A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


A Hunyadiak Magyarországon

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
15823
Nyomtasd
Dátum: 2007-12-17 Küldd tovább
  Letöltés

A Hunyadiak Magyarországon

1. Hunyadi János:

Hunyadi János (neve különböző forrásokban: Ugri Jankó; Szibinyányi Jank; Oláh János) Zsigmond hadvezére volt. Hatalmas tapasztalatot szerzett már fiatalon. Sikereivel kivívta a királyok elismerését és hatalmas birtokokat kapott. Ezek bevételeit teljes egészében a török visszaverésére fordította. Seregét huszita zsoldosok, személyes hívei, rokonai és köznemesi familiárisai alkották, továbbá gyakran fordult a felkelő nép felé. Első győzelmét 1441-ben aratta. Hadvezetését a támadásra alapozta. Változtatott a középkori harcmodoron. Egységei sokkal mozgékonyabbak lettek és kitűnően együttműködtek a különböző fegyvernemek. 1442-ben Gyulafehérvárnál alkalmazta először a huszita szekérvárakat a csatatéren. A siker nem maradt el. A törökök nem tudtak védekezni az új “csodafegyver” ellen.

1443-ban került sor az ún. téli hadjáratra, melynek távolabbi célja volt a török kiűzése Európából. A hadjárathoz majdnem minden uralkodóház ígért segítséget, de végül semmit nem adtak. Hunyadi maga szerelte fel az egész sereget. A közel 35. 000 fős sereg élére Jagelló Ulászló király (1439-44) állt. Céljuk Drinápoly bevétele volt. Rendkívül gyorsan nyomultak előre és közben csatlakoztak hozzájuk a helyi népcsoportokból is szép számmal. A törökök nem tudták feltartóztatni a sikert sikerre halmozó magyarokat, ezért 1444-ben rendkívül kedvező békeajánlatot tettek. (1444. drinápolyi béke) Ez a szerződés 10 évre békét szavatol, továbbá a törökök kivonultak Szendrő és Galambóc várából. Pápai nyomásra viszont a magyar seregek mégis támadásba lendültek. 1444. november 10-én került sor a döntő összecsapásra Várnánál. Az ütközet eleinte kedvezően alakult, de Ulászló halála zűrzavart és vereséget okozott.

Az örökös a kiskorú V. László lett. 1446-ban a pesti országgyűlés Hunyadi Jánost nevezte ki gubernátornak (kormányzó) Ezt a címet 1453-ig töltötte be. Hunyadi a hatalmát ismét a török ellen akarta felhasználni. 1448-ban ismét támadást indított. Most azonban mások voltak az erőviszonyok. Időközben a török birodalom jelentősen megerősödött és könnyedén felmorzsolta Hunyadi seregeit 1448-ban a II. rigómezei csatában. A törökök annyira megerősödtek, hogy 1453-ban elfoglalták Konstantinápolyt és újabb támadásra készültek Magyarország ellen 1456. nyarán megkezdték Nándorfehérvár ostromát mintegy 150. 000 katonával, 300 ágyúval és 200 hadihajóval. A döntő rohamra 1456. Július 21-én került sor, ahol a magyarok fényes diadalt arattak a többszörös túlerő ellen. A csatát ugyan a magyarok nyerték, de a rengeteg temetetlen holttest miatt kitört pestisjárvány Hunyadit is elvitte.

(Déli harangszó: 1456. Június 29-én III. Callixtus pápa elrendelte, hogy délben minden templomban harangzúgás közben könyörögjenek a magyarokért – a vereségre számítva. A pápai intézkedéssel egy időben vagy még azt megelőzően Európa szerte elterjedt a győzelem híre és így a harang a győztesekért szólt.)

2. Hunyadi Mátyás: (élete: 1443-1490)

Hunyadi János halála után szomorú sors várt fiaira, Lászlóra és Mátyásra. Lászlót a Hunyadi család ellenségei 1457-ben kivégezték, Mátyást V. László Bécsbe, majd Prágába vitte fogolyként. V. László hirtelen halála miatt az ország uralkodó nélkül maradt. 1458 januárjában Garai László és a Szilágyi testvérek (János és Mihály) egyességet kötöttek, miszerint az életben maradt Hunyadi Mátyás királyságot, míg a Garaiak büntetlenséget kapnak. 1458. Január 20-án a Duna jegén került sor a királyválasztásra, ahová Szilágyi mintegy 15. 000 katonával érkezett. (cél: a szerződés betartása).

Hunyadi Mátyás (1458-90) hamarosan bebizonyította, hogy nem apja érdemei, hanem saját képességei teszik méltóvá a királyságra. A kormányzóvá kinevezett Szilágyit hamar eltávolította Budáról. A török ellenes harc vezetésével bízta meg, majd a kudarcokra hivatkozva lemondatta a kormányzóságról is.

3. Belpolitika:

Első feladata a rendteremtés volt. A rablóbandává züllött huszita sereget gyorsan szétverte, részüket beolvasztotta a seregébe. Végső céljának az ország biztonságának, függetlenségének megőrzését tekintette. Nekilátott a bárói hatalom letöréséhez. Elsőként az általuk széthordott királyi jövedelmeket és felségjogokat vette vissza. A kevés eredménnyel járó birtokelkobzás helyett lecserélte a vezető tisztségviselőket. A régieket legtöbbször a Hunyadi- család köznemesi származású híveivel pótolta. A rendi monarchiát köznemesi többségű országgyűléssel kívánta megerősíteni. Trónra lépése után megfosztotta nádori címétől Garai Lászlót, Újlakit pedig az erdélyi vajda tisztétől. Garai ekkor a bárókkal szövetkezve III. Frigyes császárt hívta meg a magyar trónra, de Mátyás kiszorította az országból és 1463-ban békére kényszerítette.

Minden belső intézkedésének előfeltétele a biztos anyagi háttér volt. A XV. század második felében fejlődött a mezőgazdaság, a pénzgazdálkodás és az árutermelés. A gabonatermesztés mellett teret hódított a kertgazdálkodás és szőlőtermesztés is. Növekedett a szarvasmarha-, ló- és juhtenyésztés. A megnövekedett termésátlagok serkentették a kereskedelmet, mert a parasztok egyre gyakrabban vitték piacra a megtermelt felesleget. A földesurak is igyekeztek bekapcsolódni a kereskedelembe, ahol a jobbágyoktól beszedett kilencedet értékesítették. Az ipari termelés céhes keretek között folyt. A gazdasági fellendülés következtében megnőtt a lakosság száma, nőtt a népsűrűség. (3.5-4 millió lakos!!)

Ez a fejlett gazdaság képes volt egy jól képzett, ütőképes zsoldossereg eltartására. Ennek elérésére újjászervezte az államháztartást. Mivel a korábbi kapuadó alól sok földesúr szerzett mentességet jobbágyai számára, az összes eddigi adót eltörölte. Az új adó ugyanúgy évi 20 dénárt jelentett, nem portánként, hanem háztartásonként szedték, nemcsak a telkes jobbágyoktól, hanem a zsellérektől és a jobbágytelken ülő nemesektől is. A legfontosabb adó a rendkívüli hadiadó lett, amit szintén háztartásonként szedett, gyakran évente többször is. Ennek összege 1 aranyforint lett. Az új adók fizetése alól nem volt kivétel, ugyanakkor Mátyás ügyelt arra, hogy a földesurak ne szedjenek jogtalan pénzeket. Uralkodása során többször is megerősítette a jobbágyok szabad költözését.

A fenti intézkedések megteremtették a fejlett zsoldossereghez szükséges anyagi hátteret. A sereg elit egységeit cseh, lengyel és német zsoldosok adták. Megtalálhatók soraiban természetesen a magyarok is, de szép számmal érkeztek a török elől menekülő délszlávok, románok is. Háború esetén a zsoldosok száma 8000 gyalogosra és 20.000 lovasra emelkedett. Mátyás dunai naszádflottát is alakított, melyet ágyúkkal szerelt fel. Ismert vezérek Kinizsi Pál, Magyar Balázs, Hag Ferenc, Haugwitz János.
Mátyás a központosított állam vezetését szakképzett hivatalnokokra bízta. A legfontosabb ügyek intézését elvette a bárói befolyás alá került király tanácstól és a nagy kancelláriára bízta. Az ország gazdaságát a kincstartóság irányította. (Kincstartó volt Janus Pannonius, majd Ernusz János).

A legfelsőbb szintű bíráskodást a “király személyes jelenlétének bírósága” látta el. Ide bárki fellebbezhetett, így a bíróság megerősödött, egyre növelte a király befolyását kiszorítva a földesurakat a bíráskodásból. Ezeknek az intézményeknek a vezetői köznemesi, polgári, néha jobbágyi származású személyek voltak, akik hivatalukból éltek, ezért igyekeztek jól és gyorsan dolgozni.
A központosító politika miatt a bárók elégedetlensége folyamatosan növekedett, majd 1471-ben hangot is adtak sérelmeiknek. Összeesküvés indult Mátyás ellen, melynek élére Vitéz János és Janus Pannonius álltak. A mozgalom lelepleződött és a vezetőknek menekülni kellett. Ezek után 1471-től Mátyás a rendek elnyomására törekedett. Egyre ritkábban hívta össze az országgyűlést. Az irányítást saját hivatalaira bízta, törvények helyett rendeletekkel kormányzott. A bárói ellenállás erősödése miatt a köznemességre támaszkodott. Befolyásukat növelte a megyékben és az országos politikában egyaránt.

4. Külpolitika:

A török elleni harcot családi örökségnek tekintette. Galambóc elestének hírére (1458) nemesi felkelést hirdetett és sikereket ért el szerb földön. 1463-ban több hónapos ostrom után bevette Jajcát, 1464-ben Szabácsot. Mátyás erre a két erősségre alapozta az újonnan kiépített és megerősített déli végvárvonalat. 1479-ben Kinizsi Pál vezetésével fényes győzelmet arat Kenyérmezőnél a betörő török felett.

A török felett aratott sikerek és a szilárd belső helyzet miatt Mátyás Ny felé fordulhatott. Távoli célja volt a német királyi cím megszerzése. Céljának elérése miatt volt apósa (felesége Podjebrád Katalin 1464-ben meghalt), a cseh király ellen fordult. A pápa személyében támogatóra talált, ugyanis a cseh királyt eretnekséggel vádolták. 10 év harc után elfoglalta Sziléziát és Morvaországot, de a királyi címen osztozkodnia kellett a lengyel Jagellókkal.

Miután leszámolt III. Frigyessel, a német betörés veszélye még nem múlt el. Az 1480-as évek közepén Mátyás támadásokat indított Ausztria területére, hogy a németeket gyengítse. 1485-ben elfoglalta Bécset. Ezzel a német királyi cím megszerzését akarta elérni. A német rendek viszont megrettentek Mátyás erősödésétől és inkább Miksát választották uralkodónak.
A Habsburgok elleni háborúval párhuzamosan hadban állt a törökkel is. Megerősítette a déli végeket és Kinizsit a Szerbiát megszálló török csapatok ellen küldte. 1481-ben olyan messzire nyomult a megszállt területek belsejében, mint apja. 1483-ban öt évre szóló békét kötött a szultánnal.

5. Utódlás:

Életének utolsó 5 évében az utódkereséssel foglalatoskodott. Mindenáron dinasztiát akart alapítani. Az ország nagyurait föleskette Corvin János támogatására. Mátyás azonban nem számíthatott ezen eskük betartására, mert pártra lett volna szüksége, de központosító tevékenysége miatt régi hívei sem támogatták. Mátyás mérlege: Megteremtette a belső rendet, elhárította a külső veszélyt. Visszatartotta a törökök terjeszkedését. Kiemelkedő érdeme a gazdaság talpra állítása és a társadalom összefogása volt. Az ország lakosai biztonságban érezhették magukat uralkodása idején, mert külső támadással nem kellett számolni. Nőtt az életszínvonal még a magas és rendszeres adóterhek mellett is.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!


Hozzászólások (7)

    Hunyadi Jánosrol emlékezve, mindjárt az első zárójelbe tett mondat több helyesbítést igényel. Ha Ugri Jsnkórol van szó, akkor visszakereshető Hunyadi jános leszármazása.István erdélyi vajda,/ latinul wojvoda/ aki /Szepes megyében Szbiju-ban/ lakik apjával, Lászlóval, / Lőrinccel/. Valamennyien Ugurt leszármazottai. Apa a honfoglaló Ugurt, prókúrátor./Ez a cím az 1100-as években még fennmaradt a rómaiak és a gótok idejéből. A magyar honfoglalóknál is beszélhetünk udvaroncokról, udvarházakról, Ebben az időben a katonai hatalom vezetése a prókúrátor kezében és kiséretében volt és a belső közigazgatásban önnállóságot élveztek. Ez volt Bors,/ Borsava vagy Boszteshi/ Ugurt, ennek a családfának első ismert őse. / Ebben az időben egyházi kurátorrol még nem beszélnek, téves a Magyar Lexikon/. Ugurt első ismert fia I. Renold országnádor. 2. A másik neve Hunyadinak a zárójelben Szibinyányi Jank. Arany János egyik versének címe Szibinyáni. A bors,/ borsava, bosztechy/ nemzetségnek egyrésze Szepesmegyében, , Szörényben /oláhföld/ Biharban, Temesmegyében, stb. élt. A testvérek másik része pedig , Kelet-Magyarország tekintélyes részét tartotta kezében.Zsigmond király, amikor István vajdánál Wojvodánál/ vendégeskedik, akkor az ifj. János még parányi, aki magyar, mert Erdély szülte, de Szibiju-ban él, s akkor a területről, pusztárol, folyókról nevezték el a szétágazó nemzetséget, és az ifj. János 1409-ben kapta apjával Hunyadot. Ő volt az oláh János, a bátyja pedig, al. magyarosi János. Zsigmond király az 1434-ből való 26.sz. oklevele alapján már /Oláh / Hyunyadi Jánosnak és hasonló nevű testvérének, Vojk fiainak zálogosítja el Papi mezővárost.A kis Jánost Zsigmond fának nevezi, kit apródnak kíván nevelni, s annak hasznát venni,a fa gyümölcsét élvezni.Arany János verse szerint. Zsigmond király harcostársa 1396-tól II. Lőrinc volt. Lörinc 1405-ig élt, fiait Istvánt és Jánost, mint Lőrinc /vagy Láaszló / fiait tünteti ki a király. Bosznia felosztása után lett Lörinc szerb bán Zsigmond által, kinek a szerbek a vendégeskedésben, mint Lázarevicsnek panaszkodnak. A későbbi ifj. Hunyadi nevet kapott Jánosnak atyai ágú János nevű nagybátyjának négy gyermeke volt. Lörin,János, Renold, Oszvald székelygrófok. Ezek apja volt Zsigmond király harcos társa és ezt a nagybácsit tünteti ki “Al.magn.Tavernikum.Reg” . Az ifj. Hunyadi 1435-ben egy törökellenes országgyúlésen tünt fel először Temesváron.

    Földrajzi szempontbol figyelembe kell venni, hogy Hunyad és Szeben / Sibiu/ vármegyék egymás mellett fekszenek, amely terület szintén Vojk /István/felügyeletéhez, tartozott, mint erdélyi vajda, vagy ispán.A kisebbik fiával ifj. Jánossal kapta meg hunyad várát Zsigmond királytól 1409-ben.Ekkor lettek Hunyadiak a megye nevéről. Ezideig, mint a Szebenieknek nekik is kettős nevük volt a magyar neve István vajda és fia ifj. János, szláv nyelven pedig Sibijui, Szibijányi Jank. A másik János fia pedig Magyarosi, vagy Mogyorosi nevet viseli a leszármazási táblázatok szerint.

    Ugy gondolom, hogy Hunyadi János származása megérdemelne egy becsületes magyar kutatást ás értelmezést. Ahányan ismertetik, mindenki másnak tünteti fel,. Irják Zsigmond fiának /Cseh-nek/, Kunnak a Gyula tisztséghez tartozó név elírása következtében és Oláhnak is. Csupa ellentmondások, de arra még senki sem volt hajlandó, hogy a valóságnak megfelelően egy magyar honfoglaló Árpádhkázhoz tartozónak mondja. Magyar tulajdonság. Ami jó az idegen. A sajátunkat nem értékeljük, irigységből, vagy érdekből,vagy mert az idegen átíratta a történelmünket és ebből a hazaárulóknak pillanatnyi hasznuk van.Hozzásegíteni és “elszakítani az élőfa koronáját,a Turul-dinasztia/Árpád-ház/ uralmi rendszerét a gyökerétől, a szakrális uralkodóőstöl,emllyel csak a magyarok rendelkeznek.Ez folytatódik a történelmünkben, amikor ellenkirályokat állítanak fel idegenek segítségével törvényes királyainkkal szemben, valamint a Habsburgok mindenáron bebekebelezési törekvéseinél is.Börtönbezáratják, kivégeztetetik mindazokat a magyarokat, akik a magyar trónra igényt tarthattak. ak. Hunyadi János személye körül is ezért van ez a zürzavar. A jelen kor a XXI.század sürgeti a magyar értelmiségieket, az igazság feltárására, ha van még igaz magyar értelmiség, akiket ez érdekel.

    Az általam felsorolt források szerint, Zsigmkond királlyal nem Hunyadi, hanem a nagybátyja János harcolt és megfékezte a királyt az ország elzálogosításában. Kitüntetésbe részül a király által, mint II. Lőrinc fia, aki Nikápolynál harcolt és megsebesült”Al. Magn.Tavernikum.Reg.”Elt.RegMN.I/K.212.1893.47. Ráday lvt.Hunyadi János harca összefonódik a rokonságával. 1435-1456. Albert királytól megkapja kis oláhország néven nevezett Szörényi bánságot. 1440-ben Ulászló koronázásán jelen van. 1441-legyőzi Garaiat és Ulászló az egész déli határvédelmét reá bizza.Ő lett Nándorfehérvár kapitánya és a hiú nagyravágyó Újlakival együtt ő lett Erdély vajdája. 1442. Vesztes Szentimrei csata után a nép győztesként üdvözli, 1444-es vesztes Várnai csata és a király elvesztése után hét vezére lett az országnak Hunyadi János, Ujlaki, Rozgonyi György stb. Abaúj vármegye Monográfiája, I. kötet Miskolc,Áll. lvt. 1790/1962. Szerzője :Kompornai János. 1446. Rákosi országgyűlésen a családi vagyonfelosztás után megválasztják Jánost kormányzónak.1447.jul.27.a békekötés aláírása Giskrával Rimaszombaton. 1451 Giskra várainak megtörése.145o-ben , mint Erdélyi vajda és Szörényi bán hadat indit Rozgonyi Renold székely gróffal Frigyes ellen a magyar kiskirályért Lászlóért. 1453-ban V. Lászlótol Beszterce vidékét és Temesvárt kapja örökös grófsággal,1456- Nándorfehérvári győzelem. Fontos megemlíteni, hogy Marczali henrik történész szerint ez családi hadviselés. / Magyarország Története. /A győzelem után röviddel meghalt Hunyadi János. László fiát lefejezték,Rozgonyi Sebestyént bilincsbe verték, A várbörtönbe zárt Rozgonyi László, -Vitéz János és Kanizsai megszköktek, Mátyást pedig aki túszként volt a király V. lászló várába, Podjebrád őrízetére bízta V. László, azon ideig , amig ő a házasságát üli. A házasság nem jött létre, mert a királyt állítólag megmérgezték.Hunyadi Mátyást A szerb szabadon engedi azon feltétellel, ha a lányát Kurigundát Mátyás hajlandó feleségül venni. Podjebrád Mátyást a határig kísérte, ahol édesanyja és a Rozgonyiak várták. Valamennyien hüséget esküdtek Mátyásnak. Rozgonyi János kezességet vállalt Mátyásért, hogy Mátyás a házasság ügyében tett igéretét Podjebrádnak megtartja, Garai László özvegyét Mátyás háborgatni nem fogja, valamint erősítette a Frigyes és Mátyás közötti békepontokat- Több ízben volt Mátyásnak követe. Fridriktől a Korona visszaszerzése is erre a családra hárult.Oroszlánként védték a hazát. Ebből a nemzetségből született II. Rákóczi Ferenc és nem igaz, hogy kihalt ez a nemzetség,mert 1666-ban hosszúújfalusi birtokárol lemond e nemzetség egyik tagja és mint Zemplénmegyei bírót 1685-ben a császáriak lemondatják egész vezérkarával együtt. Adalékok zemplén Vármegye Történetéhez.IX. kötetX.évf.Szerkesztette: Dongó Gyárfás Géza. Főmunkatárs: Dokus Gyula. Makláry Elek, Sátoraljaujhely nyonmdájából/ Zemplén 1904 sv.lvt./, valamaint az előzőleg felsorolt források.

    Hunyadi leszármazás.Honfoglaló bors nemzetségből való.levéltárilag első ismert ős II. Renold.- fia- kán nb.mondott László erd.vajda, kinek felesége piaszt lengyel hercegnő. Nagyapja II. Lörinc. Szerb terület felosztása után zsigmond királytól területet kap kis oláhország címén. Szerb- macso bán. Ezt két fiaa örökli Vojk és János.Vojk-nak két János fia van. Ifj. János a Temesvári törökellenes országgyűlésen tünik fel, ahol apjával részt vesz./1435/.1409-ben zsigmkond bocsánata ajeléül Hunyad várát Vojk-nak ésJános fiának ajándékozza, ugyakkor lesz apja fejérmegyei főispán,majd a király 24.sz.oklevele szerint papi mezővárost elzálogosítja Vojk két fiának.Hunyadi János felesége Murzsina Erzsébet a helység a régi Erdélyi térképen megvan.Az összegyűjtött anyagot rendelkezésre bocsátom, ha érdemesnek találják. Forrás:Századok:1889 Károly Fehérmegyei Tört. Pannonhalmi levéltár. Rádai levéltár, Szalay-Baróthy:_ magyar Nemzet Tört. Marczaly Henrik:Magyarország Története.: Erdély Története, zsigmondkori oklevéltár, Kiss Gábor: Erdélyi várak várkastélyok,Kristó Gyula : Az Árpádok, Eckhard Ferenc:Magyarország Története. Makkay-MKócsi: Erdély Története , Dongó Gyárfás KGéza: AdalékokZemplénvármegye Történetéhez , Katona, Levéltári anyagok, Kompornai:KAbaujmegye monográfiája, stb.


Ezt olvastad már?
A bethleni konszolidáció I.

A bethleni konszolidáció 1. Bethlen István: /1874-1946/ Erdélyi arisztokrata származású,konzervatív...

Close