A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


A frankok térhódítása, Nagy Károly; Britannia

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
5365
Nyomtasd
Dátum: 2007-12-17 Küldd tovább
  Letöltés

A frankok térhódítása, Nagy Károly

A germán frank törzsek az 5.sz. elején nagy tömegben keltek át a Rajnán és megszállták Gallia északi részét (délen a keleti gótok éltek, akik Theodorik vezetésével, Ravenna központtal erős államot hoztak létre, mely 553-ban megszűnt, ezt követte a longobárdok uralma 568-tól)

A frankok bomló törzsi nemzetségi szervezetekben éltek (ősközösség felbomlása), vagyis: a katonai vezető réteg kezdett kiemelkedni, a népesség zöme azonban szabad frankokból állt, akik állattartással, földműveléssel vagy katonáskodással foglalkoztak.

Ezt a folyamatot felgyorsították a hódítások, mert:

- egyesek elszegényedtek, mások meggazdagodtak, így nem a származás (vérség) számított, hanem a vagyon az emberek közti viszonyban
– fejlettebb római viszonyokkal való megismerkedést jelentette

Ezek a tényezők együttesen az állam kialakulásának irányába hatottak.

Vezetőjük 5-6.sz-ban: Klodvig v. Chlodvig (428-511) – frank törzsfő volt

Tettei:

- legyőzte vetélytársait és megszerezte földjeiket
– kiterjesztette hatalmát a szomszédos germán törzsekre
– fennhatósága: Loire-Rajne
– 507: legyőzte a nyugati gótokat, és kiszorította őket Galliából (Hispániában létesült államukat végül az arab támadás semmisítette meg 711-ben), és néppel együtt csatlakozott a római egyházhoz – ezzel biztosította magának az egyház támogatását, ami írástudókat, egy erős szervezet támogatását, és királyi hatalmának isteni igazolását jelentette.
– dinasztiát alapít: Meroving Dinasztia, Klodvig utódai

Ezek viszont elég gyengekezű, sokszor együgyű uralkodók voltak, így nem tudták összefogni a frankokat. Bár az állam megmaradt, azt belső trónharcok gyengítették, a királyok szétosztották birtokaikat híveiknek, így a birodalom elvesztette gazdasági alapjait. A frank állam egymással laza kapcsolatot fenntartó részterületekre esett szét (legfontosabbak: Austrasia, Neustrasia, Burgundia).

 

A Karolingok

A királyi hatalom csökkenésével párhuzamosan, egy tisztség megerősödött: a Major Domus (udvarnagy).

- eleinte csak a király udvarát igazgatta
– később az uralkodó helyettese lett, majd kezébe került az államügyek és a hadsereg ügyeinek intézése.

Austrasia majordomusai voltak a Karolingok

Martell Károly kiemelkedő Major domus volt, mert:

- egyesítette a szétesett frank államot
– megszilárdította a központi hatalmat
– 732-ben Poitiersban visszaszorította az arabokat

Kis-Pippin ( Martell Károly fia). 751-ben Róma támogatásával megszerezte a koronát és az utolsó Meroving uralkodót kolostorba záratta. Az egyházi állam megkapta Róma és Ravenna környékét.

Nagy Károly (Kis Pippin fia) 768-814

A frankok megnövekedett erejét hódításra használja fel, Nyugat-Európa nagy részére kiterjesztette hatalmát. Fő célja, a Rajnától keletre élő germán népek (szászok, bajorok) maghódítása.

Szászok (Rajna-Elba területén) – 772-804-ig harcolt velük Nagy Károly. Az Egyház Károlyt térítő munkával támogatta, ezért a szász felkelők sokszor a kolostorokat is megtámadták.

Bajorok (Duna vidéke) – meghódítása: 708

Longobárdok országát megsemmisítette, de Lombardia ma is őrzi nevüket

Avarok (Dunántúl) – több hadjáratban győzte le őket, majd 807 körül Pannóniát magához csatolta

Arabok ellen harcolt – átkelt a Pireneusokon, és meghódította a félsziget északi részét (778-795)

A volt Nyugat-Római Birodalom nagy részét meghódítja, hatalma vetekedett Bizánccal.

800: pápa császárrá koronázza, cél: Római Birodalom feltámasztása, Európa politikai egysége

 

A birodalom szervezése:

A hódítások 800 körül leálltak

- társadalmi okok: a szabad harcosok a nagybirtokosok függésébe kerültek, így meggyengült Károly katonai ereje
– a nagyobb problémát már nem a terjeszkedés, hanem a meglévő területek összefogása jelentette

Az uralkodó kezdetben járta a birodalmat, felélte udvarával a királyi birtokok készleteit, és igazságot szolgáltatott. Nagy Károlynak sok palotája volt, de Aachen-t szerette a legjobban, így megtette azt a birodalom fővárosává.

- itt szervezte meg a kancelláriát (adminisztráció) – ehhez írástudó emberek kellettek, amik nem voltak jellemzőek ebben az időszakban, így Aachen kultúrálisan kiemelkedő ebben az időszakban /kicsit újjászületett az ókori műveltség, ezért ezt „Karoling-reneszánsz”-nak nevezzük/.
– kiemelkedő tudós: Alkuin (nevéhez fűződik a Karoling-minuszkula: könnyen olvasható betűtípus, mely elterjedt egész Európában ebben az időszakban).

 

Grófságok létrehozása.

- élükön gróf =comes – ők irányították az adott részt, a grófság jövedelmének 1/3-át kapták meg (2/3: a császár)

 

Határgrófságok (különösen veszélyeztetett területeken)

- élükön határgróf =őrgróf – feladatuk: védelem + a grófság irányítása is, ezért megkapták az egész jövedelmüket.
– évente ellenőröket küldött a császár, hogy ellenőrizzék a grófságokat (királyi küldöttek).

Nagy Károly 814-ben, halálakor, erős és rendezett birodalmat hagyott hátra. Bár az ügyek intézése már Károly idejében akadozott, utódai alatt pedig még inkább meggyengült a központi befolyás. Más megoldás azonban ekkor nem létezett, így Károly állama nagy hatással volt a később kialakuló kora középkori államok felépítésére.

 

A birodalom felbomlása

- Nagy Károly halála után fia, Jámbor Lajos (814-840) került a trónra. Nem tudta kormányozni az országot, ezért 843-ban fia három részre tagolták a birodalmat.

A) belső okok:

- A Nyugat-római birodalomban fejlett volt az árutermelés, a pénzgazdálkodás és élénk volt a kereskedelem is, mert a Földközi-tenger beltengere volt. A frank birodalom ezzel ellentétben az önellátásra alapult, a birodalom szárazföldi volt, az utak a népvándorlás miatt tönkrementek, így nem volt jelentős a kereskedem. Nem szilárdult meg a feudalizmus, Nagy Károly halála után felosztották a birodalmat.

B) külső okok (külső támadások):

- Normannok
– Arabok
– Magyarok

- I. Ottó uralma alá kényszeríti az Odera és az Elba között élő szlávokat, mint pl. a poroszokat. Germanizálta őket (német nyelv kötelező)
– 962: császárrá koronáztatta magát, megalakult a Német-római császárság.
– Közép-Európa meghatározó tényezője volt.
– német törzsek hozzák létre, a római birodalmat akarta feltámasztani, és megkapta a császárság címet.
– 962-től 1806-ig áll fönn ez a császárság, Napóleon szüntette meg.
– 973-Quedlinburg birodalmi gyűlés. Keleti államok küldöttségét fogadták (Géza fejedelem követei)
– Géza követői Ottótól hittérítőket és lovagokat kérnek.

 

Britannia

- Rómaiak kivonulása után Kelták foglalják el (Arthur király és a Kerekasztal lovagjainak mondaköre).
– 6.sz. Germán eredetű Angolok és Szászok törtek be, így a peremvidékekre szorulnak a Kelták
– angolok és szászok fejedelemségeket hoznak létre. A Brittek egy része átkelt a kontinensre, Bretagne vidékére.
– Kis fejedelemségek egymással is és a Normannok ellen is harcolnak, ezért Nagy Alfréd, a 9.sz-ban egyesíti a fejedelemségeket, legyőzi a Normannokat.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Erdély fejlődése, aranykora és hanyatlása

A XVI. század második felére a középkori magyar királyság három...

Close