A holocaust

A holocaust definiálása

• görög-angol eredetű szó, jelentése „égő áldozat”
• (ivritben / újhéberben: shoá) →  a szó (השואה, hásoá) eredetileg csapást, veszedelmet jelent
• a II. világháborúban, a náci Németországban a zsidóságot sújtó módszeres népirtás, amely a nemzetiszocialista pártalakulat, az SS feladata volt.

A náci ideológia alapjai, a fajelmélet

A fasizmus szélsőséges formája, a nácizmus Németországban alakult ki. 1933-ban Hitler jutott hatalomra, s vele együtt a fasizmus is.

Az olasz fasizmus alapmintájához a fajelméletet, az antiszemitizmust és az ehhez kapcsolódó Lebensraum (élettér)- elméletet, a militarizmust és a szélsőséges rasszizmust is hozzáadja.

A fajelmélet nem Hitler „találmánya”. Angliában jelent meg először. Felsőbbségi tudat, mely szerint Angliának kell viselni a fehér ember terhét, azaz Anglia feladata a gyarmati területek kezelése; ezt felsőbbrendű pozícióból teszi. A fehér ember küldetése, hogy civilizálja a vadakat.

Részben Gobineau (1830-as évek) nevéhez kapcsolható: a fehér civilizáció fejlettebb, felsőbbrendű;

A fajelmélet megfogalmazása 1890-es évekre tehető→< Houston Stewart Chamberlain (félig német) tekinthető a német fajelmélet forrásának. Ő már biológiai értelemben vett fajokról beszél, alacsonyabb és felsőbbrendű emberekről, értékhierarchia van szerinte a rasszok között (ehhez még nem társul az antiszemitizmus).

Nietsche szerint az emberek együttélését isteni parancsolatok szabályozták. Kétségbe esve jelenti ki, hogy „Az Isten halott.”, azaz nincs már szabályozó elem az ember felett, így az embernek saját soraiból kell embereket kiválasztani, az erkölcsi szabályok felállításához. Olyanokat, akik képesek erkölcsi döntést hozni autonóm módon (übermensch).

Ezeket az elemeket használta fel később Hitler.

A hitleri fajelmélet szerint az emberiség 3 csoportra osztható

1. Árják

• A legkiválóbbak; ők a felsőbbrendű faj; németek, angolok, skandinávok, svédek
• Az a dolguk, hogy uralkodjanak.
• Meg kell őrizni a vértisztaságot

2. Segédnépek

• Franciák, spanyolok, olaszok, portugálok, románok, magyarok (mediterrán népek)
• Ki kell szolgálniuk az uralkodó fajt (fizikai munkával)
• Gondoskodni kell, hogy ne szaporodjanak, és ne tanuljanak túl sokat (csak írni-olvasni és számolni).

3. Kiirtandók csoportja

• zsidók, szláv népek, színes fajok.

Élettér elmélet

Mindehhez kapcsolódik még a Hitler által a Mein Kampfban megfogalmazott élettér elmélet, a lebensraum:

• külső élettér → a német népnek területekre van szüksége
• belső élettér  → az országon belül néhány faj foglalja a helyet az árják elől

A népirtáshoz vezető út

A III. Birodalom létének politikai alapja a tiszta faj fogalmán alapuló hitleri világkép volt. Az NSDAP programja célul tűzte ki a zsidók megfosztását állampolgári jogaiktól, és kényszerítésüket Németország elhagyására.

Ahogy a nácik hatalomra kerültek Németországban, a zsidóság helyzete alapvetően megváltozott. Hitler zsidóellenes politikájának fokozatos megváltozását tíz pontban foglalhatjuk össze:

• szóbeli agresszió, testi agresszió
• a zsidó közösségnek a társadalom többi részétől való elszigetelését szolgáló intézkedések
• kényszerkivándorlás, deportálás és letelepítés
• elkülönítés és gettókba való telepítés
• gyilkosságok, kivégzések
• éhhalálhoz, kimerültségtől és betegségektől elhalálozáshoz vezető élelmiszer-korlátozások (ezt már „a zsidókérdés végleges megoldásának” hivatalos programja előtt elkezdték megvalósítani)
• kényszermunka (a lassú halál egyik formájaként)
• a zsidó származású lakosság tömeges kivégzése
• éhezés és gázkamrák a koncentrációs táborokban,
• halálmenetek

A népirtás ördögi létrájának egyes fokait jelző események szemléletesen bizonyítják, hogy Hitler terve termékeny talajra talált. Megvalósítása ugyanis lehetetlen lett volna, ha az érintett államok lakosságának legalább egy része nem vesz részt benne. A különböző szolgálatok első akciói még meglehetősen zavarosak és véletlenszerűek voltak. Az SA 1933 márciusától kezdte zaklatni az utcán a zsidókat, és bojkottot szervezett a zsidó orvosok és jogászok ellen, hogy azt a látszatot keltse: akciói társadalmi igényt elégítenek ki.

Az első hivatalos intézkedések 1933. április 7-én, az állami hivatalnokok átvilágításáról szóló törvény hatálybalépésével kezdődtek. A zsidó származású tisztviselőket azonnali hatállyal kényszernyugdíjba helyezték, kivéve azokat, akik már 1914. augusztus 1. előtt is állami hivatalnokként dolgoztak. A zsidók foglalkoztatását korlátozó intézkedések a társadalmi élet egyre nagyobb területére terjedtek ki.