amerikai hitelekkel működésben tartott német gazdaság a kölcsönök felmondása után zuhanórepülésbe kezdett.

A munkanélküliek száma 1932-re elérte a 6 milliót. A létbizonytalanság érzetét csak fokozta a politika tehetetlensége. A demokráciában csalódott tömegek egyre inkább szélsőséges politikai mozgalmak új rendet ígérő jelszavaira figyeltek. Ez a helyzet hozta meg az NSDAP felemelkedését, s rövidesen a Birodalmi Gyűlés legerősebb pártjává vált.

A párt 1919-ben alakult Német Munkáspárt néven, de a teljes ismeretlenségből  Hitler csatlakozása emelte ki. A szervezet nevét 1920-ban toldották meg a nemzeti és szocialista jelzővel, s a következő évben vált Hitler teljhatalmú vezetőjévé. Az 1923-as sikertelen puccskísérlet után, a börtönben töltött 13 hónap alatt született meg Hitler fő-, s gyakorlatilag egyetlen műve, a Mein Kapmf. Ez a később annyiszor hivatkozott, de meglepően kevesek által olvasott munka vált a nemzetiszocialista (náci) mozgalom bibliájává. A Mein Kampfban lefektetett elvek és célok megvalósítása természetesen csak a hatalom birtokában volt lehetséges. Az 1923-as kudarc után Hitler felismerte, a hatalomhoz a tömegek megnyerésén, parlamentári úton is el lehet jutni.

A nácik növekvő népszerűségének egyik kulcsa a sok németet magával ragadó fajelmélet volt. Ezen nézet szerint az emberiség fajokra oszlik, s a fajok között természeti eredetű, biológiailag adott értékkülönbségek vannak. Léteznek kultúrateremtő fajok (germánok, németek), kultúrahordozó fajok (szlávok, magyarok) és kultúrarombolók (zsidók, cigányok, négerek). Köztük elkerülhetetlen a harc, s az egész emberiség érdeke a kultúrateremtő fajok győzelme és tartós uralma. A zsidóság s annak értékromboló tevékenysége külön hangsúly kapott, az antiszemitizmus a náci ideológia meghatározó elemévé vált. A náci ideológia másik pillére az ún. élettérelmélet volt. Ez a versailles-i békeszerződés teljes elvetéséből indult ki. Az ideológia harmadik pilléreként emlegetett Führer-elv azt mondja ki, hogy a különleges képességekkel és elhivatottsággal rendelkező vezérnek a nép, a tömeg feltétlen engedelmességgel tartozik, a Führer által képviselt faji-nemzeti érdekek megelőznek minden egyéni és csoportérdeket.

A náci párt megerősödésében a tömegek tudatos politikai célzatú félrevezetésének, a demagógiának is komoly szerepe volt. Célja, hogy hazug ígéretekkel, az érzelmek felkorbácsolásával és az előítéletek szításával nyerje meg a tömegek támogatását saját céljai érdekében. Ezen érdeket népérdekként tünteti fel, s így saját ellenfeleit a nép ellenségévé nyilvánítja.

Hitler a zsidók. ill. a marxista szocialisták folyamatos ostorozása mellett gyakran támadta az önző nagytőkéseket, a harácsoló nagyvállalkozókat, a bankok uralmát, ígért a parasztoknak földet, olcsó hiteleket, a munkásoknak biztos munkahelyeket, méltányos munkabéreket. A náci pát jelszavai a rendkívül ügyesen alkalmazott propaganda segítségével váltak közismertté.

Az erő letéteményesei az NSDAP fegyveres szervezetei voltak. Előbb az SA, a rohamosztag, a barnaingesek szervezete jött létre, s vonzott soraiba több tízezer fiatalt, majd Hitler személyes testőrségéből kifejlődött az SS, a védőosztag is, amelynek tagjai fekete egyenruhát viseltek.

Mindezekhez természetesen sok pénzre volt szükség. Ezt a nagytőkések csoportja szolgáltatta. A válság éveiben még azok is Hitlerben látták a megoldást, akik egyébként nem rokonszenveztek vele. Úgy vélték, a náci párt alkalmas a kommunisták megfékezésére és a rendteremtésre, elvégeztetik vele a piszkos munkát, majd visszaküldik oda, ahonnan jött: a politikai élet süllyesztőjébe. Ezért nem okozott nagy riadalmat, hogy többszöri sikertelen kormányalakítási kísérlet után, 1933. január 30-án, Hindenburg Hitlert a kancellári székbe ültette.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Széchenyi és Kossuth

Csak saját használatra! A jegyzet tulajdonosa csak az erettsegi.com számára...

Close