A kettévált Európa fejlődése

Európa országainak nagy része EU tagok. Gazdasági fejlődés elmúlt 50 éve

II. v.h. utáni szakasz két nagy periódusra lehet osztani.

I. periódus : 45 -70-es évek elejéig tart

Ez a fejlődési szakasz sok mindenben hasonlított a Magyarországi fejlődéshez. Az igazi ugrópont a 70-es évek eleje, ami köthető az első olajválsághoz. Ettől kezdve Eu új gazdasági növekedési ciklusba lépett át. Európának keleti fele nem volt képes megtenni azokat a lépéseket, amelyeket viszont Nyugat-Európa képes volt. Kelet Európa megmaradt egy ciklussal előbbi korszakkal.

Magyarország gazdasági fejlődése 1945 – napjainkig

Kb. 5 ciklusra osztható :

I. 50-es évek

II. 60-as évek

III. 70-es évek

IV. 80-as évek

Társadalmi berendezkedésünk a szocializmusra épült. Ezek az országok nem fogadták el a Marshall segélyt, amelyre építhettük volna a gazdaság megújulását. A gazdasági szervezet építésében erőltet iparosítás ment végbe.

Jellemzők

A marxista szemlélet szerint a gazdaságon belül a legfontosabb szektor a nehézipari szektor. A gépgyártást végző iparágak fejlesztését kell szorgalmazni. A nehézipar minden ágazatát ki kell fejleszteni. Ehhez nem volt meg a megfelelő hátterünk, és leginkább a tőke hiányzott. A szükséges erőforrás, csak saját belső erőforrás lehet. → A mezőgazdasági értékek elvonása és a fogyasztás elvonása.

Nemzeti jövedelem

Bruttó összérték : Amit egy évben megtermel egy ország.

Az felhasználható :

• fogyasztás
• felhalmozás

Közgazdászok szerint az optimális arány :

• régebben : 80:20
• jelenleg : pl. Malázia : 39%
• Thaiföld : 40%

Nálunk az első korszakban35 -40% volt a felhalmozás, a fogyasztás pedig ennek megfelelően csökkent. → az életszínvonal csökkenés.

Nagy Imre féle politika ezt a gyorsított iparosítást visszaállította. Az agrárolló összezárása. A mezőgazdaság is lélegzethez jutott.

Rákosi: nem ehetjük meg az arany tojást tojó tyúkot. → felhalmozás

Ez az iparfejlesztés igazándiból olyan szerkezetű volt, amely nagy anyag és energia igényű volt. Az I. v.h.-val abba maradt fejlődést folytatta. Az 50-es években nálunk olyan volt, ami máshol félévszázaddal korábban ment végbe. Az ipar odatelepült, ahol az energia és az anyag forrása volt.

Ipartengely — felborult az ország —- Kivételes gyors fejlesztés áldozata lett

Gyorsan növekvő városok és magas arányú bevándorlás. Nagy arányú extenzív fejlesztést jelent, amely munkaerő igényt támasztott. A másik oldalon elindult a mezőgazdaság kollektivizálása. A mezőgazdasági területek kidobtak magukból egy nagy tömeget, elsősorban fiatalokat.—- eláramlottak a városokba.—- magas népesség mozgás. A rozsda övezetek ekkor jöttek létre. Ezeket hátrányos helyzetűeknek tartják.

A 60-as évek nem a nehézipar fejlődését jelentette, hanem a feldolgozó ipar fejlődését jelentette. Amelyek nem kötöttek, annyira helyhez — máshol is elhelyezhetők voltak. A felbomlott egyensúlyt próbálták így helyre hozni. —- Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs fejlesztése. Ezek a fejlesztések főleg a fővárosból kitelepített területeken jöttek létre. — Ez a második ciklus.

Vidéken az ipar néhány központra koncentrált, de nem volt szükséges a népesség áttelepülésére. — Kialakultak a napi ingázók. Ekkor legmagasabb az ingázók száma 20%.az ingázók száma.

Ez a két fejlesztési ciklus összevethető az európai fejlődési ciklussal. Itt is ott is fordista fejlődés ment végbe. Ez a Ford által megteremtett üzemformát jelentette. Koncentrált nagyvállalat nagy mennyiségű termék előállítása. Sajnos amíg nálunk az ipar a régi technikát telepítette, addig Ny-on a legfejlettebb technikát telepítették. — cél ott is a bővítés, de az állam beavatkozó tevékenységének eredményeként a fogyasztást igyekeztek a nagymértékben bővülő termeléshez igazítani. Az a helyzet állt elő, hogy a lakosság azt fogyasztott, amit termelt. Ugyan ez a szitu alakult ki Ny-on is, ott egy gyors gazdasági fejlődéshez gyorsan növekvő fogyasztás társult. Boldog béke évek időszaka. Addig nálunk a beszabályozódás és a hiánygazdálkodás vált jellemzőbbé. A népesség jövedelme nő és az igények is differenciálódnak. — az igények is megnőnek. Ezt a mi gazdaságunk nem tudta követni, kielégíteni.

A mezőgazdaság termeléshez kapcsolódik az élelmiszer ipar fejlődése. Intenzitási görbék a mezőgazdaságban: