A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


A kettévált Európa fejlődése

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: - Kedvencekhez
Megnézték:
2460
Nyomtasd
Dátum: 2012-11-02 Küldd tovább
  Letöltés

Európa országainak nagy része EU tagok. Gazdasági fejlődés elmúlt 50 éve.

II. v.h. utáni szakasz két nagy periódusra lehet osztani.

I. periódus : 45 -70-es évek elejéig tart

Ez a fejlődési szakasz sok mindenben hasonlított a Magyarországi fejlődéshez. Az igazi ugrópont a 70-es évek eleje, ami köthető az első olajválsághoz. Ettől kezdve Eu új gazdasági növekedési ciklusba lépett át. Európának keleti fele nem volt képes megtenni azokat a lépéseket, amelyeket viszont Nyugat-Európa képes volt. Kelet Európa megmaradt egy ciklussal előbbi korszakkal.

Magyarország gazdasági fejlődése 1945 – napjainkig :

Kb. 5 ciklusra osztható :

I. 50-es évek

II. 60-as évek

III. 70-es évek

IV. 80-as évek

Társadalmi berendezkedésünk a szocializmusra épült. Ezek az országok nem fogadták el a Marshall segélyt, amelyre építhettük volna a gazdaság megújulását. A gazdasági szervezet építésében erőltet iparosítás ment végbe.

jellemzők : a marxista szemlélet szerint a gazdaságon belül a legfontosabb szektor a nehézipari szektor. A gépgyártást végző iparágak fejlesztését kell szorgalmazni. A nehézipar minden ágazatát ki kell fejleszteni. Ehhez nem volt meg a megfelelő hátterünk, és leginkább a tőke hiányzott. A szükséges erőforrás, csak saját belső erőforrás lehet. → A mezőgazdasági értékek elvonása és a fogyasztás elvonása.

Nemzeti jövedelem :

Bruttó összérték : Amit egy évben megtermel egy ország.

Az felhasználható :

- fogyasztás

- felhalmozás

Közgazdászok szerint az optimális arány :

régebben : 80:20

jelenleg : pl. Malázia : 39%

Thaiföld : 40%

Nálunk az első korszakban35 -40% volt a felhalmozás, a fogyasztás pedig ennek megfelelően csökkent. → az életszínvonal csökkenés.

Nagy Imre féle politika ezt a gyorsított iparosítást visszaállította. Az agrárolló összezárása. A mezőgazdaság is lélegzethez jutott.

Rákosi: nem ehetjük meg az arany tojást tojó tyúkot. → felhalmozás

Ez az iparfejlesztés igazándiból olyan szerkezetű volt, amely nagy anyag és energia igényű volt. Az I. v.h.-val abba maradt fejlődést folytatta. Az 50-es években nálunk olyan volt, ami máshol félévszázaddal korábban ment végbe. Az ipar odatelepült, ahol az energia és az anyag forrása volt.

Ipartengely — felborult az ország —- Kivételes gyors fejlesztés áldozata lett.

Gyorsan növekvő városok és magas arányú bevándorlás. Nagy arányú extenzív fejlesztést jelent, amely munkaerő igényt támasztott. A másik oldalon elindult a mezőgazdaság kollektivizálása. A mezőgazdasági területek kidobtak magukból egy nagy tömeget, elsősorban fiatalokat.—- eláramlottak a városokba.—- magas népesség mozgás. A rozsda övezetek ekkor jöttek létre. Ezeket hátrányos helyzetűeknek tartják.

A 60-as évek nem a nehézipar fejlődését jelentette, hanem a feldolgozó ipar fejlődését jelentette. Amelyek nem kötöttek, annyira helyhez — máshol is elhelyezhetők voltak. A felbomlott egyensúlyt próbálták így helyre hozni. —- Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs fejlesztése. Ezek a fejlesztések főleg a fővárosból kitelepített területeken jöttek létre. — Ez a második ciklus.

Vidéken az ipar néhány központra koncentrált, de nem volt szükséges a népesség áttelepülésére. — Kialakultak a napi ingázók. Ekkor legmagasabb az ingázók száma 20%.az ingázók száma.

Ez a két fejlesztési ciklus összevethető az európai fejlődési ciklussal. Itt is ott is fordista fejlődés ment végbe. Ez a Ford által megteremtett üzemformát jelentette. Koncentrált nagyvállalat nagy mennyiségű termék előállítása. Sajnos amíg nálunk az ipar a régi technikát telepítette, addig Ny-on a legfejlettebb technikát telepítették. — cél ott is a bővítés, de az állam beavatkozó tevékenységének eredményeként a fogyasztást igyekeztek a nagymértékben bővülő termeléshez igazítani. Az a helyzet állt elő, hogy a lakosság azt fogyasztott, amit termelt. Ugyan ez a szitu alakult ki Ny-on is, ott egy gyors gazdasági fejlődéshez gyorsan növekvő fogyasztás társult. Boldog béke évek időszaka. Addig nálunk a beszabályozódás és a hiánygazdálkodás vált jellemzőbbé. A népesség jövedelme nő és az igények is differenciálódnak. — az igények is megnőnek. Ezt a mi gazdaságunk nem tudta követni, kielégíteni.

A mezőgazdaság termeléshez kapcsolódik az élelmiszer ipar fejlődése. Intenzitási görbék a mezőgazdaságban:

Belgium a központja, Magyarországnál deformálódnak a görbék, mert a KEU-I piacon belül különleges helyzetbe került az adottságai miatt. A kutatásokban új fajtákat tenyésztett ki, sok a műtrágya felhasználása is.

Intenzív a mezőgazdasági fejlődés. Az élelmiszer ipar a külpiaci igényekre alapozódott. A rendszer váltás után ez a piac összeomlott és mi itt maradtunk a szarban.

70-es évek : itt válik ketté a Nyugat és Kelet fejlődése

Nyugat új gazdasági növekedési ciklusba lép, míg mi megmaradunk a régiben. Megjelent az egyre nagyobb differenciált szolgáltatások iránti igény a társadalomban.

Az ipar csökkentette a benne foglalkoztatottak számát, de nőt a szolgáltatások száma. A hiánygazdaság + a termékeinket nem tudtuk eladni külföldön, + nőt az igény az import iránt. Majd az olajválság. → Intő jelként szolgált. Ekkor kezdtük megenni az arany tojást tojó tyúkot.

A politika megpróbálja teljes foglalkoztatottságot fenn tartani, a termelés növekedésére törekszik. Egyre több lett az állami szolgáltatások köre. Mind ezeket valamiből finanszírozni kellett, a hazai bővülése visszaesett az olajválság idején. Ennek fedezéséhez pénzre volt szükség. A mezőgazdasági termelés volt export képes. Ekkor kezdtük fölvenni a hiteleket, ezzel elhalasztottuk azt a kötelezettséget, amit akkor meg kellett volna tenni, és egy másik generációra hagytuk. A hitelfelvételt arra használtuk fel, hogy megszilárdítsuk a kialakult helyzetet.

A XIX. sz. végi termelési apparátust és struktúrát finanszíroztuk a hitelekből. Magas állami szociális juttatások. A megtermelt értékeket koncentrálta az állami költségvetésbe. Ma is még több mint 50% ami oda koncentrálódik. — A legnagyobb pénzzel az állam rendelkezik. Az állam osztja vissza, ez nagy részben a lobbyk harca. Sok informális út. Tehát amikor a 70-es években hazánkban struktúra váltást kellett volna végrehajtani, a kísérletek ennek a helyzetnek a megváltoztatására, torzók voltak. Nem voltak elég következetesek, megtörtént egy nagy nemzeti bevándorlás. Ebből csak K felé volt némi kilépés, ami csak visszahúzott.

80-as évek : Sok új jelenség születik meg. pl. : magán gazdálkodás

50% fővárosban

1/4 Ny Dunántúlon

1/4 Községek között

Második gazdaság : az összes munkaidő ötödét jelentette, amit itt ledolgoztak.

Kezdett átalakulni a bankrendszer. Azt hitte a társadalom, hogy a szocializmus reformizálása folyik nálunk. Ny-on azt mondták, hogy mi vagyunk a legvidámabb barakk, vagy Gulyás kommunizmus.

Kelet eltátotta a száját. Kapitalista Magyarország.

Piaci viszonyok is kezdtek létezni az országban. A szocializmus aláásásáról van szó. A poszt szocializmus előkészítése történt hazánkban. 1988-ban Európa megállapodást kötött Magyarországgal. Azután jött a rendszer változás. Amelyet igazándiból nem is lehet olyan nagyon időponthoz kötni. A régi rend és az új vezetők fehérasztal mellett, hogy többpárt rendszer és választások legyenek.

Nyugat Európa 73-ban új gazdasági fejlődési szakaszba lépett át. —- Posztfordizmus. Amikor a rendszer váltásról van szó, arról van szó, hogy átlépünk, nem konzerváljuk az előző korszakot.

Tény : Megváltoztak a gazdaság szereplői . Ebben vannak olyanok, akik újonnan jelentek meg, mások eltűntek, és megint mások maradtak.

Meghatározó szereplők :

  • állami szövetkezetek
  • ipari szövetkezetek
  • állami vállalatok

Mindenféle kollektív tulajdon, magán tulajdonba ment át. A tulajdon viszonyok gyökeresen változtak meg. Ny Európa a Posztfordizmus idején az állam igyekezett megszabadulni az állami tulajdonoktól. A gazdaság új szereplői : a magántulajdonosok Rt-k és Bt-k

A megváltozott gazdasági szereplők lévén, a vállalti szervezet is átalakult. Korábban az volt jellemző, hogy a vidéken létrejött ipar vagy ipartelep központjai a fővárosban volt. A Makóra érvényes döntéseket Budapesten hozták. A régi vállalati formák megszűntek vagy átalakultak. Ha döntéseket hoznak, akkor helyben hozzák azokat.

Terület fejlesztés szempontjából a legfontosabb tényező :

A gazdaságban a helybeni döntések szaporodtak el és lettek értékesek.

Endogén erők : mind az, az erő, energia ami létezik felértékelődik.

Megszülettek az önkormányzatok, amelyek hivatottak a döntések meghozatalára. Fellebbezés szempontjából csak az a fontos, hogy törvényes-e vagy sem. A központi köldökzsinór el lett vágva. A központ jelentősége leértékelődött. A magyar gazdaság minden oldalon mély válságba zuhant. Az elavult mezőgazdasági technika és az eladósodott mgazdaság és a felvevő piac megszűnése —- a teljesítő képessége a felére csökkent.

A gazdasági változás olyan káosz mellett ment végbe, ami mellett a legokosabbak sem tudják megmondani, hogy hányadán is állunk. Mennyi föld is van magánkézben? Elszaporodtak a magán és törpe birtokok. Ha nem munkaintenziv, akkor képtelen árutermelésre. Az iparstruktúra teljesítő képtelenné vált. Magas költséggel állítják elő. —- Eladhatatlan, versenyképtelen —- Válságövezetek. Állami dotációk, hogy a foglalkoztatottságot fenn tartsák. A rendszer váltás egy dilemma, képes lesz-e hazánk áttérni a Posztfordizmusra vagy folytatjuk a régit. Dotálta a rozsda telepeket, de ez a TAXIS sztrájk idején megtört. 1996 március 5. Bokros csomag. Hazánk ismét megpespet.

Az állam kivonuljon néhány helyről, mert nincs pénz.

Munkanélküli tömeg —- ezeket dotálni kell. Nemzeti össztermék negatív. Rohamos eladósodás. Ekkor következet be a Bokros csomag, amely radikális változást ígért, ami Ny Európában már másfél évtizeddel előbb végrehajtottak. A társadalommal békében kell élni, ha visszakanyarodunk, akkor megint visszamaradunk.

A rendszerváltással megjelent Ny Európa hazánkban, amelyek a Posztfordizmust jellemzi. A gazdasági szereplők csoportját, nem csak ezekből tevődik össze, hanem a multinacionális vállalatokból. Felértékelődik :

  • a tudás igény
  • az információ
  • az infrastruktúra
  • a rugalmasság

A termelés települése megválasztható, teljesen új szempontok szerint. Ahol innovációra képes munkaerő van, —- vagyis mozgékony a termelés települése. A világ gazdaságába szeretnének ezek a cégek bekapcsolódni. A nemzetközi kapcsolatok válnak fontossá. A helyi endogén erők fontosabbá válnak, ezek azonban település szinten nem tudnak élni, csak környezeti szinten. Tehát település és környéke szintén életképes. Ez a társadalom identitását is módosítja. A társadalom identitása inkább a helyi érdekekhez kötődik.

A kérdés az, hogy ez a multinacionális cégek mennyire és meddig jönnek be.

Kialakult egy ÉNY-I tengely, a tőke 50%-a Budapesten van. Magán vállalkozások főleg Ny-on és Budapesten vannak. A többi szétszórtan található meg az országban. Itt ment végbe a tőkefelhalmozás. Itt van a legnagyobb számban jelen a magántőke. Ez vonzza a nemzetközi tőkét, és ez van közelebb a nyugati határhoz.

POSZTFORDIZMUS: tömeg termelés + vállalati szerv + fogyasztópiac, hanem jelentett egy szabványosított tervezést is, amihez megfelelő technika, ehhez megfelelő munkaerő volt szükséges, ez pedig a nagyüzemi szakmai munkás volt. Aki iskolában megtanulta a szakmáját, iskolában meglehetett tanítani. Nagyüzemi szakmunkás meghatározó társadalmi csoport. A többi csapattal szemben állt. Ez a nagyüzem úgy érezte jól magát, ha a kooperáció minél közelebb van hozzá, és minél térbelileg koncentrálódjanak. —– Az urbanizálódásnak kedvezett, sőt ezt követelte meg.

A posztfordista gazdaság minden olyan lényeges jegyet megváltoztatott, a társadalom jólétének növekedésének következtében. Megváltozott az igény, jelentős fogyasztási struktúra ment végbe. Ez a fogyasztási struktúra nem dotálja a tömegeket, ez egyedinek kedvez. Változatosság térben és időben. Felértékeli a szabadidő felhasználását. —- ipar kialakulását vonja maga után.

Környezet védelem

Ma a környezet védelem beépül a gazdaságba a költségvetésbe. A megváltozott fogyasztási struktúrához a gazdaságnak alkalmazkodni kell. Ehhez igazodni kell : tömeg termelés csúcstechnológiával, tudomány igényes, és tudás igényes, különleges cikket gyártók. —- A foglalkoztatásban a qaterne és a tercier ágazatok előre törnek. A 65 -70% dolgozik szolgáltatásban a fejlet országokban.

Az új technikák és technológiák kidolgozásához és feltalálásához , magasan kvalifikált agyakra van szükség. Magasan képzett sok helyen alkalmazható egyénekre van szükség. Együtt általános érvényű képzettségre váltható fel. Az érettségizettek előnyben vannak, mint a szobafestők. A gazdasági tevékenység egész folyamata megváltozik.

A dolgok jellege megváltozott. A termelés helyére a gyártás lépett. A gyártás, elosztás, fogyasztás, szabályozás

Vállalati szervezeti forma : A világgazdaságot a transznacionális vállalatok befolyásolják. Az előállított termékek nagy hányada ebben van benne, aki ebből kimarad, az ott marad, aki bekapcsolódik az halad. Belső összetartás, belső innováció. A lényeg, hogy már nem a koncentrált nagyüzemek a fontosak. A transznacionális vállalatok a kidolgozást és a szervezést vállalják. A gyártást a bedolgozók végzik. Összefüggnek egymással —- Nem hatalmas szériákat gyárt, hanem csak összeszerel. Így az igényekhez alkalmazkodni tudó, gyorsan változni képes.

Jelentősen módosul a társadalmi szerkezet : magas fokú iskolával rendelkezők száma megnő. Az előbbi osztály polarizálódik, a középosztály rétege kitágul. Két pólusú fejlődés megy végbe. Marginalizólódási folyamat.

A munkanélküliség vele járó és hosszútávon együtt él vele, egyre többen kerülnek a perifériára. Megváltozik az állam viszonya a világhoz. A koncentrálható pénzek is csökkennek, a transznacionális vállalat ügyeibe se tud bele szólni, a munkaerő alkalmazásába sem. Az állam egy csomó szolgáltatásról kénytelen lemondani.

Térbeli folyamatokra is kihatással van. A gazdaság a térbeli dekoncentráció felé halad. A gyártás kihelyeződik, kettős vonatkozás. A hagyományos ipari termelés periféria — gyorsan iparosodó országok.

Másik térbeli hatás: a termelés bárhol megjelenhet, vagyis az a korábbi népesség koncentrálással szemben ellentétes. Mára pedig az ellenurbanizáció vált jellemzővé.

A falusi népesség gyorsabban nő, mint a városi. A gazdaság strukturális változása a gazdasági és társadalmi térbeli folyamatokat összességében összefoglalja.

A termelő eszközök nemzetközivé válása. Nemzetközi integráció felé mutat. Ezen nemzetközi integrációk közül a legsikeresebb az EU.

Az EU-nak a szerződés megkötése óta szokás nevezni a közösséget. Ennek a létrejötte gazdasági kérdés és politikai alku kérdése volt és ma is az. Adam Smith az EU megteremtésének a híve volt.

Újból Churchill vetette fel 1946-ban a Fultoni-beszédben és a Zürichi-beszédben. — Ez még csak a gondolat felvétele.

Az első lépés két úton történt :

- 1948 Hágai-kongresszus. 800 európai szellemű közember, tudós, polgár gyűlt össze. Az Európa Tanács létrejöttét hozta létre.

- A század közepe táján Luxemburg és Belgium vámunióra lépése. Londonban született meg az egyesülés terve.

Benelux államok létrejötte.

Több egyezmény.

1951-es Európai Szén és Acél Közösség létrehozása, amely a Francia, Német megbékélés jegyében született meg.

1957-ben létrehozták az Európai Atomközösséget és Európai Gazdasági Közösséget.

I. szerződés a szénre és az acélra vonatkozik, minden részére.

II. szerződés az atomra, de mindenre

III. átfogó szerződés, amely nem érinti az előbbi kettőt, csak arra érvényes amit az előző kettő nem szabályozott.

Európai Uniós szerződés létrejötte. Távlatban megvalósítandó Európát vázolták fel. Ennek lényege léte, három alappilléren nyugszik.

1. Európai Közösségek : 3 szervezet. Magába foglalja az előző három szervezet működési apparátusát. 1967-ben egyesítették őket.

2. Közös Külkereskedelmi és Biztonsági politika

3. Bel és egészségügyi együttműködés

A három pillér közül a legerőletesebb az első. Ez a legfejlettebb. A harmadik szerződésnél a legnehezebb az egyeztetés és a koordináció.

70-es évek időszaka az EU virágkora. Gyors eredmények születtek. pl. GDP. 61-73 évi átlagban 4,8% volt.

Ha EU 4,5% mai egész 15 ország. 74-75 gazdasági válság a növekedés visszaesett 2%-kal. 93-ban mínusz.

II. v. h.-ban Európa meggyengült. Az USA megnövekedett gazdasági hatalommal rendelkezett. Ezt másképpen ellensúlyozni, csak összefogással lehetett. Másik oldalon Szovjetunió – katonai hatalom megnövekedése.

A háborús fenyegetettség létrehozta a NATO-t . Ennek gazdasági hátterét létre kellett hozni. Ezért az USA is támogatta.

EFTA létrejötte EU-val később. 73-ban felvették őket.

Technikai forradalom : Kisország tőkeereje nem bírta, sem a piaca nem bírta, ezért is jó volt a közösség. A kutatások költségei is megnövekedtek. A kutatási fejlesztéseket nem tudták, olyan mértékben fejleszteni. Közös kutatási bázisokat hoztak létre. Energetikai Közlekedési Távközlési Informatikai rendszerrel való összekapcsolása, mint gazdasági tényező az integráció irányába hatott.


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Magyarország gazdasága

A Magyar Köztársaság Közép-Európában a Kárpát-medence középső és nyugati, alacsony...

Close