A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


A kiegyezés előzményei és megszületése

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
14124
Nyomtasd
Dátum: 2012-02-01 Küldd tovább
  Letöltés

1. Bevezetés

  • az 1867-es kiegyezést követően kialakul a modern Magyarország gazdasági és társadalmi alapja és létrejön az a dualista rendszerű OMM, amely tkp. egy olyan fejlődést fog produkálni, ami az akkori Magyarországot Nyugathoz közelíti, Magyarország felzárkózik a világ rendjéhez, mint ahogyan kb. a 15. sz.-ban oda tartozhatott

 

2. Út a kiegyezéshez

  • 1849.-ben, a szab.harc leverése után, a rövid Haynau-féle rémuralom után az 1850-es évek a neoabszolutizmus korszaka → Bach-korszak → centralizált abszolutisztikus hatalomban gondolkodik Bécs → válságba torkollik, Ferenc József leváltja Bachot
  • a reformkor tevékeny államférfijai mind bitófára, börtönbe vagy emigrációba kerültek → az emberek néma hallgatásba burkolóztak → passzív ellenállás → élén Deákkal
  • a jobbágyfelszabadítás végére pontot tesznek
  • megkezdődik a tőke felhalmozása
  • gazdasági fejlődés mellett a nemzetté válás negatívumai jelennek meg (Haza és Haladás → nemzetté válás és polgárosodás a reformkortól kezdve → 1848: inkább a haladás → ’50-es évek a polgári átalakulást véglegesíti de a nemzeti kérdést nem oldja meg → ez majd 1867-ben)
  • ellenállás Mo.-n és az emigrációban → Deák és Kossuth
  • 1859: É-Itáliában vereséget szenvednek a HB csapatai → Ferenc József megpróbál alternatívát kínálni:
    • 1860: októberi Diploma: visszaállította az ország és tartománygyűléseket, de a birodalmi tanács hatásköre érvényesült pénz-, vám-, kereskedelem- és adóügyben; visszaállították a magyar kancelláriát
    • 1861: februári pátens: centralista elképzelés – az egyes tartományok külön egységet képeztek, vezetőit Bécs nevezte ki; a birodalmi tanács a parlament szerepét töltötte volna be → összbirodalmi parlament
    • → mindkettő előrelépés, mert az absz.-t felváltaná egy alkotmányos helyzet, de ezek oktroyal alkotmányok: Ferenc József  maga egyedül hozta ezt a tervezetet → a magyarság nem fogadja el → kisebbségbe kerülnének a birodalom arányai szerint
    • 1861: Ferenc József  országgyűlést hív össze és képviselőválasztást ír ki
      • Deákék feliratban kérték volna a ’48-as törvényes alap helyreállítását → Felirati Párt
      • Teleki László + Tisza Kálmánék határozatban kívánták véleményüket a törvénytelen királlyal tudatni → Határozati Párt
      • Teleki öngyilkos lesz (nem bírta a stresszt), Deákék 3 szavazattal nyernek, de Ferenc József a felirat átvételét is megtagadja
      • az országgyűlést katonai parancs oszlatja fel augusztusban
  • a magyarok nem engednek ’48-ból → nem tisztázott bizonyos kérdéseket, pl. az Ausztriával való viszonyt → perszonálunió vagy ennél több?
  • 1861-65: átmeneti állapot → provizórium, Schmerling
    • Deák: passzív ellenállás: a kivárás politikája → elérte a célját, mert Ausztria számára egyre fontosabbá vált a belső rend megszilárdítása
  • 1865: Deák húsvéti cikke → „készek leszünk mindenkor törvényszabta úton saját törvényeinket a birodalom szilárd fennállásának biztosításával összhangba hozni”+ kell hogy legyen közös ügyünk → tulajdonképpen enged ’48-ból
  • Ferenc József készséggel fogadta a lehetőséget, leváltotta Schmerlinget, ’65. dec.: ogy., utána megkezdődött a kiegyezési tárgyalássorozat
  • a külpolitikai események felgyorsították az egyezkedést – 1866: Königgrätz: porosz győzelem

 

3. A kiegyezés

  • 1867. május 22.: összeül a bécsi Reichsrat (17 tartománygyűlés képviselőjével)
  • május végén a magyar képviselőház is elfogadta a törvényjavaslatot → jún. 8-án Budán a Mátyás-templomban megkoronázzák Ferenc Józsefet
  • jún. 12-én mint törvényes magyar király szentesítette a kiegyezési törvényeket
  • létrejön egy dualista állam, az OMM, két fővárossal: Bécs + Bp. → alkotmányos monarchia
  • két egyenrangú fél megegyezése
  • belső ügyeket tekintve teljesen önálló a két állam
  • magyar király Bécsben, felelős magyar kormány Pesten → Andrássy Gyula magyar miniszterelnök
  • a két államot Ferenc József  személye kötötte össze: perszonálunió
  • közös ügyek: külügy, hadügy, pénzügy → közös miniszterek
  • 1526 óta mindig az adott viszonyok szerit alakuló kérdés volt a magyar nemzet függetlensége a birodalmon belül
  • a reformkorban kialakul a polgári nemzet fogalma → mki polgár lesz → jobban realizálódnak a határok: magyar nemzet és a bir. határai (két szélsőség: a szabadságharc alatti olmützi alk. → Bécs tartományként kezel mo.-i területeket → a magyarság különállása eltűnik; függetlenségi nyilatkozat: Mo. önálló államként jelenik meg)
  • a magyarságnak és a magyar politikának nagy sikere volt! egyenrangú félként ilyen értelemben még soha nem alkottuk a bir. részét
  • megszületik az 1868-as kiegyezés a horvátokkal, majd nemzetiségi tv. is születik
  • 47+48=67
  • mindkét fél engedményéből születik → Bécs engedett a 48 előtti felállásból: Mo. polgári értelemben vett végrehajtó hatalma és kormánya jön létre; magyarok: össze kell hangolni a külügyet stb.-t

 

4. Értékelés

  • a két legerősebb nemzetiség megegyezése
  • mindkét fél szükségszerűnek tartotta
  • Deák: a kiegyezést tető alá tolja:
    • Mo. 1526 óta soha nem bírt ekkora önrendelkezéssel
    • ’48-ban siker lett volna ez az eredmény
    • a birodalmat támogatva Mo. esélyeit is növeljük
    • herderi jóslat (germán+szláv között=halál  → kell egy nagyobb bir.)
  • 1849: az európai nagyhatalmak nem támogatják Magyarország függetlenségét
  • a HB stabilizáló tényező Közép-Európában (Anglia és Fr.o. szerint is)
  • Kossuth Kasszandra-levele:
    • túl messzire ment, sokat adott fel
    • úgy vélte, hogy ebben a kétfrontos küzdelemben (Bécs + nemzetiségekkel szemben) valakivel kezet kell fogni – és mivel a nemzetállamok folyamában vagyunk, ezért
    • → egy olyan dunai konföderációban kellene gondolkodni ahol a Duna menti népekkel együtt szövetségi államot lehet létrehozni
    • a nemzeti önrendelkezést, megbékélést hangsúlyozta
  • létrejött egy modern értelemben vett állam, ahol időzített bombaként ketyegett a nemzetiségi kérdés
    Magyarország a jogállamiság keretei közé tér vissza

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Mária Terézia reformjai

III. Károly -bár még életében minden jelentősebb állammal elfogadtatta a...

Close