A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


A párizsi béke

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
4184
Nyomtasd
Dátum: 2007-12-18 Küldd tovább
  Letöltés

I. Miklós cár idején Oroszország Európa csendőre szerepét játszotta (beavatkozott a forradalmakba). Tekintélye megnőtt, a kontinens legerősebb hatalmának számított. A Török Birodalom 1849. után meggyengült és így a cár alkalmasnak látta a pillanatot, hogy régi vágyálmát megvalósítsa: Konstantinápolyt és a tengerszorosokat akarta megszerezni. Ezért 1853-ban háborút provokált. Azt hitte, számíthat Ausztria hálájára, Franciaország belső megosztottságára és a gyönge Töröko. egyedül marad. III. Napóleon a belső ügyekkel volt elfoglalva, Anglia pedig nem tűrhette, hogy erős hatalom kezébe kerüljenek a tengerszorosok.

A franciák és az angolok ezúttal összefogtak. A Krím-félszigeten partra szálltak a francia-török-angol csapatok. Ausztria semleges maradt.

A krími háborúban kiderült Oroszo. elmaradottsága, nem volt hadsereg-utánpótlása. A vereséget szenvedett cári csapatok az utolsó orosz kézben lévő erődbe, Szevasztopolba vonultak vissza. Közben I. Miklós – valószínűleg morfium-túladagolásban – meghalt.

Utóda, II. Sándor Szevasztopol eleste után (szept. 8.) törődött bele a vereségbe.

A krími háborút az 1856-ban megkötött párizsi béke zárta le. A béke rögzíti:

- A Fekete-tenger semlegességét

- A Török Birodalom függetlenségét
– Besszarábia déli része Moldváé lesz
– A tengerszorosok elzárását minden külföldi hadihajó elől
– A Török Bir-ban élő keresztények feletti európai védnökség
– Oroszo. elveszíti a Duna-deltát
– Román fejedelemségek létrehozása (Moldva és Havasalföld)

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Mohács és az ország három részre szakadása

Mohács és az ország három részre szakadása Az erőviszonyok alakulása...

Close