A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


A lovagkor, a falu, és a városi élet az érett középkorban

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
7036
Nyomtasd
Dátum: 2007-12-18 Küldd tovább
  Letöltés

1. A lovagkor:

Az uralkodói hatalom szétesése: Az uralkodói hatalom meggyengül az ezredforduló tájékán. A hűbéresek kikerültek az udvar ellenőrzése alól, kisajátították az olyan királyi jogokat, mint az adószedés, a törvénykezés, a bíráskodás. A várak körül független államocskákat szerveztek. Az egymás elleni harcok és a folytonos külső támadások (viking, magyar, mór) miatt felértékelődött a lovagok szerepe.

A lovagság: A lovagság döntötte el a korszak csatáit. Elkülönült társadalmi csoporttá válnak, s a lovag majdnem egyet jelent a nemessel. A lovag hűbéri esküt tesz urának, mellyel lojalitását fejezi ki. Divat lett lovaggá válni, de a lovagi lét sok pénzbe került, az anyagiakat így a hűbérúr biztosítja.

 Hűbéri eskü = Lovagi eskü.

Lovagi hadviselés: Legfontosabb fegyvereik: hosszú lándzsa vagy kopja. Csak megfelelő kondíciók mellett lehetett egy ilyen csatát kivitelezni, így szükségszerű volt az előleges egyeztetés.
Lovagi életforma: A lovagi cím örökletes, a múlt visszakövetése fontos, sírkultusz.

18 éves kor táján történik meg a lovaggá avatás.

Fő erényeik: erő, agresszív vitézség, a munkát, vagyongyűjtést megvetik. A műveltség nem fontos, sok az írástudatlan lovag. Folytonos edzés, jó erőnlét szükségszerű. Kötelező: nagylelkűség, önzetlenség, gyengék védelme.

Lovagi kultúra: A keresztes háborúk során a lovagok megismerkedtek a keleti kultúrával, egy részét át is vették. Divat lett a vándor ének/mesemondók meghívása, később a lovagok közt is akadtak költők.

 

2. Föld és falu: (11.-13. század Európa nagy expanziója (hatalmi terjeszkedés))

A mezőgazdaság fejlődése: Európát az ezredfordulóig gazdasági szűkösség jellemezte. A vad, talajváltó földhasznosítást csak lassan szorította ki a nyomásos gazdálkodás. Mezőgazdasági forradalom: szügyhám (megsokszorozza az állati vonóerőt), lovak patkolása, kerekes nehézeke, háromnyomásos gazdálkodás.

Népességnövekedés: Az éhínségek megszűntével és a változatosabb táplálkozással népességnövekedés következett be, népesség-nyilvántartás azonban még nincs.

Telepes mozgalmak: a népességnövekedés miatt az ételszükséglet megsokszorozódott, a terjeszkedés szükségszerűvé vált. A lakatlan pusztákat termőre fordították erdőirtás, mocsárcsapolás, gátépítés, stb… segítségével. A földesurak hospeseknek (vendégek) nevezett telepesekkel kötöttek szerződést. Ezek a földesúri függőség alól kiszabadult parasztok csak a földbérrel tartoztak új földesuruknak. A hospesek telepítése és a falvak kialakítása, az egyenlő nagyságú telkek kimérése a locatorok feladata volt. A locator öröklődő soltészi (falubírói) hivatalt kapott. A hospes mozgalmak okozta kereskedelmi körülmények megváltozása miatt a parasztok is pénzhez tudtak jutni, így gabona helyett pénzt fizettek a földesúrnak.

A paraszti világ változásai: telepesek kedvezményei miatt ha a földesúr nem akarta elveszíteni parasztjait, kénytelen volt helyzetükön könnyíteni. Kialakult a viszonylag egységes jobbágyság, amely szabadon költözhetett, és telkét örökjogon használhatta. A terményfölösleg és piacok miatt a parasztok is pénzhez jutottak. Több lett a jobbágytelek, a jobbágyterhek közül jelentéktelenné vált a robot és a terményadó, szabadabbak, de nem szabadok.

 

3. A városi élet újjászületése:

A városiasodás fellendülése: (XI. sz. közepétől) A várak tövébe húzódó kereskedők hoztak létre telepeket a falvakon kívül, kézművesek is ideáramlanak – nagy lesz a forgalom, növekednek a települések.

Városi önkormányzat: A társadalom peremére szorult emberek a kereskedelemből akartak megélni, teljesen önállósodva, kommuna mozgalmak, városok, hol saját önkormányzatuk van, hol független városköztársaságokká váltak. Alku vagy fegyveres felkelés révén. Az önkormányzatokat az uralkodók is támogatták. A város polgárai kikerültek a hagyományos jogszolgáltatás alól – saját jogrend, bíróság. Polgárok és a város területe is immunitást élvez.

Közigazgatási önkormányzat feladatai: városfal építése, adó a költségek fedezésére vagyon arányában. Élén a polgármester, akit tanácsosok segítettek.

A városi társadalom: Városi polgárjog feltétele városi ingatlan birtoklása, ettől még nem lesznek egyenlőek. Szűk vagyonos réteg: városi patríciusok egy csoportja a város vezetése. Polgárok nagyobbik része: kistulajdonos plebejusok. A városi kiváltságok rájuk is vonatkoznak, de nem vettek részt a politikában, maximum jóváhagyhattak. + jog nélküli betelepülők.

A városok gazdasága: XI.-XIII. sz.-i városfejlődést az ipar és a kereskedelem megújulása hajtotta. Az energiagátat a vízimalmok tömeges használata törte át, emberi munkaerőt pótol. Legfontosabb ipar a textilipar. Keleti kereskedelem vállalkozói: Velence, Pisa, Genova, Levantétől ők hajózták át a luxuscikkeket. Hanza szövetség. Champagne vidékén éves nagy vásárok. Hitelélet felvirágzása, európai pénzvilág a lombardok kezébe kerül. Megkerülték az egyház kamatszedési tilalmát. Kockázatok miatt kialakulnak a biztosítások első formái is.

A céhek: XIII. sz-ban általános hogy a városi polgárok szakmai alapú szerveződéseket, céheket hoztak létre. A céh gondoskodott tagjai érdekvédelméről, szakképzéséről, az elhunytak családjáról, közös vallási gyakorlásról, városi közfeladatok ellátásáról, megszabja a termelést – kiegyenlített verseny.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!


Hozzászólások (3)


Ezt olvastad már?
Az athéni demokrácia kialakulása

Az athéni demokrácia kialakulása (Periklészig) A görög társadalom Théseusz Kre. 13....

Close