A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


A magyarság eredete, őstörténete és a honfoglalás

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
5096
Nyomtasd
Dátum: 2012-06-12 Küldd tovább
  Letöltés

- az őstörténet kutatásnak 3 alappillére van: nyelvészet, régészet és az írott források
– származáselmélet eredetmítoszok (Biblia), és tudományos koncepciók alapján

 

1. A vándorló magyarság képe a korabeli (arab és bizánci) forrásokban

ÍROTT FORRÁSOK

 –  arab Dzsajháni: földrajztudós,920 körül: muszlim kereskedők beszámolója alapján ír: Az utak és birodalmak könyve, a könyv elveszett, csak átiratokból ismerjük a tartalmát.

– M.DZ.GH.R.OK- a magyarokon kívül sok más nép összefoglalására használja (besenyők, kazárok, volgai bolgárok, szláv népcsoportok)
– Ibn Ruszta: arab,930 körül: Az értékes, drága gyöngyök könyve (földrajzi leírás)
– Gardízi: perzsa(iráni),1050 körül: A tudósítások ékessége

MŰVEIKBEN KÖZÖS:

- kettős fejedelemség (kende, gyula),vándorló állattenyésztés(nyári és téli szállások),a magyarok a türkök leszármazottai

 - bizánci VI. Bölcs Leó császár: 886-912, Taktika c. műve, ami a magyarok nomád harcmodoráról szól (színlelt meghátrálás, rajtaütés, a fegyverzet leírása), honfoglalás kori forrás
fia VII. Bíborbanszületett Konstantin:912-959, A birodalom kormányzásáról c. mű, amiben a honfoglalás koráról számol be:leírja 7 törzset, besenyő támadásról ír, és Árpád fejedelemmé választásáról, Etelközről

 

2. A magyarság eredete, a vándorlásának szakaszai

1) Urali kor: kr e 5000-3000 – az Ural hegységnél(Nyugat-Szibéria), ebben az időben bomlik fel az urali nyelvközösség

2) Finnugor kor: kr e 3000-2000 – Ural hegység két oldala

3) Ugor kor: kr.e 2000-1000/500 – Ural keleti oldala-kapcsolatteremtés iráni eredetű népekkel, földművelés, állattenyésztés kezdete Kr. e 800 körül lehűlés, ami miatt a mezőgazdaság és állattartás nehezebb lesz, ezért magyarok füves pusztákat keresve elvándorolnak (ezzel kiválnak az ugor közösségből)

4) Sztyeppei vándorlás: Kr e 500-kr u 500 – Tundra vidék az Ob és Irtisz vidékénhalászat,gyűjtögetés,vadászat (rénszarvas,medve),réz és fémfeldolgozás(!),itt alakult ki a lovas-nomád életmód

5) Magna Hungaria: 500-750/800 – Baskíria: D-Ural és Volga közt-állattenyésztés meghatározó, de földművelés is,7 törzs kialakulása, (M.H=régi Magyarország; az itt maradottakra talált rá Julianus barát 1230-as években) egy külső támadás következtében a magyarok egy csoportja a Kaukázushoz vonul (szavárd magyarok)

6) Levédia: 750/800-850 – Don-Donyec és Azovi tenger közt-a kettős fejedelemség kialakulása (gyula: a hadvezér, kende:a főfejedelem, szakrális hatalommal),7 törzs szövetsége és a kabarok csatlakozása, besenyő támadás

7) Etelköz: 850-honfoglalásig-Szeret, Dnyeszter, Dnyeper folyók vidéke -a vérszerződés(törzsek újbóli szövetsége), elsősorban már állattenyésztés! újabb besenyő támadás és az ezt követő népvándorlás

 

HONFOGLALÁS

• általánosan elfogadott a honfoglalás-koncepció: Árpád vezetésével a Kárpát-medence elfoglalása
• kettős honfoglalás elmélete (László Gyula): 680 körül az avarok lakta Kárpát-medencében új népcsoport jelent meg, kik már feltehetően magyarok – a 2. hullám az Árpád-vezette csoport
• 899-970 – kb 47 hadjárat (Itáliába, Bajorországba, Szászországba, egészen az Atlanti-óceánig jutnak) a hadjáratoknak nagy vereségek vetnek véget
• 933 -Merseburg: I. Madarász Henrik(919-936) német király győzelme
• 955-Augsburg (Lech-mező): I. Ottó(936-973) szintén német király, a magyar sereg vezetői: Bulcsu, Lehel(Lél-Lehel kürtje legenda), Súr -Regensburgban felakasztották őket
• 970-Arkadiupolisz: vereség a bizánci seregektől, ez az év a kalandozó hadjáratok végének tekinthető

 

Életviszonyok

A honfoglalók gazdasági és – társadalmi viszonyai nem változtak lényegesen a korábbihoz képest.

A gazdálkodás meghatározó elemei a legeltető állattartás és a földművelés voltak.
A megtelepedés után a Duna-Tisza köze, a Nyírség, a Mezőföld és a Kisalföld homokos sztyeppéin folyt az állattenyésztés.
A földművelés területei a Tiszántúl és a Dunántúl vályogos, löszös talajai voltak. A termékek közül a legrégibb a köles. A rövid tenyészidejű gabonaféle legkedveltebb növénye a nomádoknak, gyakran a másodvetés is hoz termést.

A búza és az árpa csuvasos török eredetű, ezt a honfoglalók hozták magukkal, míg a zab és a rozs a Kárpát-medencében lett termesztett növényük.
Az eke szó maga is török eredetű, az eke egyes részei közül már a honfogalás előtt megvoltak a szerv, talp, szántóvas, hosszúvas, szláv eredetű gendely, ösztöke, taliga szavak.

Az aratás, cséplés ugyanúgy folyt, mint korábban, azzal a különbséggel, hogy általános lett a sarló használata.
A gabonaféléken kívül gyümölcsöket is termeltek, a legtöbb ismeretünk a szőlőtermesztésről és a borkészítésről van. Ez a hozott ismeret itt kiegészült a Dunántúlon talált római előzményekkel.

A sírleletek szerint az előkelő férfiak ruházata leginkább a korabeli perzsa divatot követte. Fejükön prémszegélyes sapkát hordtak, tetejét ezüstcsúccsal fedték. Az öv igen fontos eleme volt a ruhának, erről csüngött le a szablya, a tegez, a tarsoly és a kés. A felsőtest szabad mozgása ugyanis a lovasharc elengedhetetlen feltétele. Minden vállra vetett eszköz akadályozta volna a harcost.

A női viselet nehezen értékelhető, mert nem ismerjük azok életkorát, akik a sírokban talált leleteket viselték. Fejükön párnát viseltek, melyek igen magas szintű mesterbeli tudással készültek, nem takarékoskodtak az arannyal, ezüsttel. A női ruha közepén gombolódó köpeny vagy oldalt záródó kaftán volt.

 

A társadalmi tagozódás

- A megtelepedést erőskezű, tudatos politikai hatalom irányította. A vezető minden bizonnyal Kurszán kündü volt, a hadak vezére pedig Árpád (Álmos fia) gyula.
A magyar társadalom ekkor már rétegződött, melynek alapegysége a nagycsalád volt.

A társadalmat a személyi függés tartotta össze. A vezető tisztségek öröklődése a X. század utolsó harmadáig a szeniorátusi rend alapján történt: a hatalmat a nemzetség legidősebb férfitagja örökölte. Csúcsán a fejedelem állt (később Árpád lett a nagyfejedelem), akit előkelők és fegyveres kíséret vett körül. A gyula méltóság eredetileg hadvezéri, a horka pedig bírói hatalmat jelentett.

Az úrként tisztelt törzsfők egy-egy országrész urai voltak. Az uraktól függtek a bőnek nevezett nemzetségfők.

A szolganépek hadát nevezték íneknek. A termékeket a szabad köznépi falvak lakossága szolgáltatta. A gazdaságot tekintve a lakosság mind nagyobb része földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott, de az ipar is elég kiterjedt volt.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Az egybevágósági transzformáció

Az egybevágósági transzformáció olyan geometriai transzformáció, amely távolságtartó, azaz bármely...

Close