A reformmozgalom kialakulása és főbb kérdései

A reformkor Magyarországon 1830-1848-ig tartott. 1830-at tekintjük kezdőpontnak, mivel az 1825-27-es országgyűlést még nem a liberális reformszellem, hanem a hagyományos rendi ellenzékiség jellemezte. De fontos megemlíteni, hogy ezen az országgyűlésen érték el a rendek jogaik megerősítését, ami biztosította a keretet a következő évtizedekben kibontakozó reformmozgalomnak.

A reformkor egyik legnagyobb alakja kétségkívül Széchenyi István gróf volt. Beutazta Európát, majd hazatérvén határozott küldetéstudattal látott neki, hogy az ország szekerét a boldogulás irányába fordítsa. Széchenyi 1791-ben Bécsben született, dunántúli, katolikus, arisztokrata, udvarhű családban. Apja gróf Széchényi Ferenc, anyja gróf Festetich Julianna. Katonai nevelést kapott, részt vett a győri (1809) és a lipcsei (1813) csatákban. Az 1814-15-ös bécsi kongresszus után leszerel. Szoros barátságot kötött báró Wesselényi Miklóssal és utazott is vele Angliától Törökországig. Széchenyi úgy gondolta Magyarország válaszút elé érkezett. A kérdés, hogy csatlakozik-e a fejlett Nyugathoz vagy a fejletlen Kelethez.

Támogatása révén összegyűlt a szükséges pénz a Magyar Tudományos Akadémia létrehozásához (1825).

Pesten angol mintára úri kaszinót hozott létre, meghonosította a lóversenyt, hogy az arisztokráciát Pesthez kösse.

Széchenyi részt vett ezen kívül a Kereskedelmi Bank alapításában, foglalkozott a magyar színház kérdéseivel; példájával és ösztönzésével elősegítette a bortermelés és selyemhernyó-tenyésztés fokozódását, színvonalát; királyi biztosként irányította az Al-Duna szabályozásának hatalmas munkáját, 1840-es években a Tisza-szabályozás megindítása (Vásárhelyi Pállal), a balatoni gőzhajózás életre hívása emelkedik ki gyakorlati tevékenységeiből. Angliában az ipar fejlődése, a széles középréteg, a stabil állam és a lóversenyzés nyűgözte le.

Az ő kezdeményezésére létesítettek Óbudánál téli kikötőt, és egy gőzgéppel működő hengermalmot is felépítettek.

A Lánchíd is Széchenyi nevéhez kapcsolódik (William és Thierus Clark angol hídmérnökök). Széchenyi volt a motorja az építkezésnek. Ez volt az első állandó híd Pest és Buda között. Itt kötelezték először a nemeseket hídpénz fizetésére. A híddal Széchenyi dédelgetett tervét is siettetni kívánta: az ország fővárosává emelni Pest-Budát. Az 1820-as évek Széchenyi évtizedének mondható. Számtalan kulturális, gazdasági, infrastrukturális reformot indított a gróf.

A Várhegy-alagút megépítésének terve ugyancsak Széchenyitől ered.

1828-as első műve, mely a lótenyésztésről, fajtaváltásról, lóversenyzésről szól. 1830-ban adta ki Hitel c. művét, melyben a reformok szükségességéről akarta meggyőzni olvasóit. A Hitelt két féleképpen lehet értelmezni. Egyrészt egy pénzügyi tranzakciót, másrészt a hitelességet és értelmet jelenti.

Széchenyi szerint a nemesség számára a kiváltságok gazdaságilag már előnytelenek: az ősiség (1351) akadályozza a hitelfelvételben és birtokai eladhatatlanok, a robot a hatékony és termelékeny gazdálkodásban, a vámok a kereskedelemben. Széchenyi a nőknek ajánlotta művét. Az arisztokratáktól várta a reformok megvalósulását, de a köznemességre hatott, akik megérezték a napóleoni háborúk konjunktúrája után a gazdasági visszaesést és elszegényedtek. Ők is reformpártiakká váltak ezáltal.

Széchenyi politikai eszmélése idején kötött szoros barátságot báró Wesselényi Miklóssal. Mindketten a reformokat sürgették, de Széchenyi a reformok akadályának, Wesselényi előfeltételének látta a rendi ellenzékiséget (köznemesség). Az első kritika 1831-ben született ellene gróf Dessewffy József Taglalat című művében.

Wesselényi a Balítéletekről c. munkájában foglalta írásba nézeteit 1831-ben (2. kritika).

Széchenyi további két művében, a Világban (felvilágosítás) és a Stádiumban „szakasz” egységes rendszerbe foglalta gondolatai a rendi berendezkedés felszámolásáról. Ezek válaszok a Taglalatra. Az 1832-36-os országgyűlés programadó műve volt a Stádium.

Az 1831-es kolerafelkelés következtében a nemesség egésze felfogta: a jobbágyok helyzetének megoldása elodázhatatlan. A liberális ellenzék az érdekegyesítés politikájával maga mögé kívánta állítani a jobbágyságot. Ez a felismerés fontos szerepet játszott a polgári átalakulás programjának megvalósításában. (12 pont elemzése)