A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


A török kiűzése Magyarországról

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
14710
Nyomtasd
Dátum: 2007-12-18 Küldd tovább
  Letöltés

A XVII. sz végére Magyarország négy részre szakadt. A Dunántúlt a Habsburgok, a Felvidéket Thököly Imre, Erdélyt Apafi Mihály, és az ország középső részét a Porta tartotta a kezében. 1681-ben a török birodalom befejezte az oroszokkal vívott háborút. A szultán ezután egy nagy nyugati támadás tervét fontolgatta. Erre ösztönözték Thököly katonai és politikai sikerei is. IV. Mehmed 1683 májusában kinevezte Kara Musztafa nagy-vezért a Lipót császár elleni háború parancsnokává. Csatlakozásra szólította fel vazallusait, Apafi Mihályt és Thököly Imrét. A császári katonaság Magyarországot feladta, és visszavonult Bécs védelmére. A török sereg végigvonult az országon, de csak néhány kisebb várat foglalt el (Veszprémet, Tatát), elsősorban Bécs ellen indult. Majdnem két hónapig kitartó, 120 ezer főből álló török ostromgyűrű vette körül az osztrák fővárost. A gyűrűt Sobieski János lengyel király és Lotharingiai Károly császári fővezér vezetésével lengyel, bajor, szász és a császári csapatok roppantották szét 1683 szeptemberében a Bécsi csatában. Thököly már ez előtt vereséget szenvedett.

A megtámadottak végre komoly ellentámadásra szánták el magukat. 1684-ben XI. Ince pápa kezdeményezésére létrejött a Szent Liga, a Habsburg-birodalom, Lengyelország és Velence törökellenes szövetsége. (Később csatlakozott hozzá Oroszország, és a bajor, a szász és a brandenburgi választófejedelem is küldött zsoldosokat.) A pápa hatására XIV. Lajos semlegességet ígért a harcok idejére, így Lipótnak nem kellett félnie egy esetleges francia hátbatámadástól.

Az egész Európából összegyűlt katonákkal meginduló támadás elsöprő győzelmeket hozott. Az invázió először a törökökre támaszkodó Thököly hatalmát söpörte el. A megyei nemesség nagy része cserbenhagyta, katonái zöme pedig átállt a császáriak oldalára, hogy segítsen mielőbb megszabadítani az országot a töröktől. 1684 folyamán a Szent Liga csapatai visszafoglalják Visegrádot, Vácot. Megpróbálkoznak Buda ostromával is, de azt erős török helyőrség védi, így kísérletük kudarcba fullad. 1685-ben Velence is támadást indít a Porta ellen a Balkánon. A császári csapatok elérik Erdélyt.

1686 júniusában a szövetségesek megindítják Buda ostromát. A vár alá jóformán egész Európa elküldte fiait. Sok magyar katona is harcolt a seregben, a mintegy 15 ezer főt számláló magyar csapatok az ostromló seregek egyötödét jelentették. 1686 szeptember 2-án 145 év után szabaddá vált Buda.

Lotharingiai Károly katonái folytatták a török kiűzését. 1687. augusztus 12-én Nagyharsánynál, a második mohácsi csatában megverték Szulejmán nagyvezér hadait. Ez a győzelem azért volt nagyon fontos, mert így szabaddá vált az eszéki híd, ami ekkor az egyetlen átkelőhely volt a Dráván. Ebben az évben a szövetségesek elfoglalták Eszéket és Egert is. 1688-ban Munkács, Lippa és Belgrád visszafoglalása következett. 1689-ben már Szerbia jó részéről is kiszorultak a törökök.

A Habsburgok keleten megnövekedett hatalmát és várható balkáni előrenyomulásukat meg-sokallva, XIV. Lajos megint támadást indított a császár ellen a Rajna mentén. A Török Birodalom balkáni területeit fenyegető veszélyt ez elhárította, az oszmán seregeknek 1693-ban sikerült Belgrádot is visszafoglalnia. 1691-ben már magyar területen támadtak. Szalánkemén mellett az egész háború egyik legvéresebb ütközete zajlott le, ahol végül is a császáriak győztek. Magyarországról és Erdélyről azonban szinte teljesen le kellett mondaniuk. 1697-ben Savoyai Jenő birodalmi fővezér, Zentánál nagy győzelmet aratott felettük. A szultán béketárgyalásokra kényszerült.

Az 1699-ben megkötött karlócai béke értelmében a Temes-vidék kivételével egész Magyarország felszabadult. A másfél századon át részekre szakadt ország egyesítése útjában álló akadály elhárult.

Ezután a Habsburg elnyomás évei következtek (hiába harcolt sok magyar katona a szövetségesek oldalán, Magyarország hivatalosan nem tartozott a Liga tagjai közé). 1703-ban kitört a Rákóczi-szabadságharc. A szabadságharcot elbukott ugyan, de a szatmári béke (1711) értelmében a birodalmon belüli rendi különállást elnyertük.

Ebben az évben lépett trónra III. Károly (1711-1740). 1713-ban véget ért a spanyol örökösödési háború. Így fordulhatott a császár a még mindig jelentős erőt képviselő törökök ellen. 1716-ban Savoyai Jenő visszafoglalta a Bánságot. 1718-ban III. Károly és III. Ahmed megbízottai Pozsaverácon megkötötték a békét. Ezzel egész Magyarország felszabadult a török megszállás alól.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
II. József (1780-1790)

Míg Mária Terézia óvatos eszközökkel próbálta felszámolni a rendeket és...

Close