Hirdetés

A német egység

9 perc olvasás

Németország 1848 után:

Hirdetés


A ’48-as forradalom két célja közül a polgári átalakulás sikeres volt, az egyesítést előkészítő frankfurti parlament munkája sikertelen volt. Visszaállították viszont a német szövetséget, melynek államaiban Ausztria kivételével alkotmányos monarchia jött létre, és a gazdaság fejlődik. A további fejlődésnek azonban gátat szab a széttagoltság ezért az egyesítés továbbra is napirenden van. A felülről, dinasztikus úton történő egyesítés 2 formája küzd egymással. Az egyik Ausztria vezetésével az összes államot magába foglaló nagy német egység. A másik Poroszország vezetésével, Ausztria kihagyásával a kis német egység.

’48 után mindkét megpróbálja a kezdeményezést magához ragadni. Először Poroszország, aki Szászországgal és Hanoverrel együtt létrehozza a 3 király szövetséget, melyhez 28 másik német állam is csatlakozik. Oroszország és Ausztria tiltakozik, ezért az egyesítés meghiúsul. Ezután az osztrákok javasolják a német államoknak egy osztrák vezetéssel létrejövő egységes német államot, melyet azonban elutasítanak Ezután az idő és a lehetőségek Poroszországnak kedveznek. Ennek okai:

– Alkotmányos monarchia

– felgyorsult modernizáció

– a lakosság számának rohamos növekedése, 14o év alatt 1o millióról 17-re

– 1861-ben porosz királlyá koronázzák I. Vilmost

– Otto von Bismarck a „vaskancellár”, aki konzervatív reálpolitikus volt, és akinek élete célja a, hogy akár „vérrel és vassa” is de egyesíti Németországot.

Hirdetés

– a hadsereg modernizációja. A szolgálati évet 3 évre növelik, kiterjesztik az ujjoncozást, és így 4ooooo fős hadsereget hoz létre.

– fejlesztik a haditechnikát és új vezérkari tisztet neveznek ki, Moltke személyében, aki szerint egy hadsereg győzelmei a gyors mozgosítástól és a gyors az ellenséget meglepő helyszínre történő szállítástól függ. Ezért a vasúti hálózat kiépítését, rendkívül fontosnak tartja.

– Ausztria nemzetközi tekintélye meggyengül, különösen az olasz-osztrák háborúban, és elveszítette eddigi szövetségesét Oroszországot is

 

A Porosz-Osztrák háború:

Bismarck diplomáciailag előkészíti ezt a háborút.

Amikor 1863-ban Lengyelországban felkelés tör ki az orosz uralom ellen Bismarck felajánlja II. Sándor cárnak, hogy a lengyel felkelőket porosz területen is üldözheti. Ezzel megszerzi Oroszország jóindulatát. Poroszország megerősödésétől megijedve Ferenc József Frankfurtba fejedelmi gyűlést hívott össze, melyben császárrá akarta magát választatni, Vilmos porosz király azonban nem jelenik meg, így a gyűlés eredménytelen, és ráadásul meg is alázza Ausztriát.

Hirdetés

Schleswig -Holstein konfliktus. A két német fejedelemég perszonáluniós kapcsolatban állt Dániával. IX. Keresztély dán király azonban elfoglalta a 2 területet. Poroszország és Ausztria ultimátumban tiltakozik, melyet Dánia visszautasít. Így megtámadják és legyőzik Dániát, majd Schleswiget Poroszországhoz, Holsteint Ausztriához csatolják. Bismarck szövetséget köt III. Napoleonnal is, aki megígéri, hogy semleges marad egy porosz-osztrák háborúban, melyért cserébe Bismarck német területek átadását ígéri.

Anglia jóindulatát azzal nyeri meg, hogy biztosítja arról, hogy egy erős Németország gyengíteni fogja Franciaországot, Anglia fő vetélytársát. Meggyőzi Olaszországot, hogy szintén indítson háborút Ausztria ellen, és így 2 frontos háborúba kényszerítsék Ausztriát, ezért cserébe megígéri Velence átadását. Bismarcknak ezután már csak az ürügyet, a casus bellit kellett megtalálnia a háborúra. Javasolja a Német szövetség megreformálását, melyet Ausztria elutasít. Ezuán azt javasolja a német szövetségnek, hogy zárják ki a haladást ellenző Ausztriát a szövetségből, Ausztria mozgósít, mellé áll 15 német állam, 1866-ban megkezdődik a porosz-osztrák háború.

Ausztria 2 tűz közé került, hiszen délről az olaszok, északról a porosz hadsereg támadta. Délen az olaszok ellen győzelmet aratott Lissanál és Custozzanal. Északon azonban a Csehországi Königratznél hatalmas porosz győzelem született, melyben szinte teljesen megsemmisült az osztrák haderő. Vilmos porosz király győzelme mámorában Ausztriával megalázó békét akart kötni, melytől Bismarck óva intette, mert nem akart egy a háta mögött revans vágytól égő Ausztriát. Ezért a prágai béke kompromisszum jellegű. Ausztria elveszti szövetségeseit, és a Majnától északra fekvő területeit. Porosz vezetéssel létrehozzák az Észak-Német szövetséget, melynek elnöke a kül- és hadügyek irányítója I. Vilmos. Nem vettek el tehát Ausztriától örökös tartományokat. Az egyetlen amit elveszít Velence, melyet az olasz veszteség ellenére is megkap Olaszország. Viszont kiszorult a porosz vezetéssel létrejövő Nagy-német egységből.

Lapozz a további részletekért

1 2